Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-11-26 / 48. szám

E c w ijc p jd s c fy, k a fa d d z, b é ta IEz év december 1 -jén emlékezünk meg a Nem­zetközi Demokratikus Nő­szövetség megalakulásá­nak 40. évfordulójáról. A kezdeményező bizottság előkészítő munkájának befejeztével 1945. november 26-ára hívták össze Párizsba azt a nemzet­közi nökongresszust, amelyen 41 ország 850 i.üldötte (és számos vendég) vett részt, 181 nőszervezetet és mintegy 81 millió nőt képviselve. A megjelentek túlnyomó többsé­ge részt vett a fasizmus elleni ellenállásban. A kongresszuson a csehszlovák nőküldöttsé­get Júlia Prokopová nemzetgyűlési képviselő vezette. A küldöttek azzal a céllal jöttek össze, hogy hozzásegítsenek a fasizmus vég­leges felszámolásához és hogy egy új, hala­dó szellemű, demokratikus szövetséget ala­pítsanak meg. Szövetséget, amely minden erejével hozzájárul a béke és a demokrácia megszilárdításához, támogatni fogja a sza­badságukért és függetlenségükért küzdő nemzetek harcát, s minden erejével védel­mezni fogja a gífermekek jogait. Az új világszövetség alapszabályait tizen­nyolc ország küldötteiből álló különbizottság dolgozta ki. A kongresszus elé terjesztett javaslat egyebek között kimondja: „A Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség törekedni fog arra, hogy egységbe tömörítse a világ valamennyi antifasiszta demokratikus nőszer­vezetét, valamint azokat a nőket, akik más demokratikus szervezetek (szakszervezetek, szövetkezetek stb.) tagjai, tekintet nélkül bő­rük színére, nemzetiségükre, vallásukra vagy pártállásukra." Az NDN célul tűzte ki: 1. Tevékenyen harcolni a fasizmus tel­jes megsemmisítéséért, a fasiszta ideoló­gia kiirtásáért és a nemzetek azonos nem­zetközi együttműködéséért a béke érde­kében. 2. Közös akciókkal a világ minden ré­szében szervezkedésre bírni a nőket poli­tikai, gazdasági és társadalmi jogaik vé­delmében, elősegítve ezzel mindenütt a szociális haladást. 3. Harcolni a társadalmilag szervezett egészségvédelemért, elsősorban a gyer­mekek egészségvédelméért, az ifjúság harmonikus és sokoldalú fejlődéséért, kü­lönös tekintettel képességeikre és hajla­maikra, illetve adottságaikra. Az NDN célkitűzéseit és alapszabályait a kongresszus 1945. december 1 -jén egyhan­gúlag jóváhagyta. Ezután a küldöttek ünne­pélyes esküt tettek, hogy védelmezni fogják a nők jogait, hogy harcolni fognak a gyerme­kek és az eljövendő nemzedék boldogulásá­ért, jobb életéért, a fasizmus kiirtásáért és a valódi demokráciáért, a tartós világbékéért. Az NDN első elnökévé az akkor 60 éves Eugénia Cottont választották meg. Több mint húsz évig állt a nők világszövetsége élén, s nagyrészt az ő érdeme, hogy a szövetség töretlenül fejlődött, folyamatosan erősödött, nemzetközi tekintélyre tett szert, s hogy a nemes eszméket, amelyeket alapí­tásakor kitűzött, az elkövetkező időkben minden földrész asszonyai megismerték és többségükben magukévá tették. Az NDN első elnökének akkori szavai, amelyeket székfoglaló beszédében mondott, ma is időszerűek: „Mi azokat akarjuk védelmezni, akiket a világra hoztunk, erőinket a legszörnyűbb ve­szély — a fenyegető atomháború — ellen akarjuk összpontosítani, egyesülni akarunk azért, hogy egyszer s mindenkorra megakadá­lyozzunk mindenfajta háborút, és segítsünk abban, hogy a nemzetközi nézeteltéréseket a jövőben tárgyalóasztalnál, békés úton intézzék el. Ez leghőbb vágyunk. . . Gyermekeink, nemzeteink, az emberiségért és a történelem alakulásáért mérhetetlenül nagy felelősséget érzünk. Mi, nők, az emberiség felét alkotjuk, s ha mi a világ asszonyai valamennyien közösen lépünk föl a háborús uszítok ellen, akkor a háborút meg is tudjuk akadályozni.. A Nemzetközi Demokratikus nőszövetség megalakulása nagy jelentőségű politikai és történelmi esemény volt. Új korszakot nyitott a nemzetközi nömozgalomban, mert először jött létre egy olyan nemzetközi nőszervezet, amelynek univerzális céljai voltak, s ezek elérése a múltban is és most is minden nö egyéni célja. A negyven esztendővel ezelőtt megfogal­mazott céljaihoz az NDN ma is hű maradt. A békéért, a demokráciáért, a társadalmi hala­dásért, a gyermekek jogaiért vívott küzdel­mében ma is elválaszthatatlan egységet al­kot, s tevékenységének ma is ez a legfőbb tartalma. Az NDN a társadalmi igazságtalanságok és gondok megoldása alapfeltételének tartja a békéért vívott harcot. Fennállása óta ezért cselekvőn mozdítja elő a nemzetközi feszült­ség enyhülését, a leszerelést és a biztonsá­got, az államok közötti bizalomerősitő intéz­kedéseket és az együttműködést. Támogatja a világ minden békeszeretö és haladó erőit. Nemcsak hangját emelte fel, hanem konkrét akcióival is jelen volt mindenütt, ahol a béke veszélyben forgott, ahol fenntartásáról és megerősítéséről volt szó. Eugénie Cotton és általa a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség 1949-ben egyik kezdeményezője volt a béke-világkongresz­­szusnak, amelynek indítványára létrejött a Békevilágtanács. Haláláig mint alapítótag rendkívül tevékenyen vett részt, s vele együtt az NDN, a BVT irányító szerveinek munkájá­ban, illetve annak minden nagyobb méretű akciójában. A béke ügyéért végzett érdem­dús munkásságáért a szovjet kormány le­­nin-békedíjjal tüntette ki. Ha a békéről és a leszerelésről volt szó, Eugénie Cotton és persze a vezetése alatt álló világszervezet, kifogyhatatlan volt a kez­deményezésben. Az elsők közé tartozott pél­dául 1948-ban az NDN Budapesten meg­rendezett II. kongresszusa, amelyen Mani­­fesztumot fogadtak el, felhívta a világ asszo­nyait a béke hatékony védelmére. A kong­resszus és a Manifesztum kiadása után a nők világszerte számos találkozást, szeminá­riumot, vitafórumot stb. rendeztek, amelyek­nek fő témája természetesen a béke volt, s mindaz, amit a nők a maguk országában, a maguk területén, hatáskörében tehetnek. Mindezek az akciók erős hatást gyakoroltak a közvéleményre, s mindenütt nagy vissz­hangot keltettek, főleg azoknak a nőknek a

Next

/
Thumbnails
Contents