Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-11-12 / 46. szám

Kérdések I. Válaszok IL III 1. c b a 2. c a b 3. a b c 4. a c b 5. b a c 6. b c a 7. b a c 8. c a b 9. a b c 10. b c a 11. c b a 12. b a c 13. c b a 14. b a c 15. b a c 16. b a c 17. b a c 18. c a b 19. a c b 20. b a c Összesen: Kiértékelés: Jelölje meg a táblázatban, hogy az egyes kérdésekre a, b. vagy c választ adott-e. Számolja össze, hogy melyik oszlopban van a legtöbb vála­sza. Ha válaszainak többsége az I. oszlopban van: Ön kiváló, demokratikus nevelő. Ismeri azokat a határokat, ameddig szabadságot engedhet a gyermekének, s ha korlátozza is őt, azt mindig megfon­toltan, életkori sajátosságainak ismere­tében teszi. Határozottan, mégis szere­tettel és gyengédséggel közeledik hozzá, s ezzel a magatartásával bizonyára már el is nyerte gyermeke bizalmát. Ha válaszainak a többsége a II. oszlop­ban van: ön kissé gyönge kezű nevelő; valószínűleg túlságosan félti a gyerme­két. Pedig neki még szüksége van a következetességre és a határozott fellé­pésre, hiszen ez ad számára biztonság­­érzetet. Csak pillanatnyilag tűnhet jó megoldásnak, ha ön túl nagy önállósá­got biztosít a számára. Hosszú távon ez a nevelői magatartás félénkké, bizony­talanná. vagy éppen ellenkezőleg, elké­nyeztetetté és követelődzővé formálhat­ja. Bármennyire is szereti gyermekét, nem tekintheti őt magával egyenrangú társnak! A felnőttek gondolkodásmód­ját a gyermek még nem mindig képes követni, s az ilyesmi csak feleslegesen megterheli őt. Ha válaszainak a többsége a III. oszlop­ban van: ön hajlik a szigorúságra. Bizo­nyára nagyon szeretné, ha gyermeke minden tekintetben kifogástalan lenne, de számolnia kell azzal, hogy a túlságos korlátok közé szorított gyermek indula­tai hamarabb kirobbannak. Az ön je­lenlétében gyermeke valószínűleg óva­kodik kinyilvánítani akaratát, de annál erőszakosabb másokkal szemben, főleg ha nála gyengébbekkel akad össze. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a szigorúság következtében gyermeke visszahúzódó, gátlásos lesz, mukkanni sem mer mások előtt. Több megfontolt engedékenységet és megértést. A gyer­mek nem kis felnőtt, hanem — gyer­mek. A kanyaró Igen fertőző vírusbetegség, hurutos bevezető szakasszal, foltos kiütéssel, nagy hajlamossággal a szövődmé­nyekre. Kórokozója a morbillivírus. Kizáró­lag cseppfertőzéssel terjed, a sűrűn lakott településeken nagy járványokat okozva, leggyakrabban a tavaszi idő­szakban. A legfertözöbb a beteg a hurutos szakban. A kiütések megjele­nése után a fertözöképesség csökken, majd néhány napon belül elmúlik. A betegség egész életre szóló védettsé­get hagy maga után. A kanyarón áte­sett anya csecsemője 3—5 hónapig védett a kanyaró ellen. A lappangási idő 10—11 nap (átlagosan 6—21 napig), de elhúzódhat, ha a beteg a lappangási időn belül ellenálló injek­ciót kap (gammaglobulin). A kiütés rendszerint a 14. napon jelentkezik. A bevezető hurutos szakasz első tünete a láz, amely hirtelen kezdődik, és elérheti a 39—40 °C-t. A láz típusa állandó vagy ingadozó. Csakhamar je­lentkeznek a hurutos tünetek: kötő­hártya-gyulladás (bőséges váladékkal, erős fénykerüléssel), nátha, hörghurut. Az utóbbi szakasz izgatott, erős, sok­szor ugatós köhögéssel jár. A fertő­zéstől számított 13. napon (tehát még a kiütések fellépése előtt) jelennek meg a kanyaró első jellegzetes tüne­tei. Ezek fehér, le nem törölhető, dara­szerű, vörösesbarna udvarú felrakodá­sok a szájüreg fellazult nyálkahártyá­ján. Legtöbbször elsőként a zápfogak­­kal szemközt jelennek meg, majd szétterjednek az egész nyálkahártya felszínére, és ugyanilyen sorrendben tűnnek el. A kiütéses szak ezen fehér foltok megjelenése után 1—2 nappal kezdődik, a fertőzéstől számítva pon­tosan a 14. napon. A láz még tovább erősödik, a kiütések először az arcon, a hajas fejbőrön, a fül mögött jelennek meg, és csak ezután terjednek át a törzsre és végtagokra. A kiütések kez­detben ritka, rózsaszínű, kölesnyi fol­tok. Gyorsan növekszenek és szapo­rodnak, szabálytalan szélű, a bőr fel­színéből kiemelkedő foltokká alakul­nak. Színük sőtétebb, kissé barnás árnyalatú lesz. A kiütések néhol egybe is folynak, de akkor sem látni egyne­mű pírt. Éppen ez a foltozottság jel­lemző a kanyaróra. A kiütések 2—3 nap alatt ellepik az egész bőrt, majd jelentkezésük sorrendjében halvá­nyodni kezdenek. Nemegyszer bevér­zés is észlelhető. A betegségben for­dulópont a kiütések teljes kivirágzása­kor, vagyis a kiütéses szak 3—4. nap­ján következik be. A láz gyorsan, oly­kor kritikusan, máskor napok alatt, lassan szűnik meg. Hosszabban tartó vagy visszatérő láz már a szövődmény jele. A kiütés elhalványodás után még kb. 10 napig barnás foltok maradnak vissza. A kanyarónál gyakoriak a szö­vődmények, mivel a betegség csök­kenti a szervezet általános ellenálló­képességét. Ezek közé tartozik a kö­­zépfültőgyulladás, a tüdőgyulladás, az agyszövetgyulladás. A kanyaró keze­lése tüneti. A gyermeket sok folyadék­kal kínáljuk, magas láz esetén lázcsil­lapítást alkalmazunk. A kötőhártya­gyulladást szemcseppekkel, az erős köhögést köhögést enyhítő cseppek­kel próbáljuk csillapítani. Kórházi ke­zelésre csak a komoly, nehéz lefolyású kanyaró esetében kerül sor. A fertő­zéstől különösen óvjuk a csecsemőket és kisgyermekeket 4 éves korig, vala­mint azokat, akik szervezetét valami­lyen más betegség legyöngítette. En­nek érdekében végezzük a csecsemők kötelező kanyaró elleni védőoltását, először 13 hónapos korban, majd is­mételjük 19 hónapos korban. A védő­oltásoknak tulajdonítható az a tény, hogy ezek bevezetése óta kanyarójár­vánnyal aránylag ritkán találkozunk. Dr. MATUS KATALIN • • • „Fiam 17 éves. A nyáron egyhetes kiránduláson volt a barátaival. Amikor hazajött, nagyon furcsának találtam, de nem leltem magyarázatot a változásra. Igaz, többször is említette, hogy ő „egy nulla, akinek kár volt megszületnie". A napokban enyhén alkoholos állapotban azután keserűen azt mondta, hogy az a baj, hogy nem lehet gyermeke. Hogyan segíthetnék gyermekemen?” -— írja „Egy aggódó édesanya" jeligéjű olva­sónk. Sajnos, leveléből nem derül ki fia elkeseredésének oka. Az esetleges nemzésképtelenségnek — amire a fiú gyanakszik — többféle oka is lehet. Elsősorban a nemi szervek fejlődési zavarai, de az ilyen jellegű elváltozá­sokra a korábbi orvosi vizsgálatok so­rán már minden bizonnyal fény derült volna. Nem valószínű az ivarsejtek hiánya sem, hiszen ennek felderítése csakis a megfelelő célzott vizsgálatok elvégzésével lehetséges. Az elkesere­dés oka minden bizonnyal egy, a ki­rándulás során szerzett rossz tapasz­talat, sikertelen közösülési kísértet le­het. Javaslom, hogy a változás okának kiderítésére mielőbb forduljanak a te­rületileg illetékes pszichológiai rende­léshez. Dr. KOVÁCS LÁSZLÓ „Rendezni szeretném " jeligéjű olva­sónk azt írja, hogy első férjétől már régen elvált, kiskorú gyermekük az apjá­nál maradt s olvasónk eddig 5 000 Kés gyermektartásdíjjal tartozik neki. Gyer­mekük közben már nagykorúvá vált. A házastársi vagyonközösség meg­osztásáról, amibe egy ház is tartozik, eddig se meg nem egyeztek, se bírósági eljárást nem indítottak. Azt kérdezi, hogy megegyezhet-e volt férjével úgy, hogy olvasónk nem igényel a közös va­gyon megosztásából semmit volt férje pedig lemond a gyermektartási díj hát­ralékáról. A házastársi vagyonközösség felosztá­sát a Polgári Törvénykönyvnek 1983. április 1-je óta érvényben lévő kiegészí­tése értelmében a válóperi ítélet joge­rősségétől számított három éven belül kell a bíróságon kérni, ha ez alatt az idő alatt a felek bíróságon kívül nem egyez­tek meg. Az 1983. április 1 -je előtt joge­rősen felbontott házasságok esetében ez a három éves határidő ezzel a nappal kezdődik, tehát 1986. április 1-jén jár le. Ha a volt házasfelek ez idő alatt nem egyeznek meg bíróságon kívül, vagy nem indítják meg a bírósági eljárást a törvény azt a meg nem dönthető jogi védelmet állapítja meg, hogy azok az ingóságok, amelyeket valamelyik volt házasfél a saját szükségleteire, a saját családja és háztartása szükségleteire használ, a kizárólagos tulajdonává vál­nak. A többi ingóság, valamint a közös ingatlanok mindkét fél közős tulajdoná­ban maradnak, s mindkettőjüket fele­fele arányban illetik meg. Ez érvényes a közös bankbetétekre, követelésekre és tartozásokra is. A tartásdíjhátralékot illetően különb­séget kell tenni a bíróságilag már megí­télt, de eddig végrehajtással nem érvé­nyesített és az esetleg már bírósági vég­rehajtás útján érvényesített összegek között. A jogerős bírósági ítélettel megítélt tartásdíj. illetve ennek az ítélet hozata­láig esedékes hátraléka 10 éven belül évül el, ha ez alatt az idő alatt bírósági végrehajtással nem érvényesítik. Az Íté­let hozatala után esedékes egyes havi tartásdíjrészletek azonban, minden egyes részlet esedékességétől számított három éven belül évülnek el, ha ez alatt az idő alatt bírósági végrehajtással nem érvényesítik. Volt férje a már megítélt és esedékes követeléséről kifejezetten is lemondhat. Azt ajánljuk, hogy volt férjével — kü­lönösen a házastársi vagyonközösség felosztása kérdésében kössön írásbeli megállapodást vagy a járásbíróság előtt bírósági egyezséget, amelybe a férje kö­vetelését is belefoglalnák, hogy a jövőre nézve minden félreértést és kétséget kizárjanak. Dr. BERTHA GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents