Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-10-29 / 44. szám

Sok mindent megértek Csibrey Zsuzsa: Az alkoholizmus egyre nagyobb gondunk roppant. A hatóság art akarta, hogy menjen el dolgozni. De hogyan ? Hisz a beteg kisgye­reket nála hagyták! Ezután a négy gyerekről érdeklődünk. — Mielőtt a gyermekotthonba kerültek volna, két gyerek már nálunk tanult, de a harmadik rendes iskolába járt, onnan került később hozzánk. A negyediket, Katit, már automatikusan ide osztották. A kislányok mindig tisztán jártak iskolába, hajuk, ruhájuk rendben volt. Előfordult, hogy más gyerekek megtetvesedtek, ők sohasem. Magdi eléggé bátortalan kislány, őt sajnálom a legjobban Sok cirkuszt élt át, sok kiabálást, káromko­dást hallott. Ő volt a legszorgalmasabb, legjobb tanulónk. Lacinak nehezen ment az olvasás és a matematika, nála az volt a probléma, hogy nem volt még iskolaérett, mikor elsőbe került. Mónika a legelevenebb, nagyszájú. Most mintha a depresszió jelei mutatkoznának rajtuk, de lehet, hogy idővel megint feloldódnak. Az anyuka sokat járt be az iskolába érdeklődni. Igyekeztem rá hatni, a lelkére beszéltem. Azt hiszem, nehezen fogják tudni rendbehozni az életüket. Nem tudom, sikerül-e harmóniát teremteniük a családban. Lehet hogy idővel megint feloldódnak Heten vagyunk testvérek Svinger István né: Nehezen fogják tudni rendbehozni az életüket

Next

/
Thumbnails
Contents