Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-10-02 / 40. szám
mtBummamsrntmumm BOBmsKBHmasgmamBBm Négyszemközt ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Kedves „Keresem a boldogságot" jeligéjű „Fiatalasszony"! Úgy érzi, a mesebeli hármas úthoz érkezett, s bármelyiken indul el, nem tudhatja, hová ér, melyik vezet a boldogsághoz Ha férjének elmondja, mennyire felkavarta a találkozás első szerelmével, s őt elhagyva új életet kezd a régen szeretett, de bizony nagyon kevéssé ismert férfival, vajon jobb lesz-e az élete, kiegyensúlyozottabb, boldogabb lesz-e? A mostani nagy fogadkozások s a más gyermekének a vállalására tett ígéretek sajnos, nem tekinthetők készpénznek, idővel minden átértékelődik, és számonkérés, szemrehányás lehet a „jutalma", amiért engedi magát eltéríteni minden eddigi kötelezettségétől. „Mert ha az első férjét ott tudta hagyni, ki tudja, talán őt is... stb.", akármennyire hihetetlennek tűnik ez most, így is gondolkozhat később e váratlanul felbukkant Szerelem. Hallgasson ? Színlelje a boldog feleséget, s majd csak elmúlik ez a láz ez a felkavart régi érzelem? Várni mindenesetre jó lenne. Talán nem ártana többet megtudni erről a férfiról is, mint amenynyit most észrevesz.. . Hiszen találkozik más nőkkel, lányokkal is!... Lehet, bele sem gondolt. Önből milyen vívódó, gyötrő érzéseket váltott ki a találkozás? Vagy már döntöttek, s minden kettejükre vonatkozó dolgot megbeszéltek? A régi mondás szerint sok mindent el lehet titkolni, de a köhögést és a szerelmet nem. Előfordulhat hogy a férje vonja felelősségre, főleg ha ezután is találkozgatni fog ismerősével. Legjobb lenne egy komoly beszélgetéssel elküldeni, evezzen más vizekre. Nehéz lesz, nem Egészségünk védelmében wmmmmmnmmmmmmmnmmmmmnmmmmmmmmmmmmmm „Hozzászoktam a rendszeres kávéfogyasztáshoz. Szeretném tudni, hogy mi az a mennyiség, ami még nem jár semmiféle káros következménnyel?” „Fekete" A kávé nagy népszerűségnek örvendő élvezeti cikk. Sokan vannak, akik frissítő, élénkítő hatása miatt ragaszkodnak hozzá. mások kellemes izéért, finom zamatáért isszák, vagy a társaság kedvéért fogyasztják. A közös kávézás manapság a társadalmi érintkezés egyik általánosan elterjedt formája. E valóban kitűnő ital kellemes illatát és jellegzetes aromáját a benne levő 70 féle ízesítőanyagnak köszönheti. Frissítő, élénkítő hatása ugyanakkor koffeintartalmával függ össze. A koffein serkenti a szívműködést, tágítja az agyi ereket, élénkíti a szellemi tevékenységet, csökkenti az álmosságot és a fáradtságot. Mindez általában kedvezően befolyásolja az ember közérzetét. A túlzott, mértéktelen kávéfogyasztás viszont már erős ingerlékenységet, szorongást, alvászavart, szívpanaszokat és gyomorfájdalmat válthat ki. A frissítő hatás szinte visszájára fordul, ha a pihenési rendszeresen a jó erős kávéval próbáljuk meg helyettesíteni. kétséges, de egy biztos szeretetteljes otthon, megbízható jó férj és egy gyermek életét nem lenne szabad kockára tennie ábrándokból táplálkozó régi érzelemért. Kissé közönségesnek tűnő másik mondás szerint felmelegítve csak a káposzta jó. A férjével eddig eltöltött idő békés, harmonikus volt. Az első próbákat ez a házasság már kiállta. Mi a biztosíték arra, hogy az első szeretem be nem teljesült álmai, vágyai a hétköznapi élet gondjai közepette is megvalósulnak ? Távolról szeretett udvarlónak ideálnak szép és jó lehetett ismerőse, de ugyanilyen lenne férjnek is?... Nem tudhatom, meddig jutottak el az emlékek felidézésében? Nemcsak a négy fal között töltött szülési szabadság unalma tette-e olyan vonzóvá a régi kapcsolatot, izgalmassá az újra felszított érzéseket ? Ha képes rá, próbálja higgadtan felmérni, mit veszíthet, s mennyit nyerhetne. A szenvedő póz, a hallgatva tűrés hosszú távon képtelen vállalkozás. Adjon inkább időt magának, tisztázza a fentiekben említett kérdéseket, azután döntsön, egyértelműen. Azt írja, szereti a férjét, de a másikba szerelmes. Kissé ellentmondóan és valószínűleg nem pontosan határozta meg, amit érez Egy ember, egy kapcsolat vállalása, az élet pontosan meghatározott célja a döntő, nem a pillanatnyi hangulat, a nosztalgiából táplálkozó fellobbanás. De csak akkor, ha ezt nem szenvedve, hanem erejében bízva vállalja. Ha nem úgy véli megoldhatónak helyzetét, hogy férje mellett mosolyogva másról álmodozik. Üdvözlettel Manapság a kávé sajnálatos módon részévé lett annak az élénkítőkből és nyugtátokból álló „ördögi körnek", amely az egészségtelen, hajszolt életmódot kíséri. Az eredetileg ártalmatlan élvezeti szer egyesek számára már civilizációs ártalommá vált. A megoldás nyilván nem a feketekávé valamiféle „száműzése”. hanem a józan mértékletesség kell hogy legyen. Az egészséges felnőtt ember naponta egy-két kávét nyugodtan elfogyaszthat. Leghelyesebb étkezés — reggeli, illetve ebéd — után inni. mert így a felszívódás lassúbb, az élénkítő, frissítő hatás fokozatosan jelentkezik, és tovább tart. Az emésztés szempontjából is kedvezőbb, ha nem éhgyomorra, hanem evés után kávézunk. A kávéhoz öntött kevés tej vagy tejszín ugyancsak lassítja és tarlósabbá teszi a koffeinhatást. Vannak, akik fokozottan érzékenyek a koffeinre, nekik már akár egyetlen kávé elfogyasztása is kellemetlen gondokat okozhat. Hasonló a helyzet azoknál, akik idült betegségekben szenvednek, és ezért rendszeresen gyógyszert szednek. Különösen a szív- és érrendszeri betegségek, vesebaj, gyomorfekély, valamint az anyagcserezavarok (pajzsmirigy-túltengés. cukorbaj stb.) esetén ajánlatos az óvatosság. Dr. K.L. A szülők nevelési stílusa Korábbi témáinkban utaltunk rá, hogy a nevelés légköre, a szülők magatartása a gyermek személyiségének alakulását befolyásolja, sőt szigorúbban fogalmazva meghatározza. A szülők nevelési stílusa rányomja bélyegét a gyermek érzelmi-intellektuális fejlődésére, pszichoszexuélis fejlődésére, az akarati-cselekvésszféra kialakulására stb. A személyiség alapköveit elsődlegesen az anya—gyermek, majd az apa—gyermek kölcsönösségi viszony határozza meg, másodlagos helyet kap a társadalom által létrehozott intézmény (bölcsőde, óvoda, iskola stb.) a gyermek személyiségének formálásában. A családon belül kell hogy kialakuljon az a bizalmi kapcsolat szülő és gyermek között, melyben a „kényes kérdéseknek" tartott témákat meg lehet vitatni. Egyik ilyen „kényes kérdés" a szülő—gyermek kapcsolatban a szexualitás. Eddigi tapasztalataink szerint a gyermek szexuális kíváncsisága, pszichoszexuális érésével kapcsolatos kérdései, serdülőkori problémái nem lettek kielégítve, feldolgozva az ő érdeklődésének megfelelően sem a család, sem pedig a társadalom részéről. A család részéről talán az álszemérem, a prüdéria az, ami gátlásokat hozott létre a szülő—gyermek kapcsolatban, amikor a szexualitás került előtérbe. A társadalom szempontjából csak az utóbbi 2—3 évben történtek lépések abban az irányban, hogy a szexuális felvilágosítás (szülővé nevelés címen) a középiskolákban szervezetté váljon. A pedagógusok ettől a témától félnek, mint a tüztől (van. aki elítéli), mondván „nem fogom magam sem az osztály, sem az iskola előtt lejáratni". így több igazgató, szerencsére, szakemberre (nőgyógyászra, szexuálpszichológusra) bízva az előadás megtartását, megkímélve tanárait a „lejáratástól". Az utóbbi pár évtől eltekintve szexuális felvilágosítás az iskolákban nem történt, a családon belül ez a téma úgymond „kényes", így a serdülő és ifjúkornak „találd föl magad" alapon lestek el dolgokat innen is, onnan is, esetleg tévesen gyártott „szexuálideológiák" hálójába kerültek, vagy saját felvilágosulatlanságuknak estek áldozatul, terhesség kialakulása által. A dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásban évente általában valamivel több mint 900 házasságot kötnek meg. Ebből körülbelül hatvanhat a 18. életév betöltése előtt, terhesség kialakulása miatt. Ilyen esetekben gyakran a középiskolai tanulmányokat kell abbahagyni, vagy megszakítani, azért, hogy „neve" legyen a gyereknek", mivel terhességet megszakítani nagy szégyen. Sok szülő inkább vállalja lányának rossz házasságát (belekényszerítve őt ebbe a döntésbe, minthogy a falu lányuk szexuális magatartását a szájára vegye), úgy tűnik, hogy házassággal ez a fajta „bűn" feloldást nyer. Az már nem érdekli a szülőket, hogy ez a házasság milyen lesz, hogy a statisztika szerint az így létrejött házasságok több mint fele a házasság második-harmadik évében felbomlik (a fiú gyakran a házasság első két évében katona, tehát nem élnek együtt, csak a második év eltelte után), különösen rossz szociális körülmények esetén. A szülők agressziója fiatalkorú lányuk ellen irányul, „te vagy a család szégyene" mondják, még véletlenül sem fordul meg fejükben az a gondolat, hogy részben (és azt hiszem, nagyobb részben) ők is okolhatók a kialakult helyzet miatt. Ne várjuk egy 16—17 éves lánytól, hogy a terhesség következtében kialakult helyzetét és élete jövőbeni alakulását előre tudja látni, vagy reálisan fel tudja mérni. Itt óriási segítségre és támogatásra van szüksége, s ezt a támogatást és megértést elsősorban a szülőktől várja el. Valójában mi is állhat egy 16—17 éves lány terhességének kialakulása mögött? Biológiai, pszichológiai felkészületlenség, vagy az érzelmek és a szexualitás ki nem bogozott viszonya, vagy téves elképzelések és elvárások magától a szexuális kapcsolattól és a házasság fogalmától stb. Ilyen és hasonló kérdésekre próbáltunk kérdőíves felméréssel választ kapni, középiskolai tanulóktól. Ebben az esetben a kérdőíves felmérés mellett döntöttünk, egyrészt azért, mert rövidebb idő alatt több információt tudunk begyűjteni, mint a mélyinterjú módszerével, másrészt pedig a kérdőív kitöltése esetén a helyzet általában korántsem olyan feszült, tehát sokkal semlegesebb, mint az interjúnál. A válaszadási motiváció nem a kérdező személyes hatásából, tekintélyéből fakad, hanem inkább a téma iránti spontán érdeklődésből, mivel olyan témáról van szó, amely helyzeténél és életkori sajátosságainál fogva csaknem minden fiatalt élénken foglalkoztat. Emellett a kérdőíves eljárással nyerhető eredmények általában semmivel sem rosszabbak, mint az interjú során elérhető adatok. Ezt az állítást a szakirodalom is megerősíti. Kérdőívünk mindössze húsz kérdésből állt. A kérdéseket két csoportra osztottuk, melyek az értékelés szempontjából játszottak szerepet. Az első tíz kérdés a nemi érés biológiai és lélektani változásaira vonatkozott, ebben az esetben kimondottan a tanulók ismereteire voltunk kíváncsiak. A kérdések második csoportjában a tanulók véleményére voltunk kíváncsiak az érzelmek és a szexualitás viszonyáról, a fiú és lány között kialakult barátságról, az önkielégítésről, a szexuális kapcsolat elkezdéséről és annak feltételeiről. Tekintettel arra, hogy a kérdőív anonim volt, saját tapasztalataikról és élményeikről is próbáltunk információt szerezni. A felmérést 520 tanulóval végeztük el a szerdahelyi járás középiskoláiban, az igazgatók engedélyével. Mondanom sem kell, hogy nem minden esetben volt egyszerű a felméréshez szükséges engedély megszerzése egyegy igazgatótól, sőt volt rá eset, amikor a pedagógusok is „kicsit erősnek" találták a kérdéseket. De többségükben támogatták szándékunkat, és belátták, hogy erre szükség van, többen kérték is a kiértékelésünk végeredményét. Felmérésünk eredményeitől reméltük, hogy megtaláljuk azokat az elhanyagolt területeket, melyeket talán előadások vagy a fiatalokkal rendezett vitaestek keretében felszínre hozhatunk és a későbbiekben megbeszélhetünk. Dr. Bordás Sándor
