Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-10-02 / 40. szám

BERLINI A Brandenburgi kapunál, amelyet görög mintára több mint száznyolcvan évvel ezelőtt építettek Langhase mű­építész tervei szerint, ma katonák áll­nak őrséget: ez a határ két világ között. A kapun túlról, abból a másik világból lőtték ki azt az amerikai puskagolyót, amely egy fiatal szovjet katona, Ivan Scserbakov — civilben vasesztergályos — életét oltotta ki, hosszú évekkel a háború után ... Ezért is szükség van arra, hogy a két Berlin határát éberen őrizzék azok a katonák, akiknek sapká­ján messziről látszik a kalászok körébe fogott sarlós-kalapá­csos jelvény. S jó, hogy ott állnak, mert tudjuk: ebben a mai megosztott és bonyolult világban biztonságosan őrzik hazá­jukat s a mi békénket is ... Ülök a szobámban a legnagyobb berlini szálloda, az alexanderplatzi Stadt Berlin harminchatodik emeletén, és várom Kvetát, Kveta Deubelt, a berlini kolleginát. Ebből a furcsa magasságból nézem a várost, innen messzire lát a szem, sokat fog át a tekintet abból a városból, amely a szó szoros értelmében saját romjaiból mesebeli főnixmadárként született újjá, nézem a környező dombokat, amelyeket újra Külföldön járni és idegenben járni — nem egy és ugyanaz. Aki csak néhány napot töltött a Német Demokratikus Köztársaságban, az bizonyára úgy érzi, hogy nem idegenben, hanem csak külföldön volt; mert itt sok minden emlékeztet az otthonra. A nézetek és vélemények, az örömök és gondok, a munka, az országépi­­tés, az emberről való gondoskodás, mindez hazai dolgainkra emlékeztet, a különbség mindössze annyi, hogy vendég­látóinkkal más nyelven beszélgetünk. NAGY LÁSZLÓ felvételei ________ dús növényzet borít és a híres berlini allékat, amelyeknek a háború után magasra nőtt szép fái a felhők felé nyújtózkod­nak. Aztán egy pillanatra megpihen a szem az új Berlin-jelké­­pén, az alexanderplatzi tévétomyon, mely mintha karnyújtás­nyira lenne, de csúcsa belevész a kora reggeli párába. Kveta megígérte, hogyha szép idő lesz, felvisz a torony-kávéházba. Kveta csak néhány éve berlini lakos, azóta, hogy férjhez ment német kollégájához, akivel együtt tanultak az olomouci egyetemen, s így még mindig élmény számára elüldögélni ebben a kávéházban, ahová a felvonó negyvenhét másod­perc alatt suhan föl a látogatókkal. Berlinben állítólag itt

Next

/
Thumbnails
Contents