Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-08-28 / 35. szám
Négyszemközt Kedves Uram! Idézek leveléből: „ Tízéves boldog, kiegyensúlyozott házasságban élek. Mindenünk megvan, az életünk mégsem teljes. Az én hibámból nem lehet gyermekünk. Félek, idővel ez a kielégítetlen vágy valahogy éket ver majd közénk. Hosszas megfontolás után megkértem a feleségemet, hiszen ö is éppen ügy vágyódik a gyermek után, mint én, hogy vállalja a szülést — bármi áron. Remélem, érti mire gondolok... A gyermekünk soha sem tudná meg születésének körülményeit, a legnagyobb gonddal, odaadó szeretetteI nevelnénk fel. Természetes apjának semmiféle kockázatot, anyagi vagy egyéb megterhelést nem kellene vállalnia. A gyermek megszületésekor a nevére bankbetétet nyitnék 20 000 Késval. amit fokozatosan gyarapitanánk. A feleségem azonban ezt a megoldást a leghatározottabban visszautasítja, nem egészen értem, miért, hiszen azzal a férfival soha többet nem kellene találkoznia. Kérem, mondjanak véleményt.” Emberileg bármennyire megérthető is a terve, még az önök esetében is óriási a kockázata, s ennek a lépésnek beláthatatlan következményei lehetnek. A bankbetéttel és a feltétlen titoktartással nem zárhatja ki teljesen az esetleges erkölcsi, etikai buktatókat. Mert mi lesz. ha a gyermek természetes apja egyszeresük megjelenik, és jogot formál a gyermekre? Elvégre az övé, s mi a biztosítéka, hogy nem támad fel benne az apai felelősség, ösztön ? Mi lesz. ha a gyermek megfoganása után is fenn akarja tartani a kapcsolatot az ön Jéleségfvel s előfordulhat, hogy ez a feleségének sem lesz ellenére?! Mi lesz, ha éppen akkor jelentkezik, amikor a gyermek a legsebezhetőbb, a serdülőkorban, s kíméletlenül Je/tárja előtte az igazságot? Ki, vagy milyen törvény szavatolhatja teljes biztonsággal az önök családi nyugalmát hosszú távon? De közelítsük meg a dolgot másfelől. Ha a gyermek megszületne, ön nagyon boldog lenne, de gyermekeink általában nem olyan „mintagyerekek ”, amilyeneknek elképzeltük őket. Az élet bizony ezen a téren jócskán tartogat meglepetéseket. Rendelkezzék bármily magas fokú önismerettel is, egyáltalán nem szavatolhatja, hogy a gyermek „rosszalkodása", temérdek „hibája”, esetleg gyengébb iskolai előmenetele nem ébreszti fel majd önben a kételkedést, a gyanút, hogy lám, biztosan a vér szerinti apjától örökölte ezt vagy azt a negatív jellemvonását. S ahelyett, hogy a nevelésben keresné a hibát, a kétely, a gyanú kikezdi az érzelmeit, megváltoztatja a mit sem sejtő gyermekhez való viszonyát, s lassanként megmérgezi kölcsönös kapcsolatukat; „az” a férfi, akivel akkor a feleségem .. . láthatatlanul ezután mindig jelen lenne. S végül, de nem utolsósorban, itt van a felesége, az anya helyzete. Ha beleegyezik az ön tervébe, óhatatlanul szembe kerül és súlyos kompromisszumot kell kötnie a női méltóságával. Ebben az esetben végképp nem érvényes az amúgy is kétségbevonható tétel, hogy a „cél szentesíti az eszközt". Valószínűleg mindig lelkifurdalást erezne, s anyai érzelmei sem tudnák feledtetni vele. hogy lefeküdt egy vadidegen férfival, akihez az égvilágon semmi sem fűzte. Csupán néhány esetleges problémát vetettünk fel, ezeken kívül számtalan váratlan helyzet, nehézség, lehetséges. Azt ajánljuk, hogy inkább forduljanak a tudományhoz, ha már az örökbefogadást elvetették. A mesterséges megtermékenyítés (nálunk is eredményesen alkalmazzák) erkölcsileg, etikailag elfogadóit. nem fordulhatnak elő meglepetések, mert az adományozó személye ismeretlen, kiléte hétpecsétes titok, s maga a megtermékenyítés csak éppen annyi kockázattal jár, mint általában minden nőgyógyászati beavatkozás, Üdvözlettel illetve műtét. Egészségünk védelmében „Hogyan védekezhet az ember a szabadban a villámcsapás ellen?” Természetjáró A villámcsapás egyike a leghatalmasabb és legfélelmetesebb természeti jelenségeknek. Villámhárítóval felszerelt házban nem kell a villámcsapástól félni. Nagyvárosok házaiban még akkor is csak ritkán csap be a villám, ha nincs villámhárítójuk, inkább a magányosan álló, kimagasló szerkezeteket — gyárkéményeket, villamos vasutak vezetékeit — keresi. Ha valaki mégis óvatos akar lenni, akkor zivatarban ne nyúljon vízcsaphoz, záija cl a rádiót, és ne álljon a lámpa alá. Sokan zivatar esetén ijedtükben kiugranak az y ágyból, pedig ez a legszigeteltebb bútordarab, tehát az ágyban fekve vagyunk leginkább biztonságban a villámcsapással szemben. Földművesek, kirándulók, ha szabadban éri őket a zivatar, gyakran az eső elől egy magányos fa alá menekülnek. Ez súlyos hiba, mert — bár a fa lombja bizonyos mértékig menedéket nyújt az eső ellen — az életbiztonság szempontjából 'ez a hely a legveszedelmesebb, hiszen a villám éppen az ilyen kiugró pontokat keresi. Éppen ezért, ha csak egyetlen magasabb fa van a közelben akkor — az eső ellenére — ajánlatos a fától bizonyos távolságban a földre feküdni, elkerülve így, hogy a fa, vagy esetleg saját testünk vonzza magához a villámot. Az erdő már kevésbé veszélyes, bár az sem mindegy, hogy milyen erdőről van szó. A tapasztalatok szerint a tölgyet sokszorta gyakrabban éri villámcsapás, mint a bükköt, aminek magyarázata talán a két fa kérgének eltérő szerkezetében rejlik. Veszélyes lehet zivatar esetén a fémből készült mezőgazdasági gépek, traktorok, ekék kezelése is, mert ezek fémteste erősen vonzza a légköri elektromosságot. Személyautóba a tapasztalat szerint csak elvétve üt villám, ez a védettség valószínű alacsony voltából és lapos tetejéből ered. A teherautók alakja más. ezekkel tehát zivatar esetén ajánlatos erdőbe vagy fasorba húzódni és a közlekedési eszközt elhagyni. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a villámlás veszélyessége és félelmetessége Franklin felfedezése óta ugyan lényegesen csökkent, a technika fejlődésével párhuzamosan azonban annál inkább elszaporodtak a háztartási és ipari — leginkább gondatlanság okozta — áramütések. Sokan hiszik ugyanis azt, hogy nem árthat nekik a villanyáram, mert a szervezetük nem érzékeny rá. Az áramérzékenység szempontjából kétségtelenül van különbség az emberek között: egyesek fokozottan érzékenyek, mások feltűnően jól tűrik. Azt azonban senki ne higgye, hogy az ő szervezetének az áram nem árthat, az áramütés esetleg százszor nem okoz súlyosabb bajt. százegyedszer azonban végzetes következményekkel járhat! Mivel manapság az elektromos balesetek túlnyomó többsége éppen a háztartásokban fordul elő, néhány alapszabályra mindenképpen fel szeretném hívni a figyelmet. Az elektromos árammal működő háztartási gépeket a legkisebb hiba esetén is szakemberrel javítassuk meg! Nedves talajú helyiségben különös gonddal ügyeljünk a vezetékek szigetelésére, a mosógép vezetékét éppen ezért soha ne használjuk hosszabbítóval, mert ha ez a nedves földre esik, súlyos balesetet idézhet elő. Vizes kézzel kapcsolóhoz, villásdugóhoz nyúlni szigorúan tilos! Ahol pedig gyermek van a lakásban, ott még fokozottabb gonddal ügyeljünk a villamos balesetek megelőzésére. Az alacsonyan fekvő és a gyermek által elérhető konnektorokba boltokban kapható szigetelő és tömitö dugót ajánlatos helyezni, mert ennek hiánya — pl. hegyes fémtárgyak esetleges bedugása esetén, amely ellen egyetlen szülő sincs biztosítva — a gyermek végzetes balesetét okozhatja. Üres villanykörte nélküli foglalat sem lehet a gyermek által elérhető helyen, mert ha ide ujját bedugja, halálos áramütés érheti Dr. K. L. Kis családi iskola I AKAR VELÜNK BESZÉLGETNI? Elérkeztünk a mesebeli hármasúthoz. A szakemberek egy része megelégszik azzal a megállapítással, hogy biológiai, élettani, társadalmi stb. hatások és különbségek eredményeként a férfi hamarabb jut el nemi teljesítőképessége csúcspontjára (kb. 18 éves korára) mint a nő (28—29 éves korában) és punktum. Nincs kommentár. És nincs is rá szükség, mert ez így zsákutca. A másik csoport véleménye az, hogy a boldog és örömteli szexualitáshoz vezető út kikerüli az ilyen veszélyes buktatókat. Ne firtassuk tehát az orgazmus, a szexuális magatartás, a nemi szerepek lényegét. Elégedjünk meg azzal, hogy többségünk kellemes dolognak tartja a szexuális életet. Egyébként, ami késik, nem múlik. A boldog feloldódás, az orgazmus élménye csak idő dolga. Nota bene! A megkérdezett nők nagy része 17—19 éves korában kezdte meg a nemi életet. Az első orgazmus időpontja viszont 26—29 éves korukra esik. A deflorációtól az orgazmusig eltelik 10 esztendő! A felmérés tanúsága szerint sokszor elég keserves tíz esztendő. Ezt a tényt nem lehet egy kézlegyintéssel, vagy egy fontoskodó, óvatoskodó magyarázattal elintézni. Olyan megoldási sem fogadhatunk el fenntartások nélkül, melyet több nő említett, ti. hogy orgazmuszavaruk gyógyítására a nőgyógyásztól azt az (egyetlen) tanácsot kapták, hogy minél hamarabb szüljenek gyereket a panaszok ezután majd elmúlnak. Meglehet, de ez csak olyan „majdcsak elsül az a kapanyél” elmélet. Még ez a kapanyélnyi remény sincs meg akkor, ha a segítségre váró nő túl fiatal, vagy hajadon és gondja épp az, hogy ne legyen gyereke; vagy fétjezelt asszony, de még nem akar gyereket; vagy, a legroszszabb. van már gyereke és van még problémája. Az ilyen esetekben csak a második, esetleg a harmadik szülés segíthet. A harmadik szülés majdnem mindig meghozza a kívánt eredményt, -uL a nő ilyenkor már eléri a 26—27 éves kort — és lásd a statisztikát. Úgy tűnik, ez az út sem visz el a hetedik mennyországig. A harmadik út keskeny, göröngyös stb. Ezen az úton meg kell tanulni járni. Elég alaposan kifaggattuk a nőket az orgazmus lényegéről, tanulhatóságáról. Adataink egyértelműen igazolják a szakirodalom megállapításait. Érdemes tanulni. A megkérdezettek nagy része pontosan határozta meg a csikló és a hüvely közti érzékenységet, számot adtak arról is, hogy tanulták át a csiklóérzékenységet hüvelyérzékenységgé. A következő idézetek az orgazmus elérésének aktív módját szeretnék illusztrálni: ..nagymosás után rendszerint olyan fáradt vagyok, hogy csak a férjem kedvéért csinálom, ilyenkor nem tudom hozni magam”, „tudom, néha lusta vagyok, ilyenkor elengedem magam és lemaradok a repülőgépről”, „ma már nem történik meg velem, hogy semmit se éljek át, ha sehogy se jönnek össze a dolgok, egy kis technikával a csiklóorgazmusig mindig eljutok, de ezt olyan hideg érzésnek tartom”, „először meg kellett tanulni lazítani. Ez volt a legnehezebb. Tele voltam problémákkal, görcsökkel. Minden idegesített, az alakom is, az is, hogy néha elképzeltem magam, hogy is nézhetek ki abban a helyzetben, ahogy éppen csináltuk, sokszor előjöttek olyan dolgok is. amit még régen otthon hallottam, mikor az asszonyok szörnyülködve csóválták a fejüket. Szóval csináltam, mert a féljem úgy is akarta, de abban semmi köszönet nem volt. Bizonyos helyzetekben kimondott fájdalmat éreztem. Mikor jó volt, mindig vigyáztam, nehogy hangos legyek. Azt hiszem, valami szégyenérzet és jólneveltség keveredett bennem össze ilyenkor. Emlékszem, olyan kikötésem is volt. hogy a szemnek csukva kell lenni, szóval nem leskelőd ünk. Hát ezután jött egy férfi, aki életem első nagy szerelme volt Még gyerekkorunkból ismertük egymást. Nagyon kívántam öt egy pillanat alatt újra belészerettem. Gyerekkori dolgokról beszélgettünk, nagyokat nevettünk, boldog voltam. hogy simogathatom, nem zavart, mikor vetkőztetni kezdett, sőt az sem, mikor meztelenül alaposan végigmért. Összeölelkeztünk, csókolóztunk és innen már nem emlékszem semmire, csak egy pillanatra, mikor az egész testem megmerevedett, aztán hideg hullámok futottak végig a kaijaimon. a lábamban, végig a bőröm alatt Szóval ez volt a legnehezebb, a lazítás. A technika csak ezután következett. Addig is tudtam egypár dolgot, ami jó volt a partneremnek, de én nem sok hasznát vettem. Csak ezután az első igazi élmény után gondoltam végig, hogyan is csináltuk A legjobb az volt, hogy ennek a fiúnak azt is el tudtam mondani, el mertem mondani, mikor, hogyan jó nekem. Eleinte többnyire lovaglóülésben csináltuk mert így tudtam a legjobban irányítani őt is meg magamat is. de később már minden helyzetben élvezni tudtam. És egyik helyzetben sem fájt A másik fontos dolog az volt. hogy szinte észrevétlenül „leszoktam” a csikló közveden ingerléséről. Addig, ha valami jót éreztem közeledni, rögtön megváltozott a mozgásom és úgy csináltam, hogy a csikló minél gyorsabban, erősebben, közvetlenül kapja az ingereket. Ma erről az a véleményem, hogy a csikló ingerlése a szeretkezés fűszere. Azóta nincs különösebb problémám, általában összejönnek a dolgok. Százalékban kérdezi? Hát úgy nagyon nehéz megmondani, de tíz közösülésből általában hat esetleg hét alkalommal van igazi orgazmusom”. összegezve az elmondottakat. Minden egészséges embernek van orgazmuskészsége. A nevelés, kultúra, hagyományok elvárások stb. hatására ez a készség (képesség) gátlás alatt van. A merevedésről már elmondtuk, hogy az akarattól függetlenül történik, akarattal csak rontható. Ez a megállapítás a női orgazmusra is érvényes. Az akarat ne az orgazmus elérésére irányuljon, hanem a gátlások felszabadítására. Ezt kellene megtanulni. Az emberek agyának szerkezete tökéletesen megfelel az új ismeretek elraktározására, válogatására. értékelésére. Az ember tehát tanulóképes. A tanulásról tudni kell, hogy nem stresszállapot. Erről ennyit. Dr. huncík Péter (nőn)
