Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-08-28 / 35. szám

CSALÁDI KOR Horváth Mária huszonharmadik éve óvónő. Az idei pedagógusnapon kitüntették, érdemes tanító lett. Pályája alakulását, munkája nehéz­ségeit és szépségeit vettük számba a vele való beszélgetés során. Ez alatt a huszonhárom év alatt sok válto­zás történt nálunk az iskolarendszerben, vál­toztak a tananyagon belüli arányok, a mód­szertani elvek. —, Igen. Az óvodában most újra csak játszani lehet. Mint valamikor. Volt időszak, amikor egészen mások voltak a követelmények, más­hogyan kellett az óvodás korú gyermekeket nevelni. A legújabb módszertani elvek szerint azonban az óvodában nincs helye a száraz oktatói stílusnak. Minden új ismeretet csak játékos formában közölhetünk a gyermekekkel. Viszont, eddigi pályám során soha nem volt olyan sok és sokféle az iskoláskor előtt megta­nítandó anyag, mint éppen most az új módszer szerint. Tehát előre gondosan megtervezett, komoly játékkal telnek a napjaink. Van-e mégis valamilyen összetartó elv vagy szempont, amely minden időtől, mód­szertani és egyéb változástól függetlenül ér­vényesül a pedagógus munkájában ? — A szeretet. A fiatal óvónőket, akik frissen jönnek hozzánk az iskolapadból, azokat is arra igyekszünk rávezetni, hogy szeretettel foglal­kozzanak a gyermekekkel. Mert a mai gyermek­nek az óvoda és az iskola talán már nem is csak második otthona, hisz a napjuk nagy részét itt töltik. Ezért fontos, hogy olyan légkört teremt­sünk, amelyben a gyermek jól érzi magát, felszabadul, hogy elfogadja az itteni környeze­tet, mintha csak otthon lenne. Ehhez pedig elsősorban sok-sok szeretetet kell adnunk a gyermeknek. A rend és fegyelem is szükséges Most újra csak játszunk természetesen, de mit ér önmagában a szép berendezés, a tiszta szőnyeg?! Az önök óvodája alig pár éve nyílott meg Somorján (Samorín). Az újfajta típusterv, amely szerint épült, talán kicsit meghatároz­za a benne folyó munka jellegét is. — 1978 végén adták át az épületet, és a következő év tavaszán fogadtuk az első gyere­keket. Akkor ez volt az egyetlen, tehát az első ilyen típusú óvoda és bölcsőde a járásban. Azóta már Dunaszerdahelyen {Dunajská Streda) és Megyeren (Calovo) is épült ugyanilyen. Lé­nyege, hogy tizenöt hónapos koruktól fogadhat­juk benne a gyerekeket egészen addig, amíg iskolába nem kerülnek. Tehát együtt van, egy igazgatás alatt a bölcsőde és az óvoda. Két bölcsődei és két óvodai csoportunk van, ez átlagban kilencven gyermeket jelent. Nehéz volt először még az épületet is megszoknunk, mert olyannak tűnt, mint egy labirintus, folyvást elté­vedtünk benne. Ettől függetlenül azonban úgy tapasztaljuk, hogy több szempontból is előnyös ez az alaprajzi beosztás, hogy tudniillik minden csoportnak külön egysége van az épületen belül. A termekhez, amelyek játszók, ebédlők és hálótermek is egyszerre, mindhez kapcsolódik egy-egy öltöző, mosdó, tálaló, tehát a szüksé­ges kiegészítő helyiségek. A bölcsődei csopor­tokban dolgozó nővérkéknek gondot okozott, hogy óvónőkkel dolgoznak együtt, hogy az isko­laügyhöz tartoznak s nem az egészségügyhöz, mint addig, s mint a bölcsődékben különben. Akkor még ez is egészen új dolog volt a mi járásunkban. Mi az értelme ennek a bölcsődét és óvodát összefogó rendszernek? — Az, hogy hosszabb ideig jár hozzánk a gyermek, ez alatt jobban megismerhetjük egy­mást, a lemaradásokat még a bölcsödéi cso­portokban pótolhatjuk, s az óvodai csoportok­ban egy addigra már összeszokott közösségben sokkal intenzívebb munka folyhat, s így ered­ményesebben készíthetjük fel a gyerekeket az iskolára is. Szeptember elsején nálunk az óvo­­dában-például soha nincs sírás. A két bölcsödéi év alatt a gyermek már megszokta a környeze­tet, az óvónőket is ismeri, nem idegenként lép közénk. Persze nem automatikusan vesszük át bölcsödéseinket az óvodába. Megkérdezünk minden szülőt, továbbra is hozzánk akarja-e járatni gyermekét a bölcsödé után az óvodába is. Ez azért szükséges, mert míg a bölcsődéknél nincs nyelvi különbségtétel — nálunk se és másutt se —, az óvoda a tanítás nyelve szerint lehet szlovák vagy magyar. És a miénk szlovák óvoda. Ön tehát szlovák nyelvű óvodai osztályban tanít. Mielőtt átvette volna ennek az új bölcsőde-óvodának az igazgatását, már ak­kor is szlovák nyelven tanított? — Igen, huszonharmadik éve tanítok szlovák nyelvű óvodai osztályokban. így alakult a pá­lyám. Harmadik elemibe jártam, amikor a hábo­rú elsöpörte a magyar iskolákat, s aztán csak szlovák iskola nyílott. Persze évekig csak ten­­gés-lengés volt az iskolába járás, mert először semmit sem tudtunk szlovákul. A nagy kiesést, amit mindez jelentett, később önképzéssel kel­lett pótolnunk, főleg a magyar irodalmat és történelmet. De azt mondom, dolgoznunk kellN s akiben akarat van, az mégis sok hiányt pótol­hat. így kötöttem ki Modrában, a tanítóképző­ben, s onnan a magyar óvodák szlovák nyelvű osztályaiban, végül pár éve itt, ebben az új óvodában. A bölcsődében is szóval érteti meg magát a gondozónő, sőt, ott is vannak már megter­vezett foglalkozások, van meseolvasás, vers­tanulás ... — Természetesen. Ezt mi úgy oldjuk meg, miután magyar és szlovák gyerekek egyaránt járnak hozzánk, hogy minden bölcsödéi cso­portba egymás mellé osztunk be egy szlovák és egy magyar nővérkét, illetve egy szlovákul és egy magyarul beszélőt. Mert lakóhely szerint kerülnek hozzánk a gyerekek. A város többi óvodájában párhuzamos szlovák és magyar nyelvű osztályok vannak. Somorja lakosságának 72 %-a magyar. Ez az új óvoda viszont, amelyikbe ráadásul egye­nest a bölcsődéből léphet a gyermek, csak szlovák nyelvű. Nem korlátozza ez a lakhe­lyük szerint ide tartozó szülők, ill. gyermeke­ik választási lehetőségeit? — Átiratkozhatnak egy másik óvodába, és mi is fölvehetünk olyan gyermeket, aki nem hoz­zánk járt bölcsödébe, ha marad szabad férőhe­lyünk. Élnek a szülők ezzel a lehetőséggel — tegyük hozzá a megszorítást —, ha van szabad férőhely ? — Úgy tapasztaljuk, hogy a környék lakó­tömbjeiből az óvodás korú gyermekek többsége hozzánk jár. Talán kényelmi szempontokból íratják ide a magyar nemzetiségű szülők is gyermekeiket. Tény, hogy a mi bölcsődénkben és óvodánkban a gyerekek 60 %-a magyar. Magyar tanítási nyelvű iskolába viszont elvétve jelentkezik közülük néhány. Az idén végző cso­portból, harminc gyerek közül például kettő. KOCSIS ARANKA NAGY LÁSZLÓ FELVÉTELE

Next

/
Thumbnails
Contents