Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-08-28 / 35. szám
1. A három nemzedék találkozójának ünnepi nagygyűlésén a bratislavai Művelődési és Pihenőparkban részt vett az SZLKP KB küldöttsége is, Cudovft Pezlámak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB titkárának vezetésével, a Csehszlovák Nőszövetség küldöttsége Jarmila Malecká alelnöknek, a Cseh Nőszövetség elnökének vezetésével, valamint a városi pártbizottság küldöttsége Gejza Slapka vezető titkárral az élén. a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Anna Kretová. az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának alelnöke, Fedor Gulla, és a Szovjet Nőtanács küldöttsége. L. P. Goncsarová vezetésével, a lengyel és magyar fasisztaellenes harcosok képviselői és a nemzeti felszabadító harc veteránjai. 2. A tokajiki nők .A felégetett falvak intenek" békefelhfvása áthaladt Szlovákián, most pedig innen, a találkozóról indul a Cseh Szocialista Köztársaság felégetett falvaiba. 3. A találkozó résztvevői a hála és a kegyelet virágait helyezték el a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművénél és a szovjet hősök emlékművénél a Slavínon. A jelen posztján állva, csúcsairól körültekintve céltudatosan törekszünk szépen és szilárdan ívelő hidak- 4 kai összekötni a múltat és a jövendőt. A nők három nemzedékének találkozója ilyen múttörzö. értékmentő és a szó legigazibb értelmében új, szocialista hagyományt teremtő és tíz év óta gondosan ápoló rendezvénye a Szlovákiai Nőszövetségnek. S talán legnépszerűbb. 1974 óta minden év augusztusában más-más járás adott otthont a találkozónak. A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulóján emlékeztünk és ünnepeltünk Sverm óvóban, Zvolenban, Jankov vfsokon, Povazská Bystrícában, Ciemy Balogban, Svidnikben, Martinban. Tízszer jöttek el a pionírok a jövő ígéretével köszönteni a legidősebbeket, a középső nemzedékek derékhadát és a most kezdő fiatalokat. Tíz csillagzáporos augusztusi estén lobogott egy-egy véráztatta dombon a jelképes partizán-pásztortüz. Tízszer volt, mindannyiszor megújuló. felejthetetlen élmény a találkozó, a beszélgetések. a kézfogások. Az idei jubileumi bratislavai találkozón Ludovit Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, a pártküldöttség vezetője méltatta a Felkelésben harcoló, a Felkelést segítő nők szerepét, érdemeit. Ünnepi beszédében Pezlár elvtárs elmondta, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés lett számunkra az a kiapadhatatlan forrás, amelyből a szocializmus építői a nemzedékek folyamatosságában merítenek erőt és ihletet az új, országépítő feladatok teljesítéséhez. a szocializmus, a demokrácia, a béke megőrzéséhez. Minden nemzedék számára példakép volt s az is marad, a Felkelés katonáinak természetes hősiessége és önfeláldozása. A múló idő mit sem vett el nagyságából, jelentőségéből és időszerűségéből, a Felkelés öröksége ma, a fejlett szocialista társadalom időszakában is, ösztönzője tetteinknek. Mi és a mi utódaink mindörökké lekötelezettjei leszünk a felkelő harcosoknak és e nemzeti felszabadító harc minden résztvevőjének, mert ők voltak azok, akik a munkásosztály élén egyengették a dolgozók régi világ felett aratott győzelmének útját. Ludovit Pezlár elvtárs nagyrabecsüléssel szólt a Felkelésben részt vett asszonyokról, lányokról: — Ők kísérték el férjüket és fiaikat a felkelők hadseregébe, a partizánegységekhez. Tisztelettel emlékezünk azokra a bátor nőkre, akik a Szovjetunióban megalakult I. csehszlovák hadtestben Buzuluktól Prágáig részt vettek a felszabadító harcokban. A szónok hangsúlyosan szólt a jelenlegi nemzetközi helyzetről, 'amelyet tudomásul kell vennünk, anélkül azonban, hogy belesüppednénk a reménytelenségbe. A békét meg lehet és meg kell őrizni, s mi továbbra is következetesen folytatjuk békepolitikánkat. amely megegyezik a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikájával. A nagygyűlés legfelejthetetlenebb pillanatai azok voltak, amikor a szónoki emelvényen a volt partizánnők néhány szóval, emlékezésükkel kézzelfogható közelségbe hozták a történelmet. Felszólalt Katarina Horská. aki a hegyekben, éhséggel, faggyal küszködve ápolta a sebesülteket; felszólalt Mária Kriegerová Banská étiavnicából, aki könnyekkel küzdve, de határozott hangon Így fejezte be mondandóját: Hetvenegy éves vagyok, de ha a hazámnak megint szüksége lenne rám, habozás nélkül ismét mindent vállalnék. Marie Repaská, volt cseh partizán, az I. csehszlovák hadtestben harcoló nőkről emlékezett meg. A találkozót üdvözölték a külföldi vendégek is: a szovjet Ligyia Petrovna Goncsarova, a lengyel Zofia Wreszen, a magyar Döbröntei Aranka. Az ünnepség végén Elena Litvajová a három nemzedék tizedik találkozójára veretett emlékérmet átnyújtotta a találkozón részt vevő veteránoknak, illetve a vendégeknek és a felégetett falvak képviselőinek. Felejthetetlen találkozás volt ez. Az esti tábortűz melengető fényében megszelídült a fájdalmas emlék, felhangzottak a partizándalok a tisztáson, és oldottan beszélgettünk már hétköznapi gondjainkról és örömeinkről. LÁNG ÉVA
