Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-08-07 / 32. szám

Pavel Jónás mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke Harmincöt eredményes év Idén emlékezünk meg a CSKP történelmi jelen­tőségű IX. kongresszusának 35. évfordulójáról, mely jóváhagyta a falvak lenini szövetkezetesítési terv alapján történő szocialista átalakításának programját. Ez volt az első kongresszus az 1948-as győzelmes február után, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető politikai szerepet ka­pott, teljes felelősséget vállalva a nemzet és az állam további sorsáért, a szocialista társadalom építéséért. A kongresszus egyidejűleg hangsúlyoz­ta a Szovjetunióval való barátság jelentőségét hazánk építésében. A IX. kongresszuson elfogadott komplex program a gyakorlatban teljesen bevált. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ma sokolda­lúan fejlett állam. Mint a szocialista tábor szilárd láncszeme a világ haladó és békeszeretö erőinek megbecsülését és tiszteletét élvezi. A Szovjetunióval való barátságunk, szövetségünk és együttműködé­sünk pedig a béke és haladás záloga. A forradalmi és társadalmi változások jelentős része volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése is. 1949. február 23-án a Nemzetgyűlés jóváhagyta az Egységes Földmüvesszövetkezetek megalakításának törvényét, majd ugyanez év májusában a CSKP IX. kongresszusa célul tűzte ki az eddig felaprózott me­zőgazdasági földterület korszerű nagyüzemi megmű­velését. A falvak e forradalmi változásában útmuta­tónk a lenini szövetkezetesítési terv és a szovjet tapasztalatok körülményeinkhez való alkalmazása lett. Az eltelt 35 év eredményei egyöntetűen igazolják a CSKP mezőgazdasági politikájának helyességét. A párt vezetésével a szocialista állam és a munkásosz- ) tály hathatós segítségével jelentős eredményeket ér- 1 tünk el a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a munkatermelékenység növelésében, a dolgozók szo­ciális és kulturális igényeinek kielégítésében, a falvak lakossága életszínvonalának emelésében. Harmincöt év alatt a mezőgazdasági bruttó terme­lés értéke több mint kétszeresére nőtt, annak ellenére is, hogy a mezőgazdasági terület csaknem 9 százalék­kal, a dolgozók létszáma az 1948-as évhez viszonyít­va pedig 57 százalékkal csökkent. Az átlagos hektár­hozamok gabonanemüekből az 1948—1950-es évi 1,8 tonnáról 1983-ig 4,38 tonnára emelkedtek, sőt a szövetkezetekben 5,51 tonnás átlaghozamot értek el, s 1983-ban több mint 11 millió tonna volt a gabona­­nemű. Hasonlóan növekedtek a hektárhozamok a többi növény esetében is. Jelentős fejlődést értünk el az állattenyésztésben. Az értékelt időszakban a hús­termelés 2,1 -szeresére nőtt, a tehenenkénti évi tejter­melés 1 334 literről 3 383 literre emelkedett, a tojás­termelés pedig több mint a háromszorosa lett. A mezőgazdasági munkatermelékenység ma ötször na­gyobb, mint 1948-ban volt. A szocialista mezőgazda­ság sikeresen teljesíti a XVI. kongresszus célkitűzését: a fokozatos élelmiszer-önellátást. Ma Csehszlovákia területén összesen 1 967 szövet­kezet működik, átlagosan 2 526 hektár területen és 159 állami gazdaság, melynek átlagos mezőgazdasá­gi területe 8 785 hektár. Ezenkívül 352 mezőgazda­sági nagyüzem, 113 agrokémiai üzem és más szolgál­tatásokat nyújtó üzem. Több mezőgazdasági és élel­mezési kutatóintézet is működik. A mezőgazdasági szakembereket főiskolák és szakmunkásképző intéze­tek képzik. A mezőgazdaságban napjainkban mintegy 156 ezer főiskolai és középiskolai végzettségű szak­ember dolgozik — ebből 76 ezer a szövetkezetek­ben —, és évente gyarapszik a kétkezi munkát végző szakmunkások száma is. Időközben megváltozott az emberek gondolkodás­­módja. A néhani kistermelők, akiket nehéz volt meg­győzni a nagyüzemi termelés és a szocialista gazdál­kodási forma előnyeiről, már soha nem térnének vissza a régi életformához: valamennyien önfeláldo­zóén és kezdeményezöen teljesítik feladataikat, támo­gatják a párt gazdaságpolitikáját és segítik annak megvalósulását. A mezőgazdaságban dolgozóknak mintegy 80 százaléka vállalt idén is szocialista kötele­zettséget. Az efsz-ekben és az állami gazdaságokban 25 312 szocialista és 2 135 komplex ésszerűsítő brigád tevékenykedik. Csehszlovákia mezőgazdaságának jó műszaki ellá­tottságát bizonyítja az a tény, hogy az elmúlt 35 év alatt az alapeszközök egy dolgozóra eső értéke a kilencszeresére nőtt, ebből a gépek és berendezések értéke tizenötszörösére. Mezőgazdaságunkban ma 244 milliárd korona értékű alapeszközt tartanak nyil­ván, ebből a gépek értéke meghaladja a 68 milliárd koronát. Ezer hektár mezőgazdasági földterületre 20 traktor jut, ezer hektár gabonanemüre 7 kombájn, ezer hektár cukorrépára 16 répakombájn. Ez a gépi berendezés a gabonaneműek begyűjtésének százszá­zalékos, a cukorrépa betakarításának kilencvenöt szá­zalékos és a burgonyatermesztés hetvenöt százalékos gépesítését biztosítja. A belterjes mezőgazdasági termeléshez jelentős mértékben hozzájárult a kemizálás is. Az egy hektárra eső mütrágyafelhasználás 1950-hez mérten 21,3 kg-ról 250 kg-ra növekedett tiszta tápanyagban szá­mítva. Az utóbbi húsz év alatt a növények vegyszeres védelme is hatszorosára nőtt. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a mezőgazda­sági dolgozók, köztük azok a szövetkezeti tagok, akik a mezőgazdasági földterület 62,7 százalékán gazdál­kodnak, szilárd léptekkel haladnak azon az úton, mely a szocialista mezőgazdaság egyre tökéletesebb fej­lesztéséhez vezet. Sikeresen megbirkóztak a hetedik ötéves terv első három évének feladataival is. Az 1981—1983 közötti időszakban a tervezett mező­gazdasági bruttó termelést 102,5 százalékra teljesí­tettük. A hatodik ötéves tervidőszak átlagához viszo­nyítva a mezőgazdasági termelés 6,2 százalékkal, az árutermelés pedig 7,5 százalékkal volt nagyobb. A termelés mindenekelőtt a belterjesebb gazdálkodás és a termelési feltételek jobb kihasználása következ­tében nőtt, de a sikerhez hozzájárultak a társadalmi szempontból szükséges szerkezeti változások is. Önellátottságunk növelése szempontjából elsősorban a szemestakarmány-szükséglet csökkentésének van jelentősége. Mivel figyelmünket a saját forrásaink, elsősorban a tömegtakarmányok jobb kihasználására összpontosítottuk, a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint a felével csökkenthettük a takarmánygabona behozatalát. S mindezt úgy, hogy közben 4,6 százalékkal növeltük az állattenyésztési termelést. Komoly megtakarítást értünk el a hajtó­anyagok és egyéb energiahordozók fogyasztásában is. Az említett eredmények elérésében segítségünkre voltak az állami, gazdasági és pártszervek, melyek napjainkban is megkülönböztetett figyelmet szentel­nek a népgazdaság egyik fő ágazatának, a mezőgaz­daságnak. Harmincöt év mezőgazdasági és élelmezési ered­ményeit értékeli majd a szövetkezetek X. kongresszu­sa 1984. november 29-e és december 1 -e között. A kongresszus és a kongresszust megelőző vita, valamint az évzáró gyűlések és járási konferenciák célja értékelni a IX. kongresszus időszaka óta elért eredményeket. A kongresszus lehetőséget kínál arra, hogy a szövetkezeti földművesek és a többi mezőgaz­dasági dolgozó újabb feladatokat tűzzön maga elé, s mozgósítsa erőit a hetedik ötéves tervidőszak felada­tainak teljesítésére, illetve túlteljesítésére. A kong­resszus értékeli a Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége tevékenységét is, jóváhagyja a további progra­mot, valamint megválasztja a szervezet új vezetősé­gét. Amint azt a CSKP KB Elnökségének, a CSSZSZK kormányának és a Csehszlovák Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának nyilatkozata is hangsúlyozta, a kongresszus fontos küldetést tölt majd be szocialista társadalmunk életében, mivel az élelmiszer-termelés és az önellátás növelésének biztosítása ma már túllépi a mezőgazdaság hatáskörét. A kongresszus jó előké­szítése megköveteli, hogy a szövetkezeti földművesek és a többi mezőgazdasági dolgozó is alaposan és tárgyilagosan értékelje a munkahelyén elért eredmé­nyeket, s az eddigi tapasztalatok alapján igényesen teljesítse a 7. ötéves terv feladatait, kihasználja a meglévő tartalékokat és lehetőségeket, hogy a mező­­gazdasági termelés az eddiginél még nagyobb haté­konyságú, gyorsabb ütemű legyen. Nagyon fontos a kongresszus előtti vita, mely­ben a mezőgazdasági vállalatok és az egyes mun­kaközösségek a gondok megoldására figyelnek, összhangban az idei tervfeladatok teljesítésével és a 7. ötéves tervidőszak feladatainak túlteljesítésé­vel A szocializmus fiatal, dinamikusan fejlődő társa­dalmi rend, mely keresi és vizsgálja az előnyösebb megoldásokat, s a társadalmi fejlődés hatéko­nyabb szervezésére és irányítására, a jobb gazda­sági eredményekre törekszik. (nŐ3)

Next

/
Thumbnails
Contents