Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-07-17 / 29. szám
EGYRE SZÉLESEBB KÖRBEN Az elmúlt időszak országos nőszervezetünk tevékenységére nézve sem volt könnyű. Rugalmasan alkalmazkodnunk kellett mind a szocialista társadalom fejlesztéséből, mind pedig a nemzetközi helyzet alakulásából adódó feltételekhez. Ezek az évek próbára tették az egész szövetség, de annak szervezetei, tisztségviselői és tagjai cselekvőképességét is, annál is inkább, mert ezekben az években vittük át tevékenységünket teljes egészében a lakóhelyi szervezetekbe, s ezt a tényt minden feladatunkban figyelembe kellett vennünk. A kongresszusi előkészületek során csaknem 12 000 alapszervezet gyűlésein, a járási konferenciákon és a Cseh, illetve a Szlovákiai Nőszövetség kongresszusán vitatták meg tárgyilagos részletességgel, hogy tagságunk — több millió nő — hogyan teljesítette a kitűzött feladatokat, milyen eredményeket ért el tevékenységünk különböző területein, hol vannak még hiányosságok, kiaknázatlan lehetőségek, mire kell erőinket összpontosítanunk. S végső fokon megerősítették, hogy sokrétű tevékenységünk tartalma, amelyet 1979- ben a CSSZNSZ fogalmazott meg, helyes volt, időszerű és életképes. A nőszövetség politikai-nevelő és tömegpolitikai munkája vitathatatlanul hatékonyabbá vált, szorosabban kötődik azokhoz a feladatokhoz, amelyek megoldásán társadalmunk munkálkodik, s többször támaszkodik a nők véleményének, állásfoglalásának ismeretére. így állandóan figyelemmel kísérjük, hogy a nők miként veszik ki részüket a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséből. Sok hasznosat tettünk a család szocialista jellegének formálása érdekében. Tisztábban látjuk a nők, a családok, az ifjúság és a gyermekek szükségleteit, s igyekszünk segíteni ezek kielégítését. Bebizonyítottuk, hogy szervezetünk vonzó a nők fiatal nemzedéke számára is; ma ők alkotják tagságunk 36 százalékát. Megszilárdult a nőszövetség helyzete, rangja a Nemzeti Fronton belül, gyümölcsözőbb az együttműködésünk más társadalmi szervezeteivel. Továbbfejlődtek baráti kapcsolataink a szocialista országok nőszervezeteivel és a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség más tagszervezeteivel, a nők háborúellenes és békemozgalmaival, a haladó nemzetközi és regionális nőszervezetekkel. Szolidaritásunkat sokrétűbben, szélesebb körben juttathattuk kifejezésre, nagyobb részt vállalhattunk a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség tevékenységéből. Az utóbbi években jelentős mértékben elmélyítettük nőszövetségünk program- és akcióegységét, társadalmi küldetését, s szilárdan rögzítettük a lakóhelyi szervezetekben annak tudatát, hogy szervezetünk hatékonyságának, munkájának mércéje az alapszervezetek cselekvőképessége. Javítottuk ezek irányítását, szorosabbá fűztük kölcsönös kapcsolatainkat. Többségük ma önállóbban dolgozik, mint öt évvel ezelőtt, s alkotóbban építi be munkájába a felsőbb szervek határozatait. A nőszövetség felsőbb szerveinek munkája is javult, tartalmában, módszereiben és munkaformáiban egyaránt. Különösen örvendetes, hogy a határozatok viszonylag gyorsan jutnak el az alapszervezetekhez, s a helyi feltételeknek megfelelően azokat végre is hajtják. Munkánk mérlegében azért is több a pozitívum, mert szervezetünkben az irányítás valamennyi fokán javult az információcsere, mind többször érvényesül az elemző módszer és a bíráló szellem, s ennélfogva erőnket és képességeinket jobban összpontosíthatjuk a fontos társadalmi, illetve helyi feladatok megoldására, s nagyobb mértékben használhatjuk így ki a szervezetünk adta lehetőségeket is. A jövőben ezt a vonalat kell továbbvinni, erősíteni, s elérni, hogy '"Valamennyi szervünk, minden tisztségviselőnk ilyen koncepcióval dolgozzon. Tagságunk átcsoportosítása a nagyobb szervezetekből a kisebb egységekbe befejeződött, a helyzet megállapodott, s ez újabb lehetőséget jelent arra, hogy kilépjünk szervezetünk kereteiből, és szélesebb körben hatást gyakoroljunk a nőkre. A nagyobb lehetőségek azonban arra intenek, hogy tovább javítsuk munkánkat, kerülve az ösztönösséget, az esetlegességet, a formalizmust, hathatósabb segítséget nyújtva középkádereinknek és az alapszervezeteknek. Szervezetünk fejlődésének általános irányvonalát tekintve, meg kell szilárdítani együttműködésünket és kapcsolatainkat elsősorban a nemzeti bizottságokkal, a minisztériumokkal, további intézményekkel és társadalmi szervezetekkel, főleg a szakszervezetekkel. Az utóbbi időben éppen a szakszervezetekkel közösen találtuk meg azt a területet, amelyen együttműködésünket megvalósíthatjuk, s ahol megvannak az előfeltételek a továbblépéshez is: tagságunk 85 százalékát képezik a dolgozó nők, akik egyben szakszervezeti tagok is. A szakszervezetek tehát érdekeltek a dolgozó nők egyenjogúságának elmélyítésében. Úgy véljük, hogy a szakszervezetekkel mindenekelőtt ott kell szorosabbá tennünk együttműködésünket, ahol a legtöbb nő dolgozik: a kereskedelemben, az egészségügyben, a helyi gazdálkodásban, az iskolaügyben, a mezőgazdaságban, vagyis azokkal a szakszervezeti szervekkel, amelyeknek hatásköre helyi jellegű. Az, hogy az utóbbi öt év eredményeiről, mindent egybevetve, pozitívan szólhatunk, annak köszönhető, hogy mindig következetesen követtük kommunista pártunk politikáját, s hogy minden dolgunkban éreztük jótékony figyelmét és támogatását. Ezért a kongresszus előkészítését — az évzáró taggyűlésektől kezdve egészen a két nemzeti szövetség kongresszusáig — áthatotta az az MARIE KABRHELOVÁ, A CSKP KB TITKÁRSÁGÁNAK TAGJA, A CSEHSZLOVÁK NŐSZÖVETSÉG ELNÖKE őszinte bizalom, amelyet a nők Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt éreznek, s kifejezésre juttatta eltökélt szándékukat, hogy ezt a politikát teljes erejükből támogatni fogják, s tettekkel segítenek keresztülvinni. Elsősorban arra kell figyelmünket összpontosítanunk, hogy jelenleg számunkra — tekintettel a bel- és külpolitikai helyzetre — mi az elsődleges, a döntő fontosságú, és tevékenységünk mely területén kell fokoznunk közös erőfeszítéseinket, hogy még hatékonyabban segítsük a fejlett szocialista társadalom építését. A Csehszlovák Nőszövetség következő ötévi tevékenységében sürgető fontosságú követelmény, hogy szervezetünk minden erejével, lehetőségeivel és eszközeivel előmozdítsa a XVI. pártkongresszuson kitűzött gazdasági és szociális program igényes feladatainak teljesítését; hogy fokozzuk kezdeményezéseinket a békeharcban, az atomháború elhárításáért vívott nemes küzdelemben, s nemzetközi tevékenységünkkel segítsük a világ háborúellenes, békét követelő erőinek akcióegységét elmélyíteni; hogy a legnagyobb részt mi vállaljuk a család szocialista jellegének megszilárdításából, mert a családban nemcsak az tükröződik vissza, ami társadalmunkban, hanem az is, ami a nagyvilágban történik; hogy tevékenységünk e fő irányainak követésében legfőbb eszközünk a politikai-nevelő és tömegpolitikai munka, amelynek azonban a következő időszakban jobban kell alkalmazkodnia a társadalmi szükségletekhez, jelenkorunk sürgető feladataihoz. Mindannyian tudjuk, hogy gazdaságunk minősége dönti el, miképpen fog fejlődni hazánk, milyen lesz népünk élete. Az is vitathatatlan, hogy a gazdaságfejlesztésben, javaink gyarapításában, új forrásaink megalkotásában igen jelentős szerepet játszik országunk dolgozóinak 48 százaléka, vagyis a dolgozó nők. Ez már önmagában véve is megszabja a nők részvételét és feladatait népgazdaságunk fejlesztésében, beleszámítva a tudományos-műszaki haladás szükségszerű meggyorsítását is. Ahhoz, hogy ebbe a folyamatba a nők is mind szélesebb körben bekapcsolódjanak, megvannak az előfeltételeink. Ezt jelzi többek között az a tény is, hogy az utóbbi években egyre több lány jelentkezik műszaki műveltséget nyújtó iskolákba, s feltételezhető, hogy a tudományos és műszaki haladás számukat tovább növeli. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy még sok munkahelyen nem használják ki teljes mértékben a nők magas fokú szakképzettségét, sőt előfordul, hogy néhol lebecsülik azt. Márpedig mind sürgetőbb követelménye tudományos-műszaki haladásunknak, hogy tudásukat teljes egészében kihasználjuk. Vitathatatlan, hogy az igényeknek, amelyeket a haladás állít népgazdaságunk elé, a nők maradéktalanul meg tudnak felelni. (Részlet a CSSZNSZ kongresszusán elhangzón beszámolóból. )
