Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-10 / 28. szám

— Mit gondol, mi az első, amit az egyik ember a másikon észrevesz, s amely pontra a tekintete — bármily rövid, vagy hosszú ideig beszélgetnek — újból és újból visszatér? — kezdi beszélgetésünket Simun professzor, és máris válaszol: — A szeme!

S valóban, tüstént eszembe jut, mennyi közmondás, szólásmondás tárgya a szem, s gondolom, nemcsak a magyar nyelvben. És tulajdonképpen valamennyi meghatározó jelentést hordoz ... Például a „szemtől szembe" — őszinteséget, bizalmat követel, az okos embert úgy jellemzik, hogy „nyitott szemmel jár a világban", aki túlságosan felbátorodik, aki kapzsi, arra azt mondják: „vérszemet kapott"; „a szem a lélek tükre" — vagyis a szem elárulja az ember természetét, még azt is, amit jelleméből le szeretne tagadni; szeme fénye, szeme világa, szembe köpés, szemmel verés és igy tovább ... De távolról sem fejeztük ki mindazt, amiről valakinek a szeme „árulkodik".

— De nemcsak lélekről, jellemről, érzelmekről, indulatokról árulkodik a szem, a tekintet, hanem egy sor illemszambály is vonatkozik rá — mondja a professzor, aki nemcsak plasztikai sebész, hanem festőművész is, s az emberi arc anatómiájának kiváló ismerője. — A szem, a tekintet a kapcsolatteremtés eszköze is, legalább annyira, mint a beszéd. Például nálunk igen rossz véleménynyel vagyunk arról az emberről, aki elkerüli a pillantásunkat, ha beszélünk vele. Ezzel szemben bizonyos népeknél kifejezetten illetlenség a beszélgetőpartner szemébe nézni, sőt, van egy indián törzs, a luo, ahol az anyós és a vő csak úgy beszélgethetnek, ha háttal állnak egymásnak. Az araboknál ezzel szemben egyenesen kötelező a szembenézés beszélgetés közben, s aki nem teszi, sértőn tiszteletlen. A japánok beszélgetés közben partnerük álla alá szegezik pillantásukat úgy, hogy a másik arca már nincs benne a látószögben. Különben minden emberben kellemetlen szorongást vált ki a hosszabb ideig rászegezödő idegen tekintet.

— A szem, a tekintet, a nézés dolgában mennyiben különböznek egymástól a férfiak és a nők? Vagy ebben egyformák?

SZEMTŐL SZEMBE...

(nőn)

SZépítő sebészet

— Eléggé különböznek. A nők általában gyakrabban és hosszabb ideig néznek beszélgetőpartnerük szemébe, mint a férfiak. Jobban viselik el azt is, ha valaki „fixírozza" őket, bennük ugyanis nem támad fel az atavisztikus félelem, illetve veszélyérzet, ellenkezőleg : az érdeklődés jelét látják benne, s nem a „menekülésre" gondolnak, mint a férfiak, hanem arra, hogy az illető kapcsolatba akar lépni velük. De az, hogy a nők tekintete nyíltabb, s állhatatosabban bírja a másik pillantását, az anyaságunkból is következik. Anya és csecsemője a szemükkel „beszélgetnek" egymással.

—• Amit professzor úr elmondott, abból nyilvánvalóan következik, hogy az emberek nemcsak szemük világára kényesek, hanem a szépségére is.

— Igen. A legkorábbi történelmi koroktól kezdve mind a mai napig csak rövid átmeneti időszakok voltak, amelyekben nem volt divat a szem festése, s olykor nemcsak a nők, hanem a férfiak is használtak szemfestéket.

— És amikor nem segít a make-up?

— Nos, akkor eljönnek hozzánk. A legjobb, a legügyesebb kendözés sem tüntetheti el a lecsüngő szemhéjat vagy a szem alatti „táskákat". Mindkét szépséghiba egyformán bántja a férfiakat és a nőket, s általában jól lehet korrigálni. Persze, mint az arc annyi más jellegzetessége, ez is alkati kérdés. Ha a nagypapának hatvanéves korában lecsüng a szemhéja, akkor az unoka majdnem biztos lehet benne, hogy előbb vagy utóbb ez nála is jelentkezik. A szem alatti „táskák" azonban — s ezt szeretném hangsúlyozni — nemcsak örökölhetők, hanem „be is szerezhetők". Tehát a helytelen életmód is okozhatja, az elhízás, a sok éjszakázás, az alkoholizmus, de lehet bizonyos betegségnek a tünete si, például vesebajnál, szívbajnál jellegzetes. Ezek az esetek azonban nem hozzánk tartoznak, hanem az illetékes szakorvoshoz.

— Milyen a műtét?

— Csakis olyan pácienst fogadunk el, aki teljesen egészséges. Ha a táskásodást elhízás okozta, akkor előbb fogyókúrát javasokások következménye. A száj, az ajkak is kifejeznek indulatokat, jellemvonásokat, belső tulajdonságokat. S ez elsősorban a nőkre jellemző, ezért erre a műtétre csak nagyon kevés férfi jelentkezik. Hát lássuk csak! Az örökös elégedetlenség, lekicsinylés, borúlátás, kedélytelenség, az örökös „ítélkező" szigorúság, a humorérzék hiánya, a folytonosan, keserűen átérzett csalódások, egyáltalán a „mártír" természetű emberek általában összeszorított, keskeny ajkúak. Az ajkak körüli apró ráncok elsősorban rájuk jellemzőek. Egy kis fegyelemmel, önismerettel és önkontrollal azonban le lehet szokni az ajkak merevségéről, összehúzásáról. Persze, vannak olyan esetek is, és nem is kevés, amikor a rossz protézis miatt keletkeznek ezek a vékonyka ráncok, ebben az esetben előbb a fogászatra kell menni. Itt megintcsak az érvényes, ami minden egyéb korrekciónál. A vékonyabb, rugalmasabb bőméi jobb eredményt szavatolhatunk. Komplikációk, szövődmények igen ritkán fordulnak elő, és nem súlyosak, de arra a pácienseknek számítaniuk kell, hogy a műtétet követően hosszabbrövidebb ideig ajkuk körül a bőr érzéketlenebb lesz, esetenként még néhány hét vagy hónap múltán is kis zsibbadást éreznek. Ez semmit sem jelent. Olykor utólagos korrekcióra van szükség, mert esetleg a szájszélen, vagy a varratoknál apró dudorok maradnak vissza. Ezeket könnyen és fájdalommentesen el lehet távolítani. Egy ideig — hogy meddig, az egyénenként eltérő — az operált szájat nem szabad rúzsozni, de gondolom, ez nem nagy ár azért, hogy a hölgyeknek többé, vagy legalább jó néhány évig, ne legyen gondjuk a csúnya kis „rúzspatakocskákkal".

LÁNG ÉVA

(Következő beszélgetésünkben Simun profeszszor elárulja a titkot, hogy egyes csinos fiatalemberek miért nem járnak strandra. Annyit elárulunk, hogy nem azért mert nem tudnak úszni...)

lünk, mert a beavatkozás nem sokat segítene, s ha a páciens nem változtat az életmódján, akár már néhány hónap múlva újra itt van azzal a panasszal, hogy „nem sikerült" a műtét. A szem körüli korrekciókat helyi érzéstelenítéssel végezzük, könnyebb esetben körülbelül másfél órát vesz igénybe, persze, ha a páciens idősebb, vagy túl vastag a bőr alatti zsírréteg, tovább is tart. Tartós, vagyis több évig tartó eredményt azoknál a pácienseinknél szavatolhatunk, akik még nem lépték túl az ötödik ikszet, de ha a bőr még eléggé rugalmas, nem túl vastag és pórusos, a későbbi életkorban is vállaljuk a műtétet. Az, hogy milyen mértékben tudjuk korrigálni a hibát — akár a táskák eltüntetéséről, akár a lecsüngő szemhéj felvarrásáról, illetve a varratok helyéről van szó —, teljes egészében a páciens arcától függ. Az arc anatómiai felépítésétől, a szem formájától, vágásától, a szemgolyó elhelyezkedésétől a szemüregben. Mert képzelje csak el, mit érezne az az illető, aki klasszikus közép-európai arccal jött hozzánk, s mikor levesszük a kötést, a tükörből ugyan táskátlan, de mandulavágású szem nézne rá vissza. Ez persze túlzás, de bizonyos esetekben figyelmeztetnünk kell a műtétre jelentkezőt, hogy a korrekció után némileg megváltozik az arca. Különösen az idősebb nőknél fontos ez, sőt ajánlatos, ha ők a szemműtéttel együtt arcfelvarrást is igényelnek, mert nem éppen a legszebb látvány, ha a szem körüli sima bőr alatt petyhüdt arc bontja a meg a harmóniát.

— Az emberi arc két legkifejezőbb, legmozgékonyabb része a szem és a száj. Nagyon sok nőt bosszant, ha egy-két óra múlva a rúzs „szétszalad" az ajkak körüli ráncocskákba ... Egyáltalán mitől keletkeznek ezek a kis ráncok, meg lehet-e előzni ezt a kellemetlenséget?

— Ez a műtét meglehetősen komplikált, részben azért, mert többé-kevésbé megváltoztatja a száj formáját, részben azért, mert a varratok elhelyezése rendkívül igényes. Ennek a szépséghibának az esetében viszont hangsúlyoznom kell, hogy nem örökletes — illetve csak annyira, amennyire általában a ráncosodás —, hanem többnyire rossz szó-