Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-07-03 / 27. szám
A palóc az Ipoly völgye magyar parasztságának népi neve. Hogy miféle eredetű népcsoport a palócoké a magyarságon belül, hogy a szó eredete az orosz, lengyel polovec, „kun" átvétele-e, s így a palóc kifejezés a magyarság közé még a 13. század előtt betelepült kun népelemek jelölésére szolgált-e, hogy a népcsoport határai mettől meddig húzódnak, s egyáltalán a nyelvi és népi felszívódás még miféle jelentősége lehet a késői századok során e megkülönböztető névnek, nos, mindezekről a kérdésekről a néprajztudomány, amióta csak tudomány, vitázik. A százötven év alatt felgyűlt szakirodalom nagy, a kérdés eldöntetlen ma is. A palóc a parasztság körében gúnynév, azaz minden faluban állítják, hogy nem náluk, csak a szomszéd falunál kezdődik a palócok földje. Mulyad (Mul'a) lakóit mi most mégis közéjük soroljuk. Falujuk oly szorosan fekszik az Ipoly partján Nógrádban, hogy kár a származásukat takargatni. Kertjeiket, kaszálójukról a petrencét. udvarukról az ólat tyúkostól az idén már negyedszer vitte el a víz az Ipoly ba. Nyelvjárásuk s más, elkülönítő jellegzetességeik helyett, most csupán a vászonnemüiket mutatjuk be, amelyek közül a szőttesek emelkednek ki, korábban a halottas párnák, lepedövégek, kötények piros, piros-kék, e század elején zöld és sárga színű mértanias csíkokkal és stilizált virágokkal. A mai gyűjtő azonban már ezeknek is alig akad nyomára. Helyettük a 20-as, 30-as években készült, a szövést utánzó „szálöltéssel'' hímzett dísztörülközők és asztalkendők kerülnek elő a szekrények aljából (az utóbbiakba a lakodalmi süteményes tálat kötötték): A tiszta pamutból agy elegyesen szőtt kétnyüstös vásznak szövése sokszor díszes, zabmagos, kockás. Szélükön hímzett csíkben nagy, naturalista megfogalmazású rózsák, nefelejcsek, szegfűk, tulipánok sokféle színárnyalatban tobzódnak. Ez már a hímzéstartományban az utolsó korszak, a szétesésé. A mulyadi hímzéseknek ebből az utolsó virágzásából emelünk ki néhány, mértéktartóan ízléses mintát Nagy Józsefné mintái közül. Dísztörülközőin és asztalkendőin külön értéket képviselnek a széleket szegélyező rojtkötések, a pókos, a barackmagos, amelyek kötésének lánykorában Otília néni mestere volt. —ka— Palóc hímzés Fotó: Nagy László (nŐ2 i)
