Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-06-12 / 24. szám
Négyszemközt Kedves P. Rózsikat Tanácskérő levelében azt írja: „Négyéves házasok vagyunk, a kisfiúnk egyéves. Tudom, hogy a férjem épp olyan hűséges természetű, mint én vagyok. Mégis rögtön összerándui a gyomrom, ha csak szóba áll egy másik nővel, vagy ha valakire rámosolyog. Az az érzésem ilyenkor, hogy érdeklődik azután a másik után, csak nem akarja nekem megmondani. A férjem gyakran rosszkedvű az én alaptalan félelmem miatt De mit tegyek ? Sokszor aggódom aimatt, hogy féltékenységem nem fogja-e tönkretenni a házasságunkat?" Kedves Rózsika, aki szeret valakit, abban él a félelem is, hogy elveszítheti. A féltékenység nem más. mint ettől a veszteségtől való örökös félelem. Tudok egy olyan felmérésről, amelyben a megkérdezett kilencvenhat százaléka elismerte, hogy féltékeny. A féltékenység úgyszólván énünk egy része. Ha elnyomnánk, önmagunk egy részét akarnánk elnyomni. Mégis: aki megtanulja megérteni a saját féltékenységét, az önmagát is jobban értheti. Azt kérdezi, mit tegyen, hogy megszabaduljon ettől a fé/e/emérzéstől. Nézzen szembe önmagával. Vajon hol hagyta női büszkeségét az. aki fájdalmat érez. ha egy csinos lányt lát? Csak az fél az összehason/í-Egészségünk védelmében „Fogamzásgátló tabletta rendelésekor orvosom hangsúlyosan felhívta figyelmemet az emlők rendszeres áttapintására. Tényleg van ennek valamilyen értelme?" „Szemérem" Az emlő időszakos vizsgálatát végezheti orvos, egészségügyi dolgozó, de az emlőrák korai felismerésében a nőnek magának jut a legfontosabb szerep. Ehhez persze olyan ismeretekkel kell rendelkeznie, amelyek segítségével rendszeresen elvégezheti a vizsgálatot, és idejében felismerheti a rendellenességeket. Számos országban elterjedt már az önvizsgálat gyakorlata, amely ugyancsak ékesen bizonyította, hogy a korai felismerés megjavítja az életkilátásokat. Egyes fejlettebb országokban végzett felmérések arról tanúskodnak, hogy a lakosság mintegy 100 %-a ismeri a mell önvizsgálatát, ennek ellenére csak 44 %-uk alkalmazza rendszeresen. Megállapították azt is, hogy azok a nők, akik fogamzásgátló tablettát szednek gyakrabban és nagyobb számban végzik az emlő önvizsgálatát. Egy bázeli nőgyógyászati klinika vizsgálati szerint az önvizsgálatot végző nők 95 %-a maga állapítja meg a daganatot, mégpedig — ami rendkívül lényeges — annak korai szakaszában. Javasolható ezért a havonkénti önvizsgálat, mégpedig mindig a menstruáció lezajlása után. Akik pedig nem menstruálnak, lehetőleg a hónap mindenkor azonos napján végezzék azt el. Nálunk, sajnos, a helyzet nem ilyen rózsás. Az önvizsgálat szükségességéről csak a nők elenyésző százaléka hallott, s még kevesebb azoknak a száma, akik azt rendszeresen gyakorolják is. Hogyan végezzük el a vizsgálatot? A tükör előtt álló helyzetben előbb felemelt, majd leengedett karral kell megtekinteni a melleket, lassan balra majd jobbra forgatva a felső testet. Feltételezhető, hogy minden nő ismeri a mellét, annak formáját és méretét. Ha bármilyen változást észlel — akár behúzódást, akár aszimmetriát a két mell között, bimbó- vagy bőrelváltozást — haladéktalanul forduljon orvoshoz. A következő lépésben a vizsgálatot fekvő helyzetben folytatjuk. A váll alá helyezett kispárna ilyenkor jól kiemeli az emlőket, így azok mirigyáltástól, aki bizonytalan önmagában. Mindenkinek hinnie kell abban, hogy a partnere kitart mellette, bármi történjék is. Úgy tűnik, a védettségnek ez az érzése egyeseknek sokkal fontosabb, mint a nagy átlagnak. S talán azok sebezhetők ezzel az érzéssel könnyebben, akiket gyermekkorukban valamilyen érzelmi csalódás ért, amelynek árnyékát most átvetítik házasságukra. A harmonikus házasságnak nélkülözhetetlen feltétele a kölcsönös bizalom. Egyik házastársnak sem szabad szüntelenül lesnie, mit csinál a másik. És számot kell vetni azzal is, hogy a szerelem nem jelenthet birtoklást, különben a házastársnak az az érzése támad, hogy teljesen ki akarják sajátítani. Az ilyen problémákról, érzésekről nyíltan kell beszélni. Beszéljen róla ön is a férjével, s akkor talán felszínre jön egy s más, ami eddig kimondatlan maradt. Ha pedig a beszélgetés sem tudja megszabadítani a féltékenység béklyójától. akkor pszichológushoz kell fordulnia, mert ilyenkor már nem alaptalan az az aggodalom, hogy a féltékenység előbb-utóbb szétrombolja a házasságot Remélve, hogy erre sor nem kerül, üdvözli lománya jól áttapinthatóvá válik. A tapintást a jobb kéz zárt ujjaival végezzük a bal mell felső és belső oldalán, majd alulról a mellbimbó mindkét oldalán áttapintjuk a mirigyállományt. Ezután következik a hónaljárok kitapintása abból a célból, hogy vannak-e csomók vagy göbök benne. Végül a mellbimbó enyhe összenyomásával győződhetünk meg arról, hogy van-e nedv- vagy váladékképződés. Ugyanezt a vizsgálatot természetesen végezzük el a jobb mellen is bal kezünkkel. A női mell széles variációt mutat méreteiben, szerkezetében és a hormonális befolyástól függő göbösödési hajlam tekintetében egyaránt. A nem szült nők kicsi és kemény melle egészen más tapintató, mint mondjuk a változás korában levő nők emlője. Ez utóbbiak gyakrabban szorulnak orvosi ellenőrzésre, főként akkor, ha rendellenesség mutatkozik. Le kell azonban szögeznünk, hogy az emlőben tapintott göb még nem tekinthető a daganat biztos jelének, mert a normális emlő is lehet göbös, pl. a vérzés előtti időszakban. Számos egyéb olyan tényező is van, amely önvizsgálattal nem tisztázható kellőképpen, de a legkisebb elváltozás is figyelmeztető jel, hogy haladéktalanul (!) orvoshoz kell fordulni. Érzelmi okok is gátolhatják az önvizsgálat végzését, amelyek közül a legjelentősebb a rákbetegségtől való félelem. Pedig a legnagyobb veszély nem maga a daganat, hanem a korai figyelmeztető jel elnézése és a szükséges orvosi vizsgálat halogatása! A mai gyakorlat azt mutatja, hogy 10 melldaganatos nő közül 9 véletlenül fedezi fel a göböt a mellében, de a rendszeres önvizsgálat elmulasztása következtében gyakran csak elég későn. Tudni kell ezért, hogy az orvostudomány mai szintjén a korai stádiumban felfedezett mellrákok prognózisa összehasonlíthatatlanul jobb, és a betegek műtét utáni túlélése lényegesen hosszabb, mint a későbben diagnosztizáttaké. Az idősebb korosztálynak ezen kívül meg kell küzdenie a szemérem, az álszeméi^m, a neveltetés és a társadalmi előítélet terheivel is. A fiatalabbak már fogékonyabbak a mell önvizsgálatának elvégzésére, és ennek onkológiai jelentősége fel is mérhető. Dr. K. L Kis családi iskola Terhesség, terhességmegszakítás A férfiak lehetőségei Condom (koton, gumióvszer). Megbízható (ha nincs Móricka, vagy gyári selejt), de nem nyújt teljes kielégülést a férfinak, a megkérdezett nők többsége pedig idegenkedik ettől a módszertől, ill. a készítménytől. Coitus interruptus — megszakított közösülés. (Az említett bibliai Onan nyomón.) Megbízhatatlan módszer. Igaz, hogy nem okoz impotenciát, neurózist, sőt még hátgerincsorvadást sem, de teljes kielégülést sem nyújt (a nőnek sem!), és főként, nem nyújt szinte semmiféle védelmet a terhesség ellen. Említettük már, hogy az ún. platofázis során megjelenik néhány csepp váladék a húgycső nyílásában. Ez a váladék spermiumokat is tartalmaz! Nincs több kommentár. Sterilizálás — Mindkét nemnél alkalmazható. Elvégzését törvény szabályozza. A művi abortusz A végső megoldás kellene hogy legyen. A statisztika sajnos mást bizonyít. Az emberek nagy része még ma sem él a terhességmegelőző módszerek nyújtotta lehetőségekkel, sorsát szerencséjére bízva semmit sem tesz a nem kívánt terhesség megelőzéséért. Az 1983-as csehszlovák abortusztörvény a legliberálisabb intézkedések közé tartozik a világon. Ki nem mondott lényege, hogy minden nő maga döntheti el, akar-e gyermeket vagy sem. Ezek után már csak az marad érthetetlen, hogy a nő számára oly megalázó abortusz-bizottságosdi mire való? Világosítsunk fel minden nőt az abortusz lehetséges következményeiről (tehát: művi beavatkozás, ennek minden lehető következményével, speciálisan: vetélések, meddőség, gyulladások, néha daganatos elváltozások, pszichés következmények stb.), aztán ő maga döntsön arról megtartja-e a gyermeket vagy nem. Dr. Hunőík Péter Zavarok a szexuális életben Mikor beszélünk a szexuális élet zavaráról? Erre a kérdésre a választ gyakran nehéz megfogalmazni. Vegyünk egy példát. A köztudatban elterjedt a férfiak viszonylag gyakori szexuális zavara, a korai magömlés. Feltehetjük a kérdést, mihez képest korai egy férfi megömjése? Valószínű a női orgazmushoz viszonyítva, de akkor miért nem beszélünk a nők kései orgazmusának zavaráról, és miért a férfiak korai magömléséről? Valószínű azért, mert a köztudatban a fenti megfogalmazás terjedt el, és a férfiak magukra vállalták ezt a kevésbé szerencsés helyzetet. A gyakorlat is bizonyítja ezt, hiszen a tanácsadóban korai magömlés problémájával már számtalan férfi felkeresett, de kései orgazmussal még egy nő sem. (A korai magömlés esetében valóban vannak zavarnak minősülő eltérések, de ezeket általában szakembernek ajánlatos megállapítani.) Tehát a szexuális zavar általában két ember problémája, és a probléma gyökerének hordozója nem mindig az a fél, aki magára vállalja. Ezért, hogy a zavar hátterét sikeresen feltárjuk és azt megoldjuk, ajánlatos mindkét félnek (férjnek és feleségnek, partnernek és partnemönek) részt venni a terápiás folyamatban. A szexuális zavarok kialakulásában komoly szerepet játszanak a lélektani tényezők, messze meghaladva a testi és kórélettani változásokat. A pszichoszexuális fejlődés tárgyalása folyamán kiemeltük a lélektani szempontból kritikus fejlődési periódusokat (lásd Harlow-kísérletek, Ödipusz-konfliktus, serdülőkor stb.) és az itt átélt negatív élmények hatását a személyiségre, szükebb értelemben véve a nemiségre. Az átélt negatív élmények elfelejtődnek. kiszorulnak a tudatból, de a tudatalatti szférából mégis hatni tudnak a viselkedésre, létrehoznak bizonyos gátlásokat, anélkül, hogy ismét tudatossá válnának. Dr. Linczényi számolt be pontosan idevágó esetről, melyet most röviden ismertetek. „28 éves fiatalember kereste fel orvosát, és elmondta, korábban semmi panasza nem volt nemi életére. Legutóbb nagyon megtetszett neki egy nő, beleszeretett. Mikor nemi kapcsolatra került volna sor, egyre ijedtebben tapasztalta, hogy nem áll be nála merevedés. Hosszú hónapok analitikus munkája eredményeként egy négyéves kora körüli emlékre derült fény. Bilin üldögélt a kertben, amikor váratlanul az utcáról egy nagy vörösbama szőrzet ű kutya jött be. A bilin ülő kisgyermek számára az állat relatív nagysága és közeledése rettenetes félelmet jelentett. Meg sem mert mozdulni, hang nem jött ki a torkán, dermedten várta, hogy a hozzá képest óriási állat elmenjen. Ez az esemény azóta sem jutott eszébe. Mikor idáig eljutott, akkor derült ki, hogy az a nő is vöröshajú és vörös szeméremszörzetű, akivel kudarcot vallott." Tehát a gyermekkorban átélt élményeink, valahol a memóriában megvannak, annak ellenére, hogy tartalmilag nem emlékszünk rájuk. Az élmény hangulata megmarad, és bizonyos asszociációk egybeesésével hatni képes, jelen esetben létrehozva egy gátlást. A szexuálterápiának egyik feladata ez volna: feltárni azokat az élményeket, melyek a pszichoszexuális fejlődés folyamán a személyiség számára jelentőséggel bírtak (pozitív vagy negativ értelemben), de elfojtódtak, és rejtett formában befolyásolták a viselkedést. Amennyiben az elfojtott élmények tudatosulnak, a gátlás megszűnik. Dr. Bordás Sándor
