Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-06-05 / 23. szám
cc o Elgondolkozott-e a kedves olvasó valaha is azon, hogy milyen néven szólíthatták őseink gyermekeiket ? Az Árpád-kori oklevelekből sok mindent megtudhatunk e kérdéssel kapcsolatban, ugyanis ezekben rengeteg személynév maradt ránk. íme néhány közülük: Nemvaló, Nemvagy, Haláldi, Csúnya, Szennyes, Előd stb. Ha tüzetesebben áttanulmányozzuk az említett neveket, bizonyos jelentést vélünk bennük felfedezni. Nemvaló — ez a gyerek semmire sem való; Neméi — a gyermek nem él; Nemvagy — a gyermek nincs is, nem létezik — természetesen nem a valóságban, hanem a rontó szellemek számára. Ilyen okokból kapta a nevét a gyermek a Haláldi, Csúnya, Szennyes elnevezések esetében is. Az Előd név már sokkal ismerősebben cseng a fülünk számára, hiszen a nevet még ma is használjuk, a jelentése elsőszülött. Első személyneveink tartalmukban tehát gyakran összefüggtek a rontás elleni védekezéssel. László Gyula 50 rajz a honfoglalókról című könyvében e témával kapcsolatosan így ír; „Mészáros Gyulának a csuvas ősvallásról írott könyvében találjuk például a következő csuvas szokást, olyan háznál, ahol már több csecsemő meghalt. Születéskor a bábaasszonyon kívül javast is hívnak a házhoz, aki az újszülöttet, mihelyt megmosdatták, átvette, bevitte a házba, és így szólt a jelenlevőkhöz Gyermeket találtam, eladom, vegyétek meg. Kell néktek ez a gyermek? — Hol találtad? — kérdik a jelenlevők. — A szeméten találtam — válaszol a javasember. Ettől kezdve aztán Szemétnek hívják." ilyen bizarr nevet ma már nemigen adnánk és adhatnánk gyermekünknek. Napjainkban is előfordul nem egy régi magyar név, de ezeknek a jelentését már nem tudatosítjuk, pl. az Emese női név jelentése anyácska, az Emőke anyatejjel táplált KÖNÖZSI ISTVÁN FELVÉTELE csecsemőt jelent, az Enikő az Eneh mondái névből származik, és a jelentése szarvasünő. Az Ákos török eredetijének a jelentése fehér sólyom, az Árpád az árpa -d kicsinyítőképzős változata, a Zoltán jelentése fejedelem. A kereszténység felvétele után pogány nevek adása tilos volt. Ekkor kezdtek elterjedni a ma általánosan használt nevek, a héber és görög eredetű bibliai nevek. E nevek is bizonyos jelentéssel bírnak, amely jelentések számunkra ma már nem meghatározók a névadásnál. Pl. a héber eredetű Éva jelentése életet adó nő, az ugyancsak héber eredetű Zsuzsanna liliomot jelent. A görög eredetű Péter név jelentése kőszikla. Az András név a görög eredetű Andreiaszból származik, amelynek a jelentése férfi, férfias. Az idők folyamán különböző idegen eredetű Mi legyen (francia, olasz, német, szláv) személynevek kerültek át a magyar névhasználatba. Napjainkban különösen divatosak a francia eredetű női nevek, mint pl. a Zsanett, Ivett. Bizonyára nem egy Zsanett anyukája meglepődne, ha tudná azt, hogy e név magyar megfelelője a Johanna. Az Ivett vagy más formájában az Ivetta név magyarul nagyon kedvesen hangzik: Judit. A nemesen hangzó Klaudia latin eredetű, és a Claudius (sánta, féflábú) szó származéka. A férfinevek közül manapság a legdivatosabbak a germán eredetű nevek, pl. a Roland. E név a németből került át hozzánk, jelentése vakmerő hős. Ugyancsak germán származású az Erik név, amely nagyra becsültet jelent. Gyermekünk nevének megválasztásánál ma már nem a nevek jelentését tartjuk elsődleges szempontnak. A legtöbb szülő a neki formailag legjobban tetsző nevet választja ki a gyermekének. Pedig sok szempont van, amelyet figyelembe kellene vennünk, mielőtt eldöntjük jövendő gyermekünk nevét. Az utónévadás fő szempontja ne a pillanatnyi névdivat legyen, hanem elsősorban a vezeték- és keresztnév egybehangzásának és részben a tartalmának a helyessége. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor nem születnek olyan furcsa hangzású nevek, mint pl. Banga Ivetta vagy Fekete Barna. A név adásánál természetesen az anyakönyvezhető nevek közül választhatunk. A Szlovák Szocialista Köztársaság 1979-ben ezerháromszáz név hivatalos alakját tartalmazó jegyzéket bocsátott ki a Szlovákiában anyakönyvezéssel megbízott nemzeti bizottságok számára. A jegyzéknek két része van. A második rész a leggyakrabban használt magyar személyneveket tartalmazza, ezzel lehetőséget nyújt a magyar nemzetiségű lakosság számára, hogy gyermekének neve magyarul kerüljön be az anyakönyvbe. Tehát a gyermek neve Ilona, István, János formában is anyakönyveztethetö. Olyan eset is előfordulhat, hogy a szülő által kiválasztott név nem szerepel a listán. Ebben az esetben a név anyakönyvezését a szülők a Szlovák Tudományos Akadémia Ludovít Stúr Nyelvtudományi Intézetétől írásban kérhetik. Az anyakönyvezés az intézet írásos beleegyezése után megtörténhet. A témával egyébként részletesen foglalkozik Gyönyör József az Irodalmi Szemle 1983/6-os számában. A személynevek anyakönyvi bejegyzéséről című tanulmánya a névviselésről szóló törvényeink alapján közelíti meg a problémát, a szülőknek nemegyszer homályosnak tűnő rendelkezéseket. Igaz ugyan, hogy Gyönyör József megjegyzi, a jegyzék második része csupán nyolcvanöt magyar személynevet tartalmaz, ám „a gyakorlatban ennél sokkal többre van igény. Igaz, néhányat, nyugodtan ki lehetne hagyni (pl. Abigél, Cintia, Evelina, Kunigunda, Mór, Szilárdat, viszont ajánlatos volna kiegészíteni a jegyzéket olyan nevekkel, mint László, József Júlia, Julianna, Zsuzsanna, Veronika, Erzsébet, Péter, Pál, Irma, Melinda, Tibor, Tihamér, Lehel, Márton, Gabriella stb. A munka megkönnyítése érdekében az anyakönywezetök minden akadály nélkül felhasználhatják a magyarországi utónévkönyvet is. „A tanulmány leszögezi, hogy az anyakönyvi bejegyzést hazánkban jelenleg két jogi norma szabályozza: az anyakönyvekről szóló 1949. évi 268. számú törvény és az a neve? ennek a végrehajtására kiadott 1977. évi 22. számú hirdetmény. E hirdetmény 32. paragrafusa érinti a nyelvhasználatot, s különösen a második bekezdése áll közelebb hozzánk, nemzetiségiekhez. „Közvetlenül érinti mindazokat a személyeket, akik nem a cseh vagy a szlovák nemzet tagjai, tehát egyebek közt a magyarokat, a németeket, az ukránokat, a lengyeleket. Nem másról van szó, mint arról, hogy szabad-e a Csehszlovákiában élő nemzetiségek tagjainak a személynevét azok anyanyelvén feltüntetni az anyakönyvi kivonatban, illetve bejegyezni az anyakönyvbe. Kötelességemnek tartom, hogy mindjárt elöljáróban leszögezzem: itt nincs helye a kételynek, számunkra a hatályos jogszabály mindezt lehetővé teszi. Az égvilágon semmiféle jogi akadálya nincs annak, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a magyar szülők magyar nevet adjanak gyermekeiknek." A tanulmány alapján a lényeget ekként fogalmazza meg Gyönyör; a) a nemzetiségeknek azok a tagjai, akiknek a személynevét 1959. október 1 -e előtt jegyezték be a születési anyakönyvbe cseh vagy szlovák nyelven, kérhetik, hogy azt az anyakönyvi kivonatban anyanyelvükön tüntessék fel; b) azok a nem cseh vagy szlovák nemzetiségű személyek, akik 1959. október 1 -e után láttak napvilágot, és az anyakönyvben cseh vagy szlovák személynevet kaptak, névváltoztatást kérhetnek az illetékes nemzeti bizottság belügyi osztályán; c) a magyar, az ukrán (rutén) és egyéb nemzetiségű szülők 1959. október 1-e óta gyermekük személynevét anyanyelvi változatban is beírathatják a születési anyakönyvbe." Az 1959. október 1. mint dátum azért fontos időpont, mert a Belügyminisztérium 1959. September 10-i 182. számú hirdetménye — amely arról szól, hogy valamennyi nemzetiség tagjai szabadon kérhetik, hogy személynevüket az anyakönyvi kivonatban anyanyelvi alakváltozatban tüntessék fel — ezen a napon lépett hatályba. Persze, sok mindent lehetne még idézni Gyönyör József hasznos és tanulságos, sok bizonytalanságot eloszlató tanulmányából, és sokáig folytathatnám én is a neveink eredetének kutatásáról szóló dolgozatok ismertetését is, így azonban bizonyos: a személynévválasztás nem lehet sohasem véletlenszerű. A szülő nem feledkezhet meg arról, hogy a gyermekét a születéskor kapott neve egy életen át kíséri. TRUGLYNÉ GERGELY KATALIN
