Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-29 / 22. szám

1. Több hónapja tart a vita az új iskolarendszer tervezetéről

2. Baráti eszmecsere a Szovjet Újságírószövetség székházában

3. Az utóbbi évtizedekben Szovjetunió-szerte épülnek hasonlóan szép lakótelepek

(női)

Mire jut még idő? — mérlegeltük a Rabót -nyica fényes-----impozáns ünnepsége után,

amelyen nemcsak a hetvenéves, első nőmunkáslap érdemeit méltatták, hanem a meghívott munkatársakat, munkáslevelezöket, vendégeket esztrádmüsorral is szórakoztatták. Emlékezetünk rögzítette a Szovjet Újságírószövetség székházában tiszteletünkre elmondottakat, s az SZKP KB-n hallott tájékoztatást... Jó lett volna színházba menni, de vendéglátóink megmagyarázták, hogy most van a tavaszi szünet, minden színház a gyerekeknek játszik.

— Nézelődjetek, pihenjetek, érdeklődjetek, beszélgessetek, hiszen most annyi minden új történik nálunk. A hideg, szürke köd

— sokáig tart mostanában ez a tavasz előtti idő, mert sok a levegőben a szennyeződés, hiába, ez nagyvárosi betegség, magyarázták

— szintén arra biztatott, amire kísérőnk. Kapcsolgattuk a rádiót, váltogattuk a tévécsatornákat, beleolvastunk az újságokba, és szóba álltunk áruházban, úton-útfélen az emberekkel.

Amiről beszélnek: a lakosság igényeinek kielégítése

A mi ott-tartózkodásunkkal egyidöben tartották Moszkvában azt az országos tanácskozást, amelyen az 1990-ig szóló élelmiszerprogram végrehajtását vitatták meg. Erről beszélnek most a legtöbbet a Szovjetunióban, ez foglalkoztatja az embereket elsősorban, s mindaz, ami ezzel szorosan összefügg. Az ésszerűbb gazdaságirányítás, a termelés hatékonyságának fokozása, a munkaerő-tartalékok és a munkaidő jobb kihasználása. A gazdaság irányításának átalakítása nem újkeletű feladat. Az iparban az idén két ágazatban országosan, valamint három köztársasági minisztérium vállalatainál jóval nagyobb döntési önállóságot biztosít ezeknek a vállalatoknak eszközeik felhasználásában, elosztásában, a termelés megszervezésében. A mezőgazdaságban egy évvel ezelőtt kezdték meg az agráripari komplexumok szervezését, amelyek elsősorban koordináló és érdekegyeztető szerepet töltenek be. Az eddigi tapasztalatok alapján eredményesnek ítélik az új irányítási rendszert. Nőtt a mezőgazdasági termelés, valamelyest csökkent a bürokratizmus, s a jövedelmek ezeken a helyeken közvetlenül a munkától függnek. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy még távolról sem kellő hatékonyságú ez az irányítási rendszer, számos vezető még nem tudott szakítani a korábbi, ma már nem megfelelő módszerekkel. Éppen ezért további erőfeszítéseket tartanak szükségesnek a mezőgazdaság irányítási és ösztönzési rendszerének javítására, figyelembe véve a legfőbb célt, a lakosság és az ipar igényeinek minél magasabb szintű kielégítését.

A közszükségleti cikkekkel való ellátottság és a lakossági szolgáltatások javítása ma szintén súlyponti kérdés a Szovjetunióban. A korszerűbb termékek gyártásának meggyorsítását hivatott elősegíteni a nagyszabású árleszállítás is: ürüljenek a raktárak, legyen hely az újabb, korszerűbb termékeknek.

Az üzleteket járva úgy láttak, ez a termékváltás a textiliparban már jócskán megindult, szebbnél szebb, jobbnál jobb ruhaanyagok