Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-17 / 3. szám

TUDÓSÍTÁSOK Egy mesés délután Péntek volt. Havas esőt csapkodott a szél az arcokba. A nagylégi (Lehnice) alapiskola tanulói azonban nem törődtek azzal, hogy véget ért a tanítás, s az „égi" küldeménynek is fittyet hányva, izgatottan várták Simkó Tibort, a költöt, hogy ezúttal már másodszor, egy csudajó délutánt tölthessenek vele. Amikor meg­jelent az iskola kapujában a Pólusok verseskötet, a Karcsi kacsa kalandjai és a Tikirikitakarak című gyer­­mekverseskönyvek szerzője, felhangzott a „hurrá", itt van!", s a költő és a gyerekek együtt vonultak fel a pionírszobának nevezett forradalmi emlékszobába. Miután mindenki elfoglalta a helyét, a költőnek szánt meglepetések következtek. Több mint ötven tanuló és pedagógus előtt elevenedtek meg a Sim­­kó-versek. Először az óvodások játszottak a „lelkek húrjain", majd az iskolások „ajándékcsomagja" kö­vetkezett. A Május irodalmi színpad tagjai, akik né­hány éve a Dunamenti Tavasz nagydíját is elnyerték, színvonalas összeállítást mutattak be a költő ver­seiből, Szitási Etel és Nagy Erzsébet pedagógusok rendezésében. Ezután Simkó Tibor beszélt életéről, munkásságáról és terveiről. így valamennyien bepillanthattunk az alkotó életébe, műhelytitkaiba. Az érdeklődést bizo­nyította, hogy csak úgy záporoztak a gyerekek kérdé­sei. S a türelmes válasz egy esetben sem maradt el. De a meglepetés sem! Vendégünk ripsz-ropsz a gyerekek közé vegyült, s velük együtt játszotta, mond­ta a verseket. A találkozó végén pedig csaknem félszáz könyvét ajánlotta játszótársainak. Szitási Ferenc Fotó: Egri Péter Prímáspódiumr A nagymagyari (Zlaté Klasy) Cigány Kulturális Neve­­löközpont a XVI. Csallóközi Kulturális Napok kereté­ben „Prímáspódium" címmel zenés estet rendezett. Telt ház előtt léptek dobogóra Csallóköz legjobb és leghíresebb prímásai, Slíz István, Danis Dezső, Radics Gábor és Balog József, hogy Danis Géza cimbalmos, Bódis Ernő klarinétos kíséretével, valamint Vásárúti Vontszemű János vezető prímással bemutassák tu­dásuk legjavát. De előbb még szurkoltak egy kicsit a két legifjabb prímásnak, Zsemba Jancsinak és Danis Jancsinak, akiknek még két lépcsövei lejjebb kellett tenni a mikrofont. Tehetségüket viszont már most bebizonyították. Ők már nemcsak az apáról fiúra szálló zenei hagyományokat ápolják. Szorgalmas ta­nítványai Lévai Jenőnek, a nevelöközpont vezetőjé­nek, és a művészeti népiskolát is látogatják. A prímások által nyújtott zenei élményhez hozzájá­rultak a CSEMADOK helyi szervezetének amatőr éne­kesei, Farkas Mária, Farkas Ferenc, Jávorka Gabriella és Zsilinszky Árpád, valamint kulturált fellépésével a műsorvezető Csicsay Éva. A nézők igazán kellemesen szórakoztak, és viharos tapssal jutalmazták a szerep­eket. Baráth Ilona Kilyukadt a főtér sarka Hiába foltozták meg, elüt a folt. Más színű, más hangulatú a modem (?) panelfészek. Kilyukadt a középkorban épült, ennek jegyét nagyrészt ma is magán viselő főtér sarka. Hétszáz éves város főteré­nek harmóniája bomlott meg az utóbbi egypár év alatt. Hangulatos és kevésbé hangulatos utcák tűntek el az urbanizáció címszó leple alatt. Emlékszem egy esetre — igaz, nem ugyanazon városban történt, ám jellemző —, egy utcát kezdtek bontani. Az egyik épületről először csak a táblát vették le: műemlék. Pár év múlva az épület is eltűnt az utcából. Félreértés ne essék, nem a zsidótemplomot védem. A volt műemléket, annak eltűnését sajnálom. v Lehetséges, mások észre sem vették, pedig napon­ta haladnak el a lyukas oldalú, foltos sarkú főtéren, miközben fel sem figyelnek a megbomlott harmóni­ára. Közönyösek, vagy tán nem merik kimondani, nem jól van ez így? Maga a tény, hogy lakótelep épült a város központ­ja mellé, nem zavar. Közel az üzletsor, sokaknak bizonyára a munkahely is, elmarad az utazással járó időveszteség. Ám az igenis zavar, hogy egyes embe­reknél a kimondottan szakmai tudás nem párosul az esztétikus, jó ízléssel. Fotós nyelven mondva: valami kilóg a képből. Elegendő lett volna egyetlen utcasort meghagyni régi mivoltában a főtér mellett, mögött. Új szálloda épül a városban, leendő vendégei bizo­nyára már ma örülnek neki. Modernebb, kényelme­sebb lesz az egyetlen réginél. Mégis keserű a szám íze, ha ránézek. Igaz, ■ nem itt születtem, nem itt nőttem fel, nem nőtt még annyira szívemhez e hely. Mégis. A maga lépcsőzetes-teraszos megoldásával valahol a Magas-Tátrában, fenyvesekkel övezve bizo­nyára nagyon jól mutatna:­A múltkoriban egyik ismerősöm mondta, hogy épít­kezik. Családja igényeihez és pénztárcájához mérten elegendő lenne háromszobás lakás is. Ám csak eme­letes házra kapott építési engedélyt. A hivatalos indok — egyrészt — érthető: nem szabad megbontani az utca esztétikai egységét. Most azon gondolkodom, hogy ez utóbbi miért csak a magánépítkezökre vonat­kozik? Tervezni persze — jól, vagy rosszul — nemcsak városrészek lebontását, felépítését szokták. Számta­lan egyéb mellett a restaurálási munkálatokat is. Tudom, nem egyszerű dolog anyagi fedezetet, kivite­lezőt találni speciális munkákra. Kora tavasszal múze­umi szakemberekkel több község az 1600—1800-as évekből származó templomai festett-kazettás meny­­nyezeteinek dokumentációját készítettük el. Barango­lásunk során láttunk Közép-Európában egyedinek számító festett mennyezeteket is. Rossz állapotban. Kár értük. Ha azt mondják, rendbehozásukra most nincs pénz, elhiszem. Még akkor is ha tudom: Cseh­országban sokkal jobban törődnek a műemlékekkel, történelmi múltú tárgyakkal. Ám az is igaz, minél tovább halogatjuk rendbehozatalukat, később annál mélyebbre kell nyúlnunk közös „zsebünkbe", azaz az államkasszába. Ám elképzelhetőnek tartok egy merőben más meg­oldást is: egyszerűen leveszik az épületekről a ma még ott található, egyetlen szót tartalmazó táblácská­kat: műemlék. Mi az ára annak a bizonyos foltnak a főtér sarkán ? Borzi László Az évzárókról jelentjük 1. A hodosi (Vydrany) nőszervezet évzáró gyűlésén a fő beszámolót Fábián Júlia elnök, a pénztári beszá­molót Gállfy Judit tartotta. Ezekből a beszámolókból kiderült, hogy a szervezetnek sikerült végrehajtania az egy évvel ezelőtt kitűzött feladatokat. Ezért újabbakat is beiktattak az ez évi tervbe. Például szeretnék megszervezni a kis családi iskolát, az olvasómozga­lom fellendítése érdekében szeretnének kapcsolatot teremteni a falu könyvtárának vezetőjével. Természe­tesen továbbra sem akarnak kimaradni jubiláló lako­saik köszöntéséből, legyen szó névadó ünnepélyről, az ifjú házasok, a kerek születésnapjukat ünneplők vagy a nyugdíjasok köszöntéséről. Ezen az évzáró gyűlésen az idősebb vezetőségi tagoknak kedvesked­tek. Gállfy Judit és Pongrácz Erzsébet adták át az ajándékokat a közel húsz éve tevékenykedőknek, majd sor került az új vezetőség megválasztására. A hodosi évzáró színvonalas előadással ért véget, amelyet Hodossy Irén tartott a gyermeknevelésről. 2. Néhány nappal később Nagyabonyban (Veiké Bla­­hovo) gyűltek össze a lányok és az asszonyok. Csiba Editnek, a szervezet titkárának összegzéséből meg­tudhattuk, hogy az elmúlt évben két tagsági és tizenkét vezetőségi gyűlést tartottak. Nagy sikert aratott a sütőtanfolyam, az író-olvasó találkozó, mely­nek Mács József volt a vendége, valamint az árusítás­sal egybekötött könyvkiállítás. További munkájukból említésre méltó még a tavaszi faluszépítés, a hulla­dékgyűjtés — 72 mázsa gyűlt össze — és az a szó szoros értelmében munkaként igazán nem értelmez­hető látogatás, amelyet a bősi (Gabőíkovo) szociális otthonban tettek. Rácz Széllé Beáta 3. A bogyai (Bodza) nőszervezet évzáró gyűlését a szervezet elnöke. Polák Karolina nyitotta meg. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy a jelen legsürgetőbb fel­adata a béke megőrzése, s bár mint ezt a következő sorok is bizonyítják majd, a gyűlésen még sok másról is szó volt, mindez a béke jegyében zajlott. Az elmúlt két esztendő munkájának gazdag ered­ményeiről is beszélt az elnök. Beszámolójából a következőket jegyeztem meg: a nőszervezet tagjai 1 50 órát dolgoztak le. Az autóbuszmegálló környékét példás rendben tartották, és tartják még ma is. Nagyon jó a kapcsolatuk a helyi efsz-szel. A szövetke­zet mindig szívesen segít a feladatok megvalósításá­ban, és számtalan esetben nyújtott már anyagi támo­gatást is. Természetesen ez a segítség kölcsönös. Az asszonyok és lányok az őszi betakarítási munkálatok­ból sosem maradnak ki, ezúttal 260 órát dolgoztak le a szőlő- és almaszedésnél, további 12 tag pedig összesen 2032 órát dolgozott a hagyma osztályozá­sánál. További eredmények: négy politikai előadás, egy közülük filmvetítéssel egybekötve. 1982-ben makramé-tanfolyamon vehettek részt az érdeklődök, nemrég fejeződött be a szabás-varrás tanfolyam első része. Augusztusban megtekintették a trenőini „divat­kiállítást", voltak a lévai (Levice) Márton-napi vásáron is, és kétszer kirándultak Budapestre. A hnb mellett működő szociális bizottság által szervezett nyugdíja­sok délutánján a nőszervezet tagjai vásárolták meg és szolgálták fel a frissítőt. A házasságkötéseknél is jelen vannak, és ajándékkal kedveskednek az ifjú párnak. A kismamákat is meglátogatják, ha újszülött érkezett a családba, de szervezetük beteg tagjairól sem feled­keztek meg. S ismeretlen embertársaikra is gondol­nak, amikor részt vesznek az ingyenes véradáson. Községünkben állandóan nő a szervezet tekintélye. Ennek egyik oka, hogy a tagság egyre öntudatosabb, egyre inkább érti a feladatokat s azt, hogy csak munkával tehet valamit falujáért és a társadalomért. Ezért értek el az elmúlt évben olyan szép eredménye­ket, s ezt látva mások is követték példájukat. Öt új taggal gyarapodott a szervezet. Nagyné Kulcsár Margit (jtot) . *-

Next

/
Thumbnails
Contents