Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-22 / 21. szám

t§ az erdő ... sa, Tolte Hoppenbrouwers azt állapította meg, hogy Kaliforniában kimutatható az összefüggés a nagyarányú légszennyező­dés és a SIDS-esetek között. A hirtelen halál rendszerint a szennyeződés csúcs­szintjét követő hét héttel jelentkezik nagy gyakorisággal. Azt is közzétette, hogy megfigyelései szerint azok a SIDS-áldoza­­tok, akik kisebb légszennyezettség szaka­szában születtek, tovább maradtak élet­ben, mint azok, akik olyan hónapokban születtek, amikor az átlagot meghaladó volt a szennyezettség. (A „leglátványo­sabb" szmogkatasztrófát a brit főváros, London élte át, 1952/53 telén három na­pon belül 4 000, a következő hónapokban pedig 8 000 ember vesztette életét. Ám akkor még szinte kizárólag a szén-mono­­xid heveny mérgező hatásának számlájá­ra írták ezt a sajátos járványt s nem vizsgálták, a folyamatos levegőszennye­ződés milyen mértékben készítette fel a potenciális áldozatokat.) Immár egy évtizede statisztikai adatok bizonyítják, hogy összefüggés van a szennyezett levegő okozta megterhelés és a kisgyermekek egyik legveszélyesebb légúti megbetegedése, a többnyire éjsza­ka fellépő fullasztó köhögés, az úgyneve­zett pszeudokrupp között. Az NSZK-ban azt tapasztalták, hogy a pszeudokrupp esetek száma ugyanúgy növekszik, mint az erdőhalálé. Jogi következmények A környezetvédők politikai csoportja és az orvosok az NSZK-ban jogi szemponto­kat érvényesítő támogatást is kaptak. A hamburgi Stern című hetilapban Sebasti­an Knauer Burkhardt Kreur jogász-pro­­fesszos panaszáról számolt be. A profesz­­szor a karlsruhei szövetségi alkotmánybí­rósághoz fordult, mivel az állam feladata az alaptörvény értelmében a polgárokat fenyegető veszélyeket elhárítani. A állam feladata a polgárok tulajdonának, testi épségének, környezetének és egyéni joga­inak védelme. A jogász hivatkozott az NSZK alkotmányának 2. cikkelyére, amely szerint a polgároknak joguk van az életre és a testi sérthetetlenségre, a 14. paragrafus pedig a tulajdon különleges védelméről szól. Nos, a Kreur-család há­rom évvel korábban telket vásárolt (négy­zetméterenként 150 márkáért). A telek értékét a környező zöldterület is növelte. Három év után azonban a környező erdő kipusztult, s a teleknek nemcsak értéke csökkent, hanem eladhatatlanná is vált. (A Stern szerint az NSZK-ban naponta 80 000 fa megy tönkre.) A személyiség szabadságának korlátozását jelenti az is, ha valaki nem élvezheti a szabad termé­szetet. Dr. Kreur tehát háromtagú csládja nevében megtette panaszát. A panaszo­sok: ő, felesége Bettine és öthónapos gyermeke, Henning. Aki szintén légúti megbetegedésben szenved. Az NSZK-ban a közelmúltban érvénybe lépett az előírás, amely a nagy tűzerejű kazánok működtetését szabályozza az ipartelepeken. Ennek ellenére látványos javulás nem észlelhető. Az NSZK kormá­nyára több oldalról is fokozódó nyomás nehezedik a környezeti szennyeződések korlátozását követelve. (A Stern vélemé­nye : a kormányzat felelősségét nem csök­kenti az a tény, hogy az NSZK légterében a szennyeződés mintegy 50 százaléka „import", a széláramlássai jut a levegőbe.) A bonni környezetvédők jelvényét egy gázálarcos katicabogár díszíti. A Bunte egyik rajza Goethe Rémkirályát idézi mai formában: a kerékpár nyergében ülő apa haldokló gyermekét ipartelepek és autók füstje burkolja be. A Der Spiegel címlapja csörgővel játszó, gázálarcos csecsemőt ábrázol. Tény, hogy korunknak a béke megóvásának feladata mellett az életkör­nyezet védelmét is vállalnia kell. ALAKSZA TAMÁS Fotó: Könözsi István és Nagy László

Next

/
Thumbnails
Contents