Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-15 / 20. szám

A versmondás: törekvés a teljességre A legfrissebb emlékkel kell kezde­nem. A prágai rádió évtizedekre vissza­tekintő kapcsolatot tart fenn a budapes­tivel. Az együttműködés egyik legutób­bi gyümölcseként tavaly novemberben két közös cseh és magyar ballada-estet rendeztek Prágában és Ceské Budéjovi­­cében. A magyar balladákat Havas Ju­dit adta elő. Szerdán délelőtt még Prá­gából telefonált, megtarthatja-e bratis­­lavai előadóestjét, s csütörtökön délu­tán már meg is érkezett Budapestről. A népek, nemzetek közötti távolságok le­rövidülését a hozzá hasonló emberek érzékelik leginkább. Ma még Prága, holnap egy alföldi falu. holnapután talán a CSEMADOK egy művelődési klubjának versszerető közönsége elé áll. . . „A versmondás számára valamifajta eszményi lehetőség a gondolatok közvetí­tésére, amelyeket a versből bont ki. Félt­ve, vigyázva, nehogy csorbuljanak. A melengetés, az érzelmi azonosulás, a hozzáadott egyéniség növeszti elénk a tőle hallott verseket. „A versmondás — út lélektől lélekig. Az előadó személyisé­ge, If világról alkotott gondolatai, emberi és művészi tapasztalatai kell, hogy adják a többletei, amely a költő alkotását közvetíti. így lehet csak kapcsolatot te­remteni, olykor egyetlen vers előadásá­nak néhány percéig, de sokszor mara­dandó emlékként, s átadni a szót. Elhi­tetni az emberekkel, hogy mindenkinek van dolga, helye a világban, még akkor is, ha olykor szembe kell néznünk hazug­ságokkal, téveszmékkel, ártó szándék­kal, halállal. Ez a szembenézni tudás lesz bennünket emberré. ” Találkozásai, beszélgetései nemcsak a vele szemben ülőknek, neki is többet jelentenek a futó ismeretségnél. Odafi­gyel miről gondolkodnak a verset hall­gató, a verset áhító, a versben megmár­tózó emberek. „Tény. hogy egyre kevesebben olvas­nak verset, s ennek nyomán bizonyos rossz beidegződések, előítéletek is kiala­kulnak. Nem gyakran, de azért előfor­dult velem, hogy olyanokkal kerülök kapcsolatba, akik eleve úgy ülnek be a klubba vagy a nézőtérre, hogy megpró­bálják távoltartani maguktól a hallotta­kat. A versmondás közvetlen kapcsolat, az előadó szemtől szembe kerül hallgató­jával. így van ez akkor is, ha az éppen sörére, vagy kólájára figyel, esetleg kelle­mesen cseveg barátaival. Nem, nem va­gyok híve az agresszív versmondásnak, de a szó, a költészet erejébe vetett hitem, s talán bizonyos mértékű előadói hiúsá­gom sem engedi, hogy né próbáljam meg az ilyeneket is a közlendő gondolat hatá­sa alá vonni. Iszonyúan nehéz, de a legtöbbször sikerül. ” A pálya iránti elhivatottságát munka­helyén, a Petőfi Irodalmi Múzeumban is igyekszik kamatoztatni. Múzeumpe­dagógusként dolgozik, ami a múzeum Portrévázlat Havas Judit előadóművészről Jung Zseni felvétele tevékenységi körét ismerve azonos az irodalmi ismeretteijesztéssel. Ott egy vers- és irodalombarát kört vezet, ahol megpróbálja átadni azokat a tapaszta­latokat, amelyeket a pályára való felké­szülés és az előadóművészi alkotómun­ka során szerzett. Ez fiatal kora ellenére sem kevés. Középiskolásként kezdte. Életének meghatározó találkozását az Egyetemi Színpad szavalókörének kö­szönheti. A Radnóti Miklós műsorra készültek, amikor az Á la recherche... című verset megmutatta a rendező La­­tinovits Zoltánnak, aki akkor a Balassi Bálint szavalókör műsorait rendezte. „E találkozás élménye máig érő. Tőle tanultam, hogy a vers egy bezárt mozdu­lattal induljon. A zártság érzékletessége lehetőség a gondolat kibontására. Ter­mészetesen arra is megtanított bennün­ket a közös munka során, hogyan kerül­jük el a divatozó és uniformizált vers­mondó stílusokat. Nem kényszerítette ránk a saját elképzeléseit. Erről egyik nyilatkozatában elmondta, hogy rende­zői elve a szeretet. Ő maga tisztelt ben­nünket, s el tudta érni, hogy mindenki egyéniségének szűrőjén át szólaltassa meg a müveket. Más, szinte a hétköznapi szférán kívül helyezi ennek a találkozás­nak az emlékét, hogy az említett vers tanulásakor és a Radnóti-müsor bemuta­tása idején gyermekemet vártam Ezzel kapcsolatban mondta azt, hogy a terhes asszonyok ösztönösen védekeznek a mélységek ellen, ezért a vershez más megközelítési módot kellett keresnem. Őt követni, ma bizonyos értelemben di­vat lett. Mi, akik közvetlen közelében növekedtünk előadóművésszé, az önálló munkát, alkotást tanultuk meg tőle. ” Az út a közösségi munkától az önálló előadóestekig számtalan buktatón át vezetett. A mai világ és a költészet kapcsolatát megteremtve létezni és al­kotni, a legnemesebb művészi felada­tok egyike. Az Egyetemi Színpad 1982-ben tartott hétfői irodalmi estjei, ame­lyeken saját szerkesztésében a Nyugat harmadik nemzedékét mutatta be. egy­ben iskola is volt a ma végzett munká­jához. Egyre több szereplési lehetőséget kap a rádióban, s láthattuk-hallhattuk őt a televízió szombat esti Vers minden­kinek című műsorában, ahol Kányádi Sándor Fekete piros című versét mond­ta el. De szerepelt a költőről készült portréfilmben is. Ezzel együtt megállás nélkül tanul, készül a hivatás legtelje­sebb betöltésére. „A felvállalt feladataimat szeretném azok gazdagságában, mélységében a leg­kifejezőbben teljesíteni. Külön gondot fordítok a gyermekek számára készített műsoraimra, amelyek a legnagyobb fele­lősségre köteleznek. Ezekben, például a Ha a világ rigó lenne című, Weöres Sándor versei alapján szerkesztett irodal­mi játékban, nem a kellemetesség, a jópofaság a meghatározó. Sajnos, egyre több ilyen műsor születik. Szeretném, ha a verseket, mondókákat. dalokat hallga­tó gyerekek, nemcsak örülnének, hanem az örömmel, a vidámsággal együtt a világot, környezetüket, önmagukat is megismerjék. Ezért a szakadatlan párbe­széd, ezért az irodalom megszerettetésé­nek komoly szándéka. Ebben a műsor­ban nagyon-nagyon tisztelt segítőm Bu­dai Ilona népdalénekes, akivel évek óta együtt dolgozunk. ” Havas Judit nemcsak a legkisebbek­nek, hanem a nagyobb gyerekeknek, diákoknak is mond verset. Rendhagyó irodalomórái, amelyeken dramatikus játékban ismerteti meg a népmese ván­dormotívumait, vagy Örkény István Meddig él egy fa című novelláját elemzi, az előadóművészetnek nálunk kevéssé ismert formáit jelentik. Természetesen önálló előadóestjei közül néhányat hi­vatalos vendégszereplései során Dél- Szlovákiában is bemutatott. A Szivár­vány havasán című az anyanyelvi tuda­tot hivatott elmélyíteni. Az embernek fia című a spanyol és a latin-amerikai irodalomból válogat. Ady-összeállítása és a legutóbb hallott Óda Európához című Illyés Gyula verseiből készült mű­sora egy pontosan meghatározott gon­dolat — az európaiság és a nemzeti lét—tudat összefüggései — jegyében született. Találkozásaink vele és vers­mondó művészetével egy örök eszmény — a népeket összekötő hidak — erősí­tését szolgálják. Jólesik ezt így, ilyen egyszerűen elmondani, a nem éppen ilyen törekvéseknek kedvező világ­ban ... Dusza István

Next

/
Thumbnails
Contents