Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-05-15 / 20. szám
A versmondás: törekvés a teljességre A legfrissebb emlékkel kell kezdenem. A prágai rádió évtizedekre visszatekintő kapcsolatot tart fenn a budapestivel. Az együttműködés egyik legutóbbi gyümölcseként tavaly novemberben két közös cseh és magyar ballada-estet rendeztek Prágában és Ceské Budéjovicében. A magyar balladákat Havas Judit adta elő. Szerdán délelőtt még Prágából telefonált, megtarthatja-e bratislavai előadóestjét, s csütörtökön délután már meg is érkezett Budapestről. A népek, nemzetek közötti távolságok lerövidülését a hozzá hasonló emberek érzékelik leginkább. Ma még Prága, holnap egy alföldi falu. holnapután talán a CSEMADOK egy művelődési klubjának versszerető közönsége elé áll. . . „A versmondás számára valamifajta eszményi lehetőség a gondolatok közvetítésére, amelyeket a versből bont ki. Féltve, vigyázva, nehogy csorbuljanak. A melengetés, az érzelmi azonosulás, a hozzáadott egyéniség növeszti elénk a tőle hallott verseket. „A versmondás — út lélektől lélekig. Az előadó személyisége, If világról alkotott gondolatai, emberi és művészi tapasztalatai kell, hogy adják a többletei, amely a költő alkotását közvetíti. így lehet csak kapcsolatot teremteni, olykor egyetlen vers előadásának néhány percéig, de sokszor maradandó emlékként, s átadni a szót. Elhitetni az emberekkel, hogy mindenkinek van dolga, helye a világban, még akkor is, ha olykor szembe kell néznünk hazugságokkal, téveszmékkel, ártó szándékkal, halállal. Ez a szembenézni tudás lesz bennünket emberré. ” Találkozásai, beszélgetései nemcsak a vele szemben ülőknek, neki is többet jelentenek a futó ismeretségnél. Odafigyel miről gondolkodnak a verset hallgató, a verset áhító, a versben megmártózó emberek. „Tény. hogy egyre kevesebben olvasnak verset, s ennek nyomán bizonyos rossz beidegződések, előítéletek is kialakulnak. Nem gyakran, de azért előfordult velem, hogy olyanokkal kerülök kapcsolatba, akik eleve úgy ülnek be a klubba vagy a nézőtérre, hogy megpróbálják távoltartani maguktól a hallottakat. A versmondás közvetlen kapcsolat, az előadó szemtől szembe kerül hallgatójával. így van ez akkor is, ha az éppen sörére, vagy kólájára figyel, esetleg kellemesen cseveg barátaival. Nem, nem vagyok híve az agresszív versmondásnak, de a szó, a költészet erejébe vetett hitem, s talán bizonyos mértékű előadói hiúságom sem engedi, hogy né próbáljam meg az ilyeneket is a közlendő gondolat hatása alá vonni. Iszonyúan nehéz, de a legtöbbször sikerül. ” A pálya iránti elhivatottságát munkahelyén, a Petőfi Irodalmi Múzeumban is igyekszik kamatoztatni. Múzeumpedagógusként dolgozik, ami a múzeum Portrévázlat Havas Judit előadóművészről Jung Zseni felvétele tevékenységi körét ismerve azonos az irodalmi ismeretteijesztéssel. Ott egy vers- és irodalombarát kört vezet, ahol megpróbálja átadni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a pályára való felkészülés és az előadóművészi alkotómunka során szerzett. Ez fiatal kora ellenére sem kevés. Középiskolásként kezdte. Életének meghatározó találkozását az Egyetemi Színpad szavalókörének köszönheti. A Radnóti Miklós műsorra készültek, amikor az Á la recherche... című verset megmutatta a rendező Latinovits Zoltánnak, aki akkor a Balassi Bálint szavalókör műsorait rendezte. „E találkozás élménye máig érő. Tőle tanultam, hogy a vers egy bezárt mozdulattal induljon. A zártság érzékletessége lehetőség a gondolat kibontására. Természetesen arra is megtanított bennünket a közös munka során, hogyan kerüljük el a divatozó és uniformizált versmondó stílusokat. Nem kényszerítette ránk a saját elképzeléseit. Erről egyik nyilatkozatában elmondta, hogy rendezői elve a szeretet. Ő maga tisztelt bennünket, s el tudta érni, hogy mindenki egyéniségének szűrőjén át szólaltassa meg a müveket. Más, szinte a hétköznapi szférán kívül helyezi ennek a találkozásnak az emlékét, hogy az említett vers tanulásakor és a Radnóti-müsor bemutatása idején gyermekemet vártam Ezzel kapcsolatban mondta azt, hogy a terhes asszonyok ösztönösen védekeznek a mélységek ellen, ezért a vershez más megközelítési módot kellett keresnem. Őt követni, ma bizonyos értelemben divat lett. Mi, akik közvetlen közelében növekedtünk előadóművésszé, az önálló munkát, alkotást tanultuk meg tőle. ” Az út a közösségi munkától az önálló előadóestekig számtalan buktatón át vezetett. A mai világ és a költészet kapcsolatát megteremtve létezni és alkotni, a legnemesebb művészi feladatok egyike. Az Egyetemi Színpad 1982-ben tartott hétfői irodalmi estjei, amelyeken saját szerkesztésében a Nyugat harmadik nemzedékét mutatta be. egyben iskola is volt a ma végzett munkájához. Egyre több szereplési lehetőséget kap a rádióban, s láthattuk-hallhattuk őt a televízió szombat esti Vers mindenkinek című műsorában, ahol Kányádi Sándor Fekete piros című versét mondta el. De szerepelt a költőről készült portréfilmben is. Ezzel együtt megállás nélkül tanul, készül a hivatás legteljesebb betöltésére. „A felvállalt feladataimat szeretném azok gazdagságában, mélységében a legkifejezőbben teljesíteni. Külön gondot fordítok a gyermekek számára készített műsoraimra, amelyek a legnagyobb felelősségre köteleznek. Ezekben, például a Ha a világ rigó lenne című, Weöres Sándor versei alapján szerkesztett irodalmi játékban, nem a kellemetesség, a jópofaság a meghatározó. Sajnos, egyre több ilyen műsor születik. Szeretném, ha a verseket, mondókákat. dalokat hallgató gyerekek, nemcsak örülnének, hanem az örömmel, a vidámsággal együtt a világot, környezetüket, önmagukat is megismerjék. Ezért a szakadatlan párbeszéd, ezért az irodalom megszerettetésének komoly szándéka. Ebben a műsorban nagyon-nagyon tisztelt segítőm Budai Ilona népdalénekes, akivel évek óta együtt dolgozunk. ” Havas Judit nemcsak a legkisebbeknek, hanem a nagyobb gyerekeknek, diákoknak is mond verset. Rendhagyó irodalomórái, amelyeken dramatikus játékban ismerteti meg a népmese vándormotívumait, vagy Örkény István Meddig él egy fa című novelláját elemzi, az előadóművészetnek nálunk kevéssé ismert formáit jelentik. Természetesen önálló előadóestjei közül néhányat hivatalos vendégszereplései során Dél- Szlovákiában is bemutatott. A Szivárvány havasán című az anyanyelvi tudatot hivatott elmélyíteni. Az embernek fia című a spanyol és a latin-amerikai irodalomból válogat. Ady-összeállítása és a legutóbb hallott Óda Európához című Illyés Gyula verseiből készült műsora egy pontosan meghatározott gondolat — az európaiság és a nemzeti lét—tudat összefüggései — jegyében született. Találkozásaink vele és versmondó művészetével egy örök eszmény — a népeket összekötő hidak — erősítését szolgálják. Jólesik ezt így, ilyen egyszerűen elmondani, a nem éppen ilyen törekvéseknek kedvező világban ... Dusza István
