Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-05-15 / 20. szám
1859. május 15-én született Pierre Curie Nobel-díjas francia fizikus 1904. május 17-én született Jean Gabin fran cia színész 1959. május 17-én írta alá Fidel Castro a kubai földreformról szó ló törvényt 1844. május 20-án született Henri Rousseau francia festő 1859. május 22-én született Arthur Conan Doyle angol író, a bűnügyi regény megteremtője KÖNYV Bereck József prózája — szlovákul A Smena kiadó egyike azoknak a szellemi műhelyeknek, amelyek különösen az elmúlt években mind többet tesznek a magyar irodalom szlovákiai megismertetéséért. Ebben a nemes munkában nagy része van Marta Lesná műfordítónak és szerkesztőnek, akinek érdemeire már Magyarországon is felfigyeltek: a közelmúltban az Új Tükörben mutatták be őt. A jeles szlovák műfordító ifjúsági kiadónk népszerű Rovesník (Kortárs) sorozatába ezúttal Bereck József prózakötetét sorolta be, s a válogatáshoz és a műfordításhoz az egyetemes magyar irodalom szlovákiai nagykövetét, Karol Wlachovskyt nyerte meg. Az Ízléses kiállítású könyv híven tükrözi a fiatal szlovákiai magyar prózairó művészi útkereséseit és értékeit: „regionális realizmusát", egyéni stílusát, szociografikus szemléletét, a lelki történések iránti intellektuális érdeklődését. Wlachovsky ezúttal is igazolta: JÓZSEF BERECK CHVILE LASKY kitűnő ismerője a szlovákiai mdgyar irodalomnak, s ezen belül Bereck József munkásságának: jeles válogatást végzett, a legjobb, legjellemzőbb alkotásokat gyűjtötte kötetbe. Megtalálhatók benne a környezetrajz, az atmoszférateremtés és a lélektani ábrázolás eddigi legkiemelkedőbb darabjai: a Biliárd néhány hős emlékének, a Vihar előtt, a Türelem, s továbbá a meditálásra hajlamos Bereck-hősöket bemutató Ha úgy vesszük, vereség, az emberi-érzelmi kapcsolatokat mesterien ábrázoló Pásztorórák című novellája, a különös hangvételű Tudósítás egy ország elvesztéséről és természetesen az Öregem, az utolsó című kisregénye is. Wlachovsky műfordítóként is elsőrangú munkát végzett. Avatott mesterségbeli tudással adja vissza Bereck értékeit, stílusbeli sajátosságait. Minden fordítása jó munka, ám érzésem szerint ezek közül is kiemelkedik a Vihar előtt átültetése. Wlachovsky adekvát eszközökkel érzékelteti a novella feszült atmoszféráját, az események belső vetületét, a kitömi készülő szélvészt, záport s az emberek lelkében dúló belső vihart. Ugyanilyen mestermunka a Tudósítás egy ország elvesztéséről című, katonakörnyezetben játszódó novella fordítása is. A képzelgésbe menekülő, Mihályországot, labdarúgó-bajnokságát kitaláló úrvezető története szlovákul olvasva is elgondolkoztató, megdöbbentő történet. A kiváló műfordító alighanem az Öregem. az utolsó című kisregénnyel dolgozott a legtöbbet, s nem csupán az alkotás terjedelme miatt. A kisregény több rétege, a cselekmény két szála, a képekben, hasonlatokban, metaforákban, belső monológokban bővelkedő, asszociációs tartalmakat is hordozó kisregény átültetése egyike Wlachovsky eddigi kiemelkedő teljesítményeinek. Bereck József a már említett szerkesztő és műfordító jeles munkái révén eddigi legjobb műveivel állhat a szlovák olvasó elé. Bízom abban, hogy könyve eljut a szlovák olvasókig, sőt megnyeri tetszésüket. Remélhetően a kritikusokét is. Szilvássy József Magyar népszokások A szokások a társadalmi együttélés folyamán alakulnak ki, az ember mindennapi tevékenységéhez lazán vagy szorosabban kapcsolódó íratlan törvények megtartását, az ezekhez való ragaszkodást jelentik egy-egy közösségen belül. Tulajdonképpen azt is írhatnánk, hogy a „közösségi magatartásmód és cselekvésmód: olyan viselkedési forma, amelynek a közösség tagjai alávetik magukat... Egyszerre illemtan, erkölcsi kódex, íratlan törvény, művészet, költészet, színjátszás, mítosz és mágia". S Az első tudományos írások a magyar népszokásokról a XIX. századi folyóiratokban jelentek meg, s azóta e témakörből önálló kötetek sora látott napvilágot. Köztük Dömötör Tekla munkája, mely tizenkét éve a Magyar népművészet sorozatban jelent meg először. A Magyar népszokások 1983-ban megélte harmadik, javított kiadását is. Minden valószínűség szerint a fokozott olvasói igény ösztönözte a Corvina kiadót, hogy harmadizben is kiadja e dolgozatot. A szerző nem bocsátkozik az egyes témák részletes elemzésébe, ami érthető, hiszen nemcsak a szokások, hanem más témakörök esetében sem elegendő nem egészen hetven oldal ahhoz, hogy azt részletesen kiaknázza. Ezért ismeretterjesztő, világosan és érthetően fogalmazott rövid tanulmánycsokrot írt, amely a mítosszal, mágiával, költészettel, továbbá az év sátoros ünnepköreivel, így a téli — karácsony, regölés, hejgetés, névnapi köszöntés, aprószentek napja, vízkereszt, farsang, balázsjárás, gergelyjárás —, a tavaszi — komatálküldés, a játszó, Györgynap, május elseje, pünkösdi király és királyné —, a nyári — a szentiváni tűzgyújtás —, illetve az őszi népszokásokkal, valamint az emberi élet fordulóihoz fűződő szokáskörökkel — születés, keresztelő, befogadó ritusok, lakodalom, temetés — foglalkozik. Az utolsó részben a társadalmi és jogszokásokat ismerteti. Ezt egészíti ki a bibliográfia és a Corvina kiadóra jellemző igényes nyomdai kivitelezés, amelyben mind színes, mind fekete-fehér fotókkal emeli a könyv esztétikai értékét. D. Varga László Lábunk alatt az égbolt A XXII. Cseh és Szlovák Játékfilmszemlén, Banská Bystrícában mutatták be Milan Rúzicka, cseh rendezőnek a barrandovi filmstúdióban készült új filmjét, amely rendkívül látványos és dinamikus képsorokkal indul. Sugárhajtású repülőgép startol és kapaszkodik a magasba. A néző tele van várakozással, hogy itt most bizonyára valami teljesen újat, mást fog látni, mint eddig. Ezt sugallja a film minden kezdeti kockája s nagyszerű zenéje. És valóban így van de csak részben. Mert igaz ugyan, hogy a csehszlovák néphadsereg légierejéről, egy repülőezredről, pontosabban a mai vadászrepülőgépekről és pilótáikról nem készült még film, ilyen közelképben még nem láttunk mai katonai témát. Mindent egybevetve viszont ez a film alig egyharmadát teszi ki. A teljesen ismeretlennek, váratlannak csak részben örülhetünk hát, de érdekes módon mégsem csalódunk, amikor — szinte észrevétlenül — a sztori két további cselekményszál felé siklik. Az egyiket egy szerelmi háromszög bonyodalmai képezik, a másikat nemzedéki probléma. A főszereplő Olda (Ondrej Pavelka), aki éppencsak elvégezte a katonai főiskolát, és kemény kiképzésben vett részt, végre ott tart, hogy felszálljon vadászgépével, s bizonyítsa, mit tanult. És közbelép a szerelem. Olyannyira, hogy majdnem Olda életébe kerül egy repülés. Ezután valóságos fóbia keríti hatalmába, nem akar többet repülni. A lelki válságból végül parancsnoka (Ludék Munzar) segíti ki, aki kiváló ember és szakember. Teszi ezt mindamellett, hogy maga is több problémával küszködik. Egészségi okokból nyugdíjazni akarják, s helyére már több jelölt is akadt. A film nagyon jó két színészi alakítása ez. Annak ellenére, hogy végül is hétköznapi problémákat vet fel a film, egyáltalán nem válik unalmassá. A rendező mindvégig jó érzékkel kezében tartja a film ritmusát. Ki kell emelni Jin' F. Svoboda zenéjét. Rég nem íródott hazai berkekben ilyen jó, kitünően alkalmazkodó és kiegészítő filmzene. Friedrich Magda r ^ KÖZMŰVELŐDÉS L. A Húszéves a JAIK A fővárosi fiatalság József Attila Ifjúsági Klubja — a CSEMADOK óvárosi szervezetének művelődési klubja — idén ünnepli huszadik születésnapját. Április 7-ére évfordulós ünnepségre hívták meg az alapszervezet vezetőségét, a klub volt vezetőit és mostani tagjait. A klub névadójának, József Attilának verseiből készült összeállítással köszöntötték a vendégeket, majd a klub múltjáról és jelenéről beszélgettek. Húsz év nagy idő egy klub életében. A JAIK tagságának többségét mindig is az itt tanuló főiskolás fiatalok alkották, ezért a tagság évenként változott s változik: elsősök jönnek, végzősök mennek. Ennek megfelelően a műsorigényt és -ízlést is mindig újra kell kialakítani. Hátránya mellett másrészt jó, hogy cserélődik a tagság, hiszen a klubtevékenységbe bekapcsolódott fiatalok magukkal viszik azt az igényt, amely nem hagyja eltunyulni a társadalom és kultúra iránti érdeklődést; s révükön új klubok születésére is van remény. Jó lenne, ha minden Bratislavában élő, dolgozó vagy tanuló fiatal utat találna a klubba és bekapcsolódna sokrétű szellemi munkájába. A JAIK igyekszik minden tagjának kedvére való műsort, honismereti, irodalmi, tudományos-ismeretterjesztő, történelmi és közéleti kérdésekről szóló előadásokat, műsoros esteket szervezni. Filmklubjában a filmtermés legjavát igyekszik bemutatni. A fővárossal ismerkedők számára városnézéseket szervez és közös színházlátogatásokra, szórakozásra (bál, táncház, diszkó), természetjárásra is alkalmat teremt. A program tehát gazdag, mindenki kiválaszthatja a kedvére valót. Keveselljük azonban a klubba járó középiskolások számát! Nagyon sok a főváros szakközépiskoláiban tanuló magyar nemzetiségű diák, az ö szabad idejük hasznos eltöltésében is tudna a klub segíteni. Az előadások bővítenék a középiskolások látókörét, szórakozva művelődhetnének körünkben, s ami szintén nem utolsó dolog: új barátokat, ismerősöket találhatnának. Hívunk tehát mindenkit: a húszéves József Attila Ifjúsági Klub szeretettel vár benneteket minden kedden és szerdán este hétkor a CSEMADOK Május elseje téri székházában. Haraszti Mária (nőié)
