Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-04-10 / 15. szám

— Hé! Nem itt van a sor vége! — rángatja meg az egyik sorbanálló az elöretolakodó diákot.

— Ne haragudj... légy szíves, engedj előre. Ma nincs ebédszünetünk — mentegetődzik a diák.

Ilyen és hasonló jelenetek gyakran játszódnak le a bratislavai Komensky Egyetem Jogi Karának étkezdéjében. A zúgolódó tömeg egyszer elcsendesülve befogadja, máskor kitaszítja a betolakodót.

Fél tizenkettő és egy óra között általában tömve van az alagsori menza. Az asztalsorok közötti szűk helyen az aluminium tálcákat magasra tartva igyekeznek átverekedni magukat az egyetemisták, hogy ülőhelyhez juthassanak. Egy óra után már kisebb a tumultus.

ekkorra azonban a „jobb falatokat" már elkapkodták. Az utolsóknak marad a főzelék, a fasírt.

A kis ablak innenső feléről csak a zaj, sistergés, kiabálás, gőz, a hatalmas katlanok látszanak. Azt már kevesebben tudják, mennyi munka, gond előzi meg azt a pillanatot, amikor felnyílik az ablak, s elkezdődik az ebéd kiadása.

Lantay Jaroslav, aki huszonhét éve főszakács, igyekszik beavatni a konyha titkaiba, miközben átlépem a bűvös küszöböt, hogy átlássak a gőzön, megismérkedjem a „másik oldallal". — Vigyázat, csúszik! — figyelmeztet a föszakács, miután majdnem elvágódom a piros kövön. Elmondja, hogy az alagsori helyi-3

ZÁZ

\

ÉTKES

EMBER

segek megoldatlan szellőztetése miatt a párát nem lehet elvezetni, nedvesek a falak, a kövezet, állandóan be van kapcsolva a neonvilágítás.

— A kedvezőtlen feltételek miatt kevés a munkaerőnk. A fiatalok nem szívesen jönnek, talán nincs ínyükre ez a kevésbé „divatos" foglalkozás, talán szégyenkeznek, hogy munka után a hulladékot, csontokat, zöldséget nekik kell kivinniük a forgalmas utcára, az egyetem mögötti szemétládákba. A legkitartóbb szakácsnőnk az az öt nyugdíjas, akik nélkül el sem tudnánk képzelni a napi 1 300—1 500 ebéd elkészítését, kiosztását. Ők már a kezdet kezdetétől itt vannak. Pár évvel az idekerülésem előtt nyílt meg ez az étkezde, amely azelőtt tornaterem volt. Annak megfelelt. Konyhának azonban semmiképpen ... esetleg ideiglenesen. Az egyetem toldaléképületének építői gondoltak a menzára is, ám a végén mégsem mi költöztünk, hanem tornatermet rendeztek be ott.

A Komensky Egyetem rektorátusának gondnoksága alá tartozó hét étkezde közül ez a legkeresettebb. A jó hírnév semmi esetre sem a kellemes, fényes környe-