Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-07 / 6. szám
„Két kérdésre szeretnék választ kapni. Az első, hogy eltérhet-e a gyermek vércsoportja a szülők vércsoportjától — például hogy egy A fíh pozitív apa és egy 0 Rh negatív anya kapcsolatából származhat-e 0 Rh pozitív vércsoportú gyermek ? A második kérdés, hogy milyen határidőn belül nyújthat be az apa a bíróságon apaságmegtagadási keresetet, ha meggyőződése hogy a gyermek nem tőle származik ?" „ Tunisz" A vércsoportok és öröklésmenetük ismerete nemcsak a véradás és vérbefogadás, illetve az életmentő vérátömlesztések szövődménymentes lebonyolítását teszi lehetővé; általa az egyes embercsoportok közti géngyakoriságot és -különbségeket is meg lehet határozni, sőt a vércsoportvizsgálat az apaság megállapításának is egyik — de korántsem egyetlen és meghatározó — módszere. Az emberek vére a négy vércsoport egyikébe tartozik. Az emberi vörös vértestek kétféle antigént tartalmazhatnak, amelyeket A-val, illetve B-vel szokás jelölni. Vannak emberek, akiknek vörös vértestjeiben csak A vagy B antigén van, és vannak, akiknek vértestjeiben az A és B antigén egyaránt jelen van (AB csoport). A negyedik csoportot olyan emberek képezik, akiknek vérsejtjeiben egyáltalán nincs antigén, ez utóbbi típust 0 (nulla)-val jelöljük. Az ABO vércsoportrendszerben Európára a magas A és 0 arány jellemző, míg kelet felé haladva a B géngyakoriság emelkedik. Európában A vércsoportú a népesség mintegy 44 százaléka, B vércsoportú 12 százaléka, 0 vércsoportú 39 és végül AB vércsoportú 5 százaléka. Feltételezik, hogy régen egyes megbetegedések tizedeltek meg jobban bizonyos vércsoporthordozókat, és a megmaradónak vércsoportja öröklődött azután nemzedékről nemzedékre. Az ABO vércsoportrendszeren belül az öröklődés úgy magyarázható, hogy minden ember az A, B és a 0 tulajdonságok közül egyet-egyet kap minden szülőjétől. A háromféle gén keveredése, kombinációja 6 lehetőséget hordoz: AA és AO (A vércsoport). BB és BO (B vércsoport), AB és 00. Tekintve, hogy az A és B tulajdonság meghatározó (domináns), az AO illetve a BO kombináció A, illetve B vércsoport formájában jelentkezik. Ez az egyszerűen követhető öröklésmenet teszi lehetővé, hogy a gyermek és az anya vércsoportjának ismeretében következtethessünk a „lehetséges" apa személyére. Természetes. hogy az A és a 0 vércsoportok gyakori előfordulása miatt ez a vizsgálat önmagában még nem elegendő az apaság tisztázására, kizárására. (Szándékosan az apaság kizárását említettem, mert annak bizonyítása mai ismereteink alapján még a legérzékenyebb módszerekkel sem lehetséges.) Az olvasónk által említett példában a gyermek 0-ás vércsoportja egyáltalán nem szól az apaság ellen, mivel ilyen vércsoport könnyen származhat 00 (0-ás vércsoportú) és AO (A vércsoportú) szülők kapcsolatából. Az Rh vércsoport felfedezésére csak mintegy 45 évvel ezelőtt került sor, amikor bebizonyították, hogy az emberek 85 százalékának vérében létezik Rh faktornak nevezett tényező, míg 15 %-uknál hiányzik. Ez utóbbiakat Rh negatívnak nevezték. Az Rh faktor is meghatározó, domináns tényező, amely azonban az ABO rendszertől függetlenül öröklődik. Ha a szülök egyike Rh pozitív, a gyermek is nagy valószínűséggel Rh pozitív vércsoportú lesz. Ami olvasónk második kérdését illeti, a törvények az apa számára lehetővé teszik az apaságmegtagadási kereset beadását a lakóhely szerint illetékes bíróságon, a gyermek megszületését követő 6. hónap végéig. Ellenkező esetben a házasságból születő gyermeknél automatikusan a férj apaságát ismerik el, ami elsősorban a megszületett gyermek jogi védelmét szolgálja. Mivel az Olvasónk által említett adatok az apaságot n^m zárják ki, az esetleges bírósági tárgyaláshoz még számos egyéb, nemcsak a gyermekre, hanem a szülőkre is kiterjedő vizsgálatra kerülhet sor. Dr. K. L KIS CSALÁDI ISKOLA A következőkben a szexualitás biológiai és lelki tényezőivel, a felnőttkor nemi életével és annak leggyakoribb zavaraival, a partnerválasztás kérdéseivel, a terhességgel és annak megelőzésével kívánunk foglalkozni. A kutatók érdeklődése a múlt század utolsó éveiben fordult a szexualitás kérdései felé. Elsősorban a pszichoanalitikusok voltak azok, akik erőteljesen foglalkoztak ezzel a kérdéscsoporttal, mondván, hogy az ember cselekedeteinek fő mozgatórugói a szexuális ösztönökben keresendők. Igaz, hogy Freud és társai gyakran tévedtek, sokszor eltúlozták a szexualitás jelentőségét, kutatásaik mégis meghatározó jellegűek voltak e témakörben. A szexualitás modem elméletének kidolgozásában fontos mérföldkő az amerikai Kinsey munkássága. Említettük már, hogy a férfi és a nő nemi szervei között bizonyos hasonlóságok vannak. Minden szervnek megvan a másik nemben a maga megfelelője (here-petefészek, himvessző-csikló stb.). Ebből a szerkezeti hasonlóságból az következik, hogy a nemi szervek működése is hasonló mindkét nemnél. A szexuális ingerületi állapot általában több tényező (külső és belső tényezők) együttes hatásának eredménye. Az érzékszervek szinte kivétel nélkül aktív részesei ennek a folyamatnak, ugyanúgy, mint a lelki tényezők. A nemi izgalom tehát a psziché és a szórna (lélek és test) egymást katalizáló reakcióinak eredménye. (Természetesen létrejöhet nemi izgalom csupán külső, vagy épp fordítva, csak belső tényezők hatására is.) Az esetek nagy többségében a nemi izgalom pszichés eredetű, tehát lelki hatásokra (vágyak, képzelet, álmok stb.) indul meg. Növeli az izgalom szintjét a szexuálisan ingerelhető testfelületek, az ún. erogén zónák ingerlése. Leggyakoribb erogén testfelületek a nemi szervek, a mell, a mellbimbók, a nyak. az ajkak, a far, a combok belső felülete. Az erogén zónák és ezek ingertési módja egyénenként változó. Akad szép számmal nő, aki a fülcimpáját tartja a legérzékenyebb testfelületének (ennek is a harapdálását), és olyan férfi (nő) is sok jelentkezne, aki a hátizmai simogatására kerül izgalmi állapotba. Az elmondottakból az a lényeg (és tanulság), hogy a partnerek ismerjék meg egymás erogén zónáit és ezek ingerlést módját is. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy a szexuális kapcsolatban egyenrangú félként vegyenek részt, mindketten törekedjenek arra, hogy közös élményük minél gazdagabb, teljesebb legyen. A kölcsönös örömszerzés egy hosszú tanulást folyamat eredménye, melynek során arra is szükség van, hogy a partnerek cselekedeteikre mindig meg-megkapják a megfelelő visszajelzést. Két ember harmonikus nemi kapcsolata csak a kölcsönösség jegyében valósulhat meg. épp ezért elfogadhatatlan az a rettegés, hogy esetleges reakcióinkkal kiszolgáltatjuk magunkat partnerünknek. A társnak szüksége van a visszajelzésekre, ezekből egyrészt tanul, ismerkedik partnere elvárásaival, másrészt ezek fokozzák örömét, növelik önbizalmát. A szexuális izgalom felkeltésének az első szakaszát előjáték (szerelmi előjáték) néven szokták említeni. Az izgalom fokozásában nagy szerepe van ilyenkor a simogatásnak, becézgetésnek, csóknak, csókolózásnak. Az ingerlés lehetőleg fokozatosan történjék. Különösen a nők reagálnak érzékenyen (elutasítóan) arra, ha partnerük azonnal a nemi szervüket akarja ingerelni. Megfelelő előkészítés (simogatás, csókolgatás, becézgetés) nélkül a nemi szerv ingerlése a nő számára kellemetlen, sőt fájdalmas is lehet. Tudnunk kell azt is, hogy a túl erős ingerek sokszor negatív hatást (fájdalmat) váltanak ki, és így nem hogy fokoznák, de épp ellenkezőleg, csökkentik a nemi izgalom szintjét. Az előjáték során a partnerek egymást váltva is végezhetik az ingerlést. Ismert tény, hogy az előjáték során a nőnek több ingerlésre van szüksége, mint a férfinak, de ez semmiképp sem jelentheti azt, hogy a nő az előjáték folyamán passzív legyen. Szólnunk kell az ún. szexuális kommunikációról is. (Épp azért, mert a megkérdezettek többsége ezt nem tartotta fontosnak.) Arról van szó, hogy a partnerek kölcsönösen tudjanak arról, hogy társuk hol tart, milyen izgalmi szinten van. Arra is rákérdezhetnek (kérdezzenek rá!), hogy amit tesznek, az társuknak valóban örömöt okoz-e. Általános szabályként azt is elmondhatjuk (és ez nemcsak az előjátékra vonatkozik, hanem a nemi élet minden területén érvényes), hogy a szerelmi előjátékban, a nemi kapcsolatban minden meg van engedve, minden helyzet, ingerlési mód normálisnak tekinthető, feltéve, ha ezt mindkét fél kellemesnek, elfogadhatónak tartja. A partnerek az előjáték folyamán lelkileg is egymásra hangolódnak. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a megfelelő minőségű és időtartamú előjáték a harmonikus szexuális kapcsolat elengedhetetlen előfeltétele. Ének a fiziológiai magyarázata is van. Az előjáték folyamán a nemi szervek mindkét nemnél vérrel telítődnek. Férfinál ez a folyamat a hímveszsző merevedésében mutatkozik meg. A hímvessző barlangos testeiben vénás vér gyülemlik fel. melynek kiáramlását egy speciális izomgyűrű akadályozza meg. Ez a folyamat — és ezt jól jegyezzük meg! — az akarattól függetlenül történik! (A merevedés folyamatát az „akarattal" csak elrontani lehet.) A nőnél a vérbőség az egész alhast érinti. Megduzzadnak a kis- és nagyajkak, megnagyobbodik a csikló, működni kezdenek a hüvely bejárata körül elhelyezkedő mirigyek, melyek váladéka nedvesíti meg a hüvelybemenetet. A hímvessző megmerevedése és a hüvelybemenet megfelelő nedvessége a közösülés alapfeltételei. Az eddig leírt folyamatot az „izgalomba jövés szakaszának" nevezték el. További jellemzői (mint pl. a herezacskó összehúzódása és felemelkedése, a spermavezeték megrövidülése, a hüvely szélesedése és hosszabbodása, a méh fölemelkedése, a pulzusszám és a vérnyomás növekedése stb.) számunkra nem annyira lényegesek, mint azok a nembeli eltérések, melyekre a következőkben szeretnénk felhívni a figyelmet. Dr. Huncík Péter Kedves „Szomorú asszony"! Elhiszem, hogy ilyenkor a legnehezebb, a válás utáni első hónapokban. Idegen lakásban, kényelmetlen albérletben, amikor még elég a megrázkódtatást a sok idegességet, nyugtalanságot kiheverni. S közben úgy dolgozni, hogy a munkahelyen ne mondhassák, másnak kell húznia helyette, s „odahaza " a gyerekek ne váljanak még szomorúbbá. mint amilyenek, anyjuk keserű kedve láttán. Hányszor hallhatta már, de én sem mondhatok mást: legyen erős! Elsősorban a gyermekeiért, hogy nyugodtabb körülményeket teremthessen nekik, mint amilyenek között eddig éltek. Másodsorban azért hogy ne kelljen önmagát vádolnia: rosszul döntött. Hiszen más választása nem volt, férje annyi kezelési kísértet után sem tudott (akart) kigyógyulni családját is pusztító alkoholizmusából. A gyerekeket mentve döntött úgy, elválik. Aki átélte, tudja mit jelent egyedül maradni, támasz, segítség nélkül fölnevelni a veszekedésben, verésben, éjszakai jelenetek rettegésében szétzilált idegzetű kicsinyeket Ha úgy látja, nem elég körültekintően intézték az Önnek megítélt gyermektartást (pl. nem vették figyelembe a legkisebbik komoly betegségét), akkor kérje a járás ifjúságvédelmi osztályának közbenjárását. Nekik szóljon arról is, hogy volt férje fenyegeti, rettegésben tartja Önöket. Munkahelyén is szóljon bátran, hogy bízzák meg olyan munkával, ami mellett — legalább amíg lakáshelyzetükön javíthat — többet lehet gyermekei mellett. Válása indokait megismerve biztos vagyok benne, hogy segítségre talál, hiszen senkinek sem lehet közömbös, milyen körülmények között nőnek fel a gyermekek. De azt tudatosítania kell, hogy sírással, néma szenvedéssel és rettegéssel nem megy semmire. A rokoni együttérzés mellett a munkahely szakszervezeti bizottsága és a járási ifjúságvédelmi osztály segíthet forduljon hozzájuk bizalommal! Szeretettel üdvözli:
