Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-12-21 / 51-52. szám

Ünnepi jellege volt a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága plenáris ülésének, ame­lyet közvetlenül a szövetkezeti földművesek X országos kongresszusa után tartottak meg. Az első sorokban ugyanis ott ültek azon falusi asszonyok képviselői is, akik harmincöt évvel ezelőtt aktívan bekapcsolódtak a szövetkeze­tek szervezésébe. Sok helyen éppen az asszonyok voltak azok, akik összetartották a tagságot, akik a legbo­nyolultabb időszakban is a mezőgazdaságban maradtak, végezték a munka nehezét nem­egyszer a férfiak helyett is. Az asszonyok helytállása és szorgalma nélkül nehezen jut­hattunk volna el a máig. S még ma is, amikor a korszerű, nagy teljesítményű gépek már átvették a kézi munka nagyobb részét, az asszonyok nélkül lehetetlen elképzelni a me­zőgazdaságot. A közös gazdálkodáshoz való viszony kiala­kításában és szilárdításában nagyon sokat tett a Szlovákiai Nőszövetség. Például idejében mozgósította az asszonyokat, amikor lakossá­gunk ellátását fegyelmezettebben kellett biz­tosítani. Az asszonyok gyűjtötték be a tojást, agitáltak a tejleadás mellett, minden igyeke­zetükkel azon voltak, hogy lehetőségükhöz mérten segítsék a nőszervezetek akkor legfon­tosabb feladatainak teljesítését. Sokan még ma is hálásan emlékeznek vissza a földművesasszonyok téli és szocialista iskolájára, amelyet a nőszövetség szervezett, s 1........a Szlovákiai Nőszövetség to­vábbra is nagy figyelmet fordít a mező­gazdaságban dolgozó nők munkafelté­teleinek javítására.. 2. A főasztalnál a szövetkezetalapító nők képviselői 3. Szocialista mezőgazdaságunk 35. év­fordulójának jegyében zajlott a Szlová­kiai Nöszövetség plenáris ülése 4. Anna Gaziová, a kitüntetettek egyike 5. Fedor Gulla, a Szlovák Nemzeti Front KB alelnöke a mezőgazdaságban dolgo­zó nők helytállását emelte ki 6. Elena Litvajová a szövetkezetalapítók­nak átadta a nöszövetség aranyérmét. Könözsi István felvételei ahol a nők első ízben ismerkedhettek meg tudományos szinten a mezőgazdaság célkitű­zéseivel. sajátíthatták el a munkájukhoz elke­rülhetetlen alapismereteket Azóta elszaladtak az évek, felnőtt egy új nemzedék, azok a fiatalok, akik szakközép- és főiskolákon tanulhatták meg mindazt, amit a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megkö­vetel a szakemberektől. Köztük is nagyon sok a nő. Agronómus, zootechnikus. közgazdász, csoportvezető. De van Szlovákiában három nő szövetkezeti elnök is. Nőtt a szakképzett mun­kásnők száma, s ma már alig találhatnánk olyan nődolgozót aki legalább a szövetkezetek téli iskolájában ne ismerkedett volna meg a munkájához szükséges szakismeretekkel. A Szlovákiai Nőszövetség a helyi szerveze­teken keresztül ma is egyik legfontosabb fela­datának tekinti a mezőgazdaságban dolgozó nők aktivizálását a nagyobb termelési eredmé­nyek eléréséért és jobb minőségű élelmiszer előállításáért, a dolgozók kezdeményezésének támogatását a munkaerkölcs szigorítását, a szocialista versenyek szükségességét Mindez elkerülhetetlen, hogy mezőgazdaságunk telje­síthesse a kitűzött feladatokat s biztosítsa lakosságunk élelmezését. Az egységes föld­művesszövetkezetek dolgozóinak ma 46,5 százaléka nő. az állami gazdaságokénak 37,7 százaléka, az élelmiszeriparban pedig megha­ladja az ötven százalékot. C magas arány ellenére nem lehetünk elégedettek a vezető funkcióban lévő nők arányával. A felelősséget megkövetelő, irányítói tisztségekben még min­dig nagyon kevés a nő. A földművesszövetkezetekben ma több mint 27 000 nő tagja a szocialista brigádok­nak, s közülük több mint háromszázan arany­érmesek. Kitűnő termelési eredményeikkel példát mutatnak a többieknek is, lelkiismere­tesebb, jobb munkára ösztönzik őket S itt is élen járnak a nőszervezeti tagok. Elena Litvajová, a Szlovákiai Nőszövetség elnöke beszámolójában kiemelte: „A Cseh­szlovákiai Nőszövetség és a Szlovákiai nöszö­vetség idén megtartott kongresszusán is külön figyelmet fordítottunk a mezőgazdasági és élelmezési ágazatban dolgozó nők munkájára. növeNe a nők részvételét a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítésében. A Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságával együtt fo­kozni akarjuk a nőszövetségi tagok kezdemé­nyezését az élelmiszerrel való önellátás meg­valósításában. Megkülönböztetett figyelem­mel kísérjük a fejőnők munkáját, a tejhozam növelését és minőségének javítását A „Min­dent az emberért" mozgalom keretében foly­tatjuk a harcot a földalap védelméért, az eddig kihasználatlanul álló parcellák megművelésé­ért Az állami, gazdasági szervekkel, nemzeti bizottságokkal és társadalmi szervezetekkel karöltve az eddiginél még aktívabban kapcso­lódunk be a nők munka- és életfeltételeinek javításába". Amint az a vitafelszólalásokból is kitűnt ezen a téren bizony még van mit csinálni. A munkafeltételek sok helyen nem olyanok, amilyet a 35. évet ünneplő nagyüzemi mező­gazdaságtól eNárnánk. Vannak szövetkezetek, ahol nincs öltöző, zuhanyozó, pihenősarok. Ahol nem törődnek a munkaruhákkal, védő­eszközökkel. S azt is meg kell mondani, hogy ezen a téren maguk az állami szervek, az irányítók, szervezők is sokban adósak a mező­­gazdasági dolgozóknak. Mert ahol a szövetke­zet vezetői törődnek — vagy törődni akarnak — dolgozóik jobb munkafeltételeivel, ott is számos leküzdhetetlen akadály tornyosul elé­jük. Például gumicsizmán kívül semmilyen megfelelő lábbelit nem tudnak kínálni a kerté­szetben, szőlészetben vagy konzervgyárban dolgozó nőknek. Nincs vállalat, amely megfe­lelő munkaruhákkal látná el a növénytermesz­tési, állattenyésztési dolgozókat. Pedig ezek alapkövetelmények, hogy a dolgozók jó! érez­zék magukat, nagyobb kezdeményezéssel, ki­tartással dolgozzanak. „Szlovákia mezőgazdaságában ma 136 910 nő dolgozik, ebből 60 830 nöszerve­­zeti tag — mondta beszámolójában Litvajová elvtársnő. — A mezőgazdasági dolgozó nők szervezetünk tagságának 17,2 százalékát ké­pezik. A faNakban 2 714 alapszervezetünk van, összesen 218 314 taggal. A tagság sorai­ban a mezőgazdasági dolgozó nők aránya legnagyobb — több mint 40 százalékos — a michalovcei és nagykürtösi (Veíky KrtíáJ járás­ban. A ga/ántai tGalanta), lévai device), nyitrai (Nitra), Stará Lubovőa-i és vranovi járásban 30 százalék. A mezőgazdasági dolgozó nők közötti tagtoborzás jelenleg egyik elsőrendű feladatunk. Azért is, mert főleg a kisebb falvakban, egyedül a nőszervezettel van a nőknek közvetlen kapcsolatuk, a szervezet által pozitívan lehet befolyásolni gondolkodá­sukat munkájukat mind a magánéletben, mind a munkahelyen." A nők szervezeti tevékenysége növelésére és ezen belül a munkájukra kiható pozitív viszonyra a jövőben is nagy szükség lesz Mert mezőgazdaságunk intenzív fejlesztése újabb, igényesebb feladatokat ró a nődolgozókra. Sőt nekik kell jó példával elöl járva bizonyítaniuk: a legszigorúbb követelményeket is teljesíteni lehet, ha az ember igazán akarja. A nők helyes utat választva ezt már sokszor megmu­tatták, tudatosítva, hogy az élelmiszerrel való önellátás biztosítása mezőgazdaságunk leg­fontosabb feladata. Ennek elérése pedig nagy­részt a nők kezében van. Nemcsak azokéban, akik közvetlenül előállítják, hanem mindnyá­junkéban, akik naponta családunk asztalára tesszük ezt. Ne pocsékoljuk, ne pazaroljuk!

Next

/
Thumbnails
Contents