Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-11-20 / 47. szám
1984. október 31., szerda. Reggeli hírek. Indira Gandhi, indiai miniszterelnök ellen merényletet követtek el. Kora reggel gyalog indult hivatalába, amikor egy garázsból ismeretlen merénylők géppisztoly- és géppuskasorozatot adtak le. Indira Gandhit válságos állapotban szállították be Új- Delhi kórházába. Indira „Mikor a világra jött Aiiáhábádban, a Gangesz, a Fzsmuná és a legendás Szarasvatí összefolyásánál, valamennyi jó tündér a bölcsője fölé hajolt Gyengédség és erély kettős jegyében született. Az Indira Pryarsiní nevet kapta, azaz „akire szívesen néz az ember". Ez a gyermek lesz India megújhodott lelke." Sarojini Naidú költőnö és politikus így irt róla születése alkalmából apjához Dzsavaharlál Nehruhoz intézett levelében. Húsz nap múlva lett volna hatvanhét éves: 1917. november' 19-én született. „Kivételes szerencsém volt, mert rendkívüli emberektől körülvéve nőttem föl. Nagyapám velünk élt. O volt egyébként Alláhábád legnevesebb polgára, sőt azt hiszem, ha országunk már korábban kivívja függetlenségét, ő lehetett volna az első kormányfő. Egyénisége mindenkire nagy hatást gyakorolt. Ez a megállapításom apámra is érvényes, bár neki más természetű képességei voltak. Nézetei is meglehetősen eltértek nagyapáméitól. S természetesen állandóan jelen volt vagy ott sorakozott a háttérben Mahátmá Gandhi és az ország több más vezető személyiségének az alakja." „. . . anyám kivételes szerepet játszott az életemben. Ugyancsak roppant erős egyéniségét nagy nyugalommal érvényesítette. (...) Mikor apám csatlakozni akart Gandhihoz, s gyökeresen meg akarta változtatni életvitelünket — lemondani minden fényűzésről, amit odáig élveztünk, lemondani hivatása gyakorlásáról — az egész család ellenezte tervét. Csak anyám kitartó bátorsága és támogatása révén tudta megtenni azt a fontos lépést, amely nemcsak családunk életét, de a korabeli India történetét is fölforgatta." Akkoriban a brit fennhatóság alatti Indiát Egyesült Tartományoknak hívták. A nemzeti felszabadító harcot az Indiai Nemzeti Kongresszus vezette, amely a második világháború után Mahátmá Gandhi politikáját fogadta el: az együtt - nem-müködés erőszak nélküli politikáját. A Nehru család tagjait gyakran bebörtönözték, pénzbírságra ítélték, lazító iratok után kutattak házukban. Nehru leánya első ifjúkori eszményképei bűvkörében élt. „Jeanne d'Arc varázslatos hatással volt rám, először is, mert az angolok ellen küzdött, no meg azért is, mert nő volt, így közelebb éreztem magam hozzá, mint más szabadságharcosokhoz. Egyébként szenvedélyesen érdekelt minden, ami kapcsolatban volt bármely ország szabadságával. Apám megismertette velem Garibaldi harcát Itáliában, Bolivárét Dél-Amerikában és még sok mást. Az ilyesfajta hősökről szóló könyveket szerettem a legjobban. Mély nyomot hagyott bennem például a Nyomorultak... azt hiszem, ez az olvasmány erősen befolyásolta társadalomfilozófiámat, mert fogékonyabbá tett a szegénységgel kapcsolatos problémák iránt." Állomások a második világháború előtt: iskolák Svájcban, Párizsban, Oxfordban, a spanyol szabadságharc mély átélése, találkozás Dolores Ibarrurival, a La Pasionariával, könyvek garmadája és együttolvasások családi körben. Dzsavaharlál Nehru szokatlan módot választott leánya nevelésére: amikor Indira kérdéseivel a világ dolgai felé fordult, az apa levelekben válaszolt. A levélgyűjteményt később könyv formában is kiadták „Egy apa levelei leányához" címmel. Indira 1930-ban, tizennégy, tizenöt éves korában már tevékeny részt vállalt a mozgalmi életből, bár a Kongresszus Párthoz még nem csatlakozhatott, mert túl fiatal volt. „Az 1929-es év döntő fontosságú év volt a függetlenségi mozgalomban. Lahore-ban összeült a Kongresszus, apámat választották elnökké. Ezen az ülésen tűzték ki célul Púrna Szvarádzs-t, a teljes függetlenséget. A határozatot apám fogalmazta meg. (.. .) Fennhangon olvastam, legalábbis olvasni próbáltam, de apám félbeszakított: — Olvasd helyesen! Elolvastam hát, ő pedig azt mondta: — Most, hogy elolvastad, te is elkötelezted magad. (...) Szabadnak lenni, teljesen szabadnak, úgy éreztem, ennek valóban van értelme." Indira később férjével, Firóz Gandhival egy tüntetésen ismerkedett meg. Firóz a zászlót vitte, a rendőrök letartóztatták. Ö (nos)
