Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-11-13 / 46. szám

ELENA LITVAJOVÁ, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNSZ KB elnöke

Következetesnek lenni

Társadalmunk figyelemreméltó sikereket ért el a dolgozókról való gondoskodásban. Ezt bizonyltja többek között a munkahelyi balesetek csökkenése, a javuló orvosi ellátás, a terhes nőkről való gondoskodás, a gyermekintézmények hálózatának bővítése, s nem utolsósorban a szociális fejlesztésre szánt eszközök növelése. Kommunista pártunk és államunk átgondolt és céltudatos szociálpolitikáját tanúsítja a kisgyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtott jelentős segítség.

Persze ez nem jelenti azt, hogy ne gondoskodhatnánk még jobban a dolgozókról, hogy már elégedettek lehetünk azzal, amit elértünk. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem használjuk ki kellő mértékben azokat a lehetőségeket, amelyeket szocialista társadalmunk nyújt.

A nők nagyobb gazdasági aktivitása, felelősebb viszonyuk a munkához, magas képzettségük teljesebb kihasználása lehetővé teszi, hogy jobban részt vegyenek az anyagi és szellemi értékek megalkotásában. Feltétlenül meg kell tennünk mindent azért, hogy mindjobban kihasználjuk nemcsak a férfiak, hanem a nők képességeit, munkaszeretetüket, akaratukat, kitartásukat, a munkahelyi kötelességek elvégzése iránti felelősségüket. Egyszersmind következetesebben meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy összehangolhassák munkahelyi és otthoni, családi teendőiket, különösen a gyereknevelést, vagyis azokat a tevékenységeiket, amelyek társadalmi szempontból fontosak, de közéleti tevékenységüket is.

Hogy miképpen sikerül az asszonyoknak — anyáknak teljesíteniük a termelési feladatokat? Sok munkahelyen egyre jobbak a nők munka- és életkörülményei, például a partizánskéi ZDA-ban, a bratislavai Slovnaftban, a nemsovái Skloobalban. De nem kevés azoknak a munkahelyeknek és vezetőknek a száma sem, amelyek és akik még nem értik meg a dolgozókról, s különösen a nőkről — mint a termelés és a vezetés résztvevőiről — való sokoldalú gondoskodás szükségességét.

Sajnos, sokszor szubjektív okok — a társadalom és a dolgozó egyén érdeke egységének meg nem értése, a mások gondjai iránt érzett közömbösség stb. — akadályozzák, hogy a dolgozó nőkről jobban gondoskodjunk. Sok

rossz tapasztalatot szereztünk a Mindent az emberért mozgalmunk kezdetekor is. Néhány évvel ezelőtt vezető gazdasági dolgozóktól olyan nézeteket is hallottunk, hogy nem helyes és nem szükséges, hogy a vállalatok hatékonyan segítsék a gyermekintézmények létrejöttét, saját dolgozóik gyermekei részére. Néhány helyen már sikerült meggyőzni a közömbösöket, és rövid idő alatt valóban szép eredményeket elérni. Néhány járásban több gyereket helyeztek el a bölcsődékben és óvodákban, mint amennyinek az elhelyezését a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa feladatul kitűzte. Más téren is jobb eredményeket lehetne elérni. Hasonló javulást várunk a vállalatok szociális szolgáltatásainak fejlesztésében, minőségükben. Hogy ne azt emeljük ki, aminek természetesnek kellene lennie. Például, hogy valamelyik vállalatban sokat tettek a dolgozókért, különösen a nőkért. Vajon nem lehetne ma már természetes az, hogy a sok női munkaerőt foglalkoztató nagyvállalatok mellett élelmiszerbolt, fodrászat, mosoda, tisztító, félkészáru-bolt működjön?

Nemrégiben Szlovákia több vállalatában bevezették a megrendeléses vásárlást, hogy ezzel is segítsék a dolgozó nőket. Sajnos, ez a mód, annak ellenére, hogy bevált, sokszor egyéni okok miatt stagnál.

Természetes és érthető, hogy az egyes ágazatok, a tudomány és a technika fejlődésével együtt fejlődnek a szolgáltatások is. Sajnos, több szolgáltatási ágazatban ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk.

Ami az étkezést illeti, tudjuk, hogy a készételek nagybani előállítása korszerű, gazdaságos forma, időt takarítunk meg általa. Akárcsak a félkész és fagyasztott áru, amelyek elkészítése gyorsabb, a dolgozó nők ezáltal több időt szentelhetnek családjuknak, a gyermeknevelésnek, továbbképzésüknek, közéleti tevékenységüknek, kedvteléseiknek, személyiségük fejlesztésének.

Ezt igazolják a Povazská Bystrica-i új központi konyha tapasztalatai is, ahol havonta

2,5 millió korona értékben 160 féle ételféleség készül. E konyha termékeivel oldják meg az üzemi étkeztetést, s készítményeiket a boltokban, büfékben is meg lehet vásárolni.

Jó példa Losonc (Lucenec) városa is, ahol este hét óráig kapható félkész áru.

Az élelmiszeriparban és a közétkeztetésben jobban fel kellene használni a technika újdonságait és a tudományos-műszaki fejlődés eredményeit. Sok helyen azonban olyan gondokkal küzdünk még, amelyeket már meg kellett volna oldani. Szlovákiában egyetlen központi burgonyatisztító sincs, míg Csehországban több mint 36 van már. Itt sem csupán az üzemi és otthoni étkezés ésszerűsítéséről van szó, hanem a raktározáskor keletkező veszteség csökkentéséről, több ezer tonna minőségi takarmányról s nem utolsósorban időmegtakarításról. A központi konyhák és az élelmiszeripari üzemek munkájának nagyobb fokú automatizálása, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozó nők idejük egy részét megtakaríthassák. Az így nyert időt munkára, pihenésre, művelődésre, gyereknevelésre fordíthatják. Az a nő pedig, akire nem nehezednek teherként munkahelyi és otthoni teendői, önmegvalósítását vezető beosztásban is el tudja képzelni. Ha van ideje arra, hogy személyiségét fejlessze, sikerrel helytáll az ilyen beosztásban, további hasznot hajtva ezáltal társadalmunknak.

Említsük meg ezzel kapcsolatban egy másik szocialista állam jó tapasztalatait. Az NDK-ban a nők évi rendes szabadságát a gyerekek száma alapján állapítják meg. Minden anyának, aki 15 éven aluli gyerekéről gondoskodik, illetve a 40 év fölötti nőknek havonta jár egy szabadnap takarításra, nagymosásra. Azokon a munkahelyeken, ahol egyhangú a munka (pl. az elektronikai iparban), hétórás a munkaidő. A közgazdászok számításai alapján tovább csökkentik majd az itt dolgozók munkaidejét. Olyan eredmények ezek, amelyeken érdemes elgondolkodni, s fontolóra venni, vajon hasonló intézkedések bevezetése társadalmunkban nem járna-e politikai és gazdasági haszonnal.

Meg vagyok róla győződve, hogy a dolgozó nők cserébe mindazért, amit a határozatok és előírások értelmében, illetve azon fölül kapnak, helytállnak a munkahelyükön és a családban, a gyereknevelésben és a közéleti munkában szocialista hazánk további fejlesztése érdekében.