Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-11-08 / 46. szám
Lehet, hogy ómódin. elcsépelten, ha úgy tetszik, „nósztalgiásan” hangzik, de aligha gondolhattam volna ki találóbb címet a régi mozgalmi dal soránál, annak vázolására. ami napjainkban a világban történik . . . Napról napra erősödik bennem az érzés, hogy a prágai Béke-világközgyűlés nem ért véget június 27-én. hanem szakadatlanul folytatódik, s folytonosan táguló körökben, egyre erőteljesebben érezteti hatását, szelleme egyre mélyebben hatja át a Föld lakosságának minden rétegét és mindenütt, már nemcsak a békemozgalmak kisugárzásának fényköre, melyben sűrítetten lüktet a békevágy, és a békét álmodok szíve egyazon ütemben dobbanva felelget egymásnak, hanem nemzetek, népek, országok — Európa — erővonalai metszik egymást. és találkoznak a béke egyöntetű akarásának gyújtópontjában. Ez az akarás az acélnál is szilárdabbá kovácsolódott már. nemre és korra, nemzetiségi hovatartozásra, politikai és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül összetart bennünket. mindnyájunkat — az emberiséget — egyetlen közös cél elérése érdekében. Romes Csandra mondta: Figyeljetek! Hallgassátok azoknak a lépteit. akik — és egyre többen — a békéért menetelnek. Valentyina Tyereskova mondta: A föld űrhajó, és nem lehet belőle kiszállni senkinek sem! Frédéric Joliot-Curie mondta: Az égő házból ki lehet menekülni, de a lángokba borult földről nincs menekvés! Litvinov mondta: A béke egy és oszthatatlan! Prágában a Béke-világközgvűlés mondta ki: „Töb az. ami összeköt, mint ami elválaszt!" — A rakéták telepítésének végrehajtása után másképpen nézne ki a világ, mint azt megelőzően — mondta Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság államelnöke. A békemozgalmak, a békeharcosok a világ minden részében, de elsősorban Európában, minden erejükkel, s most már tán az életük árán is, ezt akarják megakadályozni. Tízezrek, százezrek összekulcsolt keze alkotja azt az élő láncot, amelyet néhány hét vagy már csak néhány nap múlva a halált és pusztulást hordozó rakétáknak kellene széttépniük. Az órák ketyegése feltartózhatatianul méri az időt, már csak percek vannak hátra, de ezekben szívdobogás dönget „kaput s falat”, akarat és hit szól: hosszú távon nem lehet figyelmen kívül hagyni a tömegek békevágyát. Ez világlik ki azoknak a szavaiból is. akiket megkérdeztünk, hogyan vélekednek a nemzetközi helyzet veszélyes válságáról. a béke... SzeifT Alica, 16 éves tanulólány a somorjai (Namorín) varrodában: Nézünk tévét, olvasunk újságot, hall» gátunk rádiót, tudjuk, hogy mi történik most a világban. És aggódunk, félünk. Hatan vagyunk testvérek, hármuknak már van családjuk.’ egyik nővéremnek most lesz a lakodalma. Ha az amerikaiaknak sikerülne kirobbantani a háborút, akkor az egész világ elpusztulna. A családunk is elveszne, és akkor én hiába terveztem el az életemet. Ha kitanulok. szeretnék sokat dolgozni, hogy szépen öltözködhessek, sokat utazhassak a világ különböző országaiba, érdekes tájaira^ segíthessek anyuéknak. ha már megöregszenek. és persze, hogy fétjhez menjek és gyerekeim legyenek. Még elgondolni is borzasztó, hogy vannak emberek, akik rakétákat telepítenek, és atomháborút akarnak! De tudom azt is, hogy a szovjetek és mi sem akarunk háborút, hogy az emberek többsége mindenütt a világon csak a békét akaija. Én remélem, hogy a szovjet békekezdeményezések és a különböző békemozgalmak meg tudják akadályozni az atomháborút! Palotai Károly, 60 éves családapa és nagypapa, a Zdroj n. v. járási igazgatóságának igazgatója, a komáromi (Komámo) Járási Béketanács elnöke: Véleményem szerint a földkerekségen napjainkban egyre többen látják tisztán, hogy egy nukleáris háború maradéktalanul elpusztítaná az egész emberi civilizációt. Az Egyesült Államok agresszivitása az utóbbi időben már olyan méreteket öltött hogy a második világháború befejezése óta még egyszer sem volt ilyen vészesen feszült a nemzetközi helyzet, mint ma. Az amerikai imperializmus mindenáron katonai fölénybe akar kerülni a szovjetunióval szemben, s ebben a szándékában még egy termonukleáris háború kitörésének a lehetősége sem riasztja vissza. S azzal, hogy Nyugat-Európába atomrakétákat akar telepíteni, nem is titkolja, hogy a harmadik világháború színtere csak Európa lenne ... Járásunk dolgozói is tudatában vannak a háborús veszélynek, és felemelik hangjukat az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése ellen. Egyben azzal is tisztában vannak, hogy minden erejükkel támogatniuk kell a Szovjetunió és a szocialista országok kezdeményezéseit, mert csak ezeknek a megvalósításával lehet megakadályozni az atomháború kitörését. A békeharc járásunkban is erőteljesebbé vált, akcióinkat elsősorban a fiatalok támogatják igen lelkesen. Ami engem illet, én megrögzött optimista vagyok: nem hiszem, nem akarom hinni, hogy kitörhet a háború, elvégre, ha az utolsó pillanatban is, de a logikának, a józan észnek kell felülkerekednie! összeállította: LÁNG ÉVA \ A Ziar nad Hronom-i október 27-i békenagygyulés résztvevői között ott voltak a legkisebbek is, magasra tartva a jelszavukat hirdető táblát: Békét a világ minden gyermekének! A komáromi (Komámo) Steiner Gábor Hajógyár dolgozóinak békenagygyülésén, október 22-én, Lukás Michalica vállalatigazgató a dolgozók eredményeit méltatva hangsúlyozta: — A béke ügyét Klement Gottwald örök érvényű jelszavával szolgáljuk a legjobban: hazádat építve erősíted a békét! Békevágyát és az imperia lista körök által kiváltott fegyverkezési hajsza elleni fii takozását fejez te ki az a húszé zer dolgozó is, aki október 27-én résztve vője volt a zili nai békenagy gyűlésnek. Október huszonhatodikén tizenöt ezernyi dolgozó — felnőtt és ifjú — gyűlt össze zvolenban a történelmi Szlovák Nemzeti Felkelés terén, hogy tiltakozzon a nyugat-németországi rakétatelepítés ellen és támogassa a Szovjetunió békepolitikáját. Csicsay Valéria, 44 éves családanya és nagymama, a dunaszerdahelyi (Dun. Strda) tanbölcsőde igazgatónője, a bölcsőde Béke brigádjának vezetője: Az idén éppen tízéves szocialista brigádunknak tudatosan választottunk nevet. Béke. Más nem is lehetne hiszen hivatásunk gyakorlása, munkánk végzése csak békében lehetséges, a bölcsődének csakis békeidőben van létjogosultsága. Nyolcvan kisgyereket gondozunk, mindegyiket úgy szeretjük, mint a sajátunkat, úgy aggódunk az életükért, a sorsukért is. Tíz körömmel ragaszkodunk a' békéhez, és mélységesen élítéljük az Egyesült Államok militarista politikáját, amely a rakétatelepítéssel egy nukleáris katasztrófába sodoija az egész világot. Nap mint nap hallgatjuk a rádiót, olvassuk az újságokat, nézzük a tévéhíradót és napról napra erősödik a meggyőződésünk, hogy egyedül a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikája, békekezdeményezései és javaslatai csökkenthetik a háborús veszélyt és hozhatják közelebb a leszerelés, az enyhülés folytatásának reális lehetőségét Ezért is egyértelműen támogatjuk a Szovjetuniónak az európai katonai egyensúly fenntartását biztosító védelmi intézkedéseit.
