Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-01-25 / 5. szám
MIHÁLY GÉZA MÉRNÖK, A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYHIVATALÁNAK SZAKTANÁCSADÓJA Ezekben a napokban üzemeinkben, szövetkezeteinkben és minden más munkahelyen javában folyik az 1982-es gazdasági év eredményeinek mérlegelése és értékelése. De ezzel egyidőben dolgozóink már az ezévi teendőket forgatják fejükben. Közösségi felelősséggel Hetedik ötéves tervünk második esztendejének értékeléseiből kitűnik, hogy — a vártnál rosszabb világgazdasági feltételek között — a csehszlovák népgazdaság az elmúlt évben is a CSKP XVI. kongresszusának határozatával összhangban fejlődött. A terv fő céljai megvalósultak. Sikerült biztosítani gazdasági fejlődésünk folyamatosságát, megőrizni a lakosság viszonylag magas életszínvonalát és létbiztonságát. Népgazdaságunk külgazdasági egyensúlyi helyzete javult, a nemzeti jövedelem az előirányzottat megközelítően emelkedett. Az egy termékre eső anyag- és energiafelhasználás javult. Nőtt az exportképes, jó minőségű termékek aránya is. A beruházás fokozatos mérséklésével csökkent a befejezetlen beruházások száma. Az ipar termelési szerkezetének korszerűsítése, a műszaki-tudományos haladás felgyorsulása nagyban hozzájárult gazdaságunk hatékonyságának emeléséhez. Tovább bővültek hazánk és a KGST-tagországok gazdasági, tudományos és kereskedelmi kapcsolatai. Az 1982-es esztendőben elért pozitív eredmények értékét növeli az a tény is, hogy ezek igen bonyolult nemzetközi politikai és gazdasági feltételek között születtek. Ismeretes, hogy a hetvenes évek elején beállt energia- és nyersanyagárrobbanás felborította a nemzetközi árarányokat is. Az ezt követő világgazdasági válság, amely immár nyolcadik éve tart, súlyos gondokat okozott a nálunk fejlettebb országokban is. Az egyes nyersanyagfajták, fűtőanyagok, energiaforrások és az élelmiszerek (főként a gabona) beszerzési költségeinek emelkedése hátrányosan befolyásolja hazánk gazdaságát is. A tőkés országok diszkriminációs intézkedései következtében romlottak az exporttermékek értékesítési feltételei. A beruházások világszerte való csökkenése miatt kedvezőtlenebbé váltak főként a gépipari termékek és berendezések tőkés piaci értékesítési viszonyai. A felsorolt tényezők következtében a múlt évben a nem szocialista országokba irányuló kivitelünk elmaradt a tervezettől. Külgazdasági célkitűzéseinknek megfelelően csökkent tőkés behozatalunk értéke és mennyisége is. Tőkés importunk korlátozását importtakarékossággal és az import hazai termékekkel történő felváltásával sikerült elérnünk. Az exportra gyártott termékek anyagi ösztönzése, és a termelés rugalmasabb alkalmazkodása a világpiac igényeihez nagymértékben hozzájárult külgazdasági egyensúlyunk javításához. így sikerült megvalósítanunk stratégiai célkitűzésűnket, csökkenteni a csehszlovák népgazdaság tőkés eladósodását. Az értékelt esztendő eredményei megerősítették, hogy népgazdaságunk zavartalan fejlődésében a szocialista országokkal való együttműködés meghatározó. Örvendetes tény, hogy a szocialista testvérországok viszonylatában túlteljesítettük a tervezett importfeladatokat, így fizetési mérlegünk a Szovjetunióval kiegyenlített, és egyes KGST- tagországokkal szemben aktív. A népgazdaság 1982. évi fejlődésének legjelentősebb eredményei közé tartozik, hogy az ipari termelés túllépte a tervezett szintet. A tervezett mutatókat főleg a gépiparban, az elektrotechnikai iparban és más feldolgozó iparágakban léptük túl. A fafeldolgozó és bútoripar termelése viszont nem érte el a tervezettet. A lemaradás fő oka a megkezdett beruházások lassú kivitelezési ütemében és az üzembehelyezés késésében keresendő. Közös erővel kutatjuk az új célokhoz vezető utat, tehát azt, amelyet 1983-ban kell majd megtennünk. Mindez kedvező alkalmat nyújt ahhoz, hogy röviden elemezzük az 1982-es népgazdasági terv eredményeit, és országos szinten szóljunk az 1983-as esztendő tervfeladatairól. A mezőgazdasági termelés sem emelkedett a tervezettnek megfelelően. Az 1981-es esztendő és 1982 tavaszának kedvezőtlen időjárása negatívan hatott a növénytermesztés eredményeire. Ennek következtében országosan 2,3 millió tonnával (ebből Szlovákia területére kb. 1 millió tonna esik) kevesebb gabona termett. A hiányzó gabonaféléket, valamint az olajos növényeket részben behozottal pótoljuk. A kisebb termés negatív hatással volt és van az állattenyésztésre, a hús, tej és egyéb élelmiszerfajták termelésére, az élelmiszerfogyasztás szerkezeti összetételére és az egy főre jutó átlagos nagyságára is. Az említett világgazdasági és belső nehézségek ellenére jó érzéssel summázhatjuk, hogy népgazdaságunk 1982- ben a terveknek megfelelően fejlődött. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása elérte a tervezett szintet. A havi átlagbérek 2729 koronára emelkedtek. A lakosság vásárlóereje és az árualap — összességében, néhány ideiglenesen mutatkozó hiánycikk leszámításával — egyensúlyban volt. (A hiánycikkek biztosítására a központi intézetek hathatós intézkedéseket foganatosítottak.) Dolgozó népünk életkörülményeit javította a lakásállomány gyarapodása, az út-, víz- és szennyvízvezeték-hálózat bővülése, az oktatási, egészségügyi és kulturális létesítményeink számának az emelkedése. Hetedik ötéves tervünk 3. esztendejének népgazdasági terve az eddig elért pozitív eredményekre épül. A terv gerincét a termelés hatékonyságának és minőségi színvonalának az emelése képezi. A terv fő jellemvonása: a gazdasági növekedés ütemének meggyorsítása, a további energia- és anyagtakarékosság, a munkatermelékenység fokozása, valamint a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének a megtartása. A világpiacba történő beépülés jelentős szervezési képességet és a piacon való állandó jelenlétet kíván. Ezért erőteljesen javítani kell népgazdaságunk exportképességét. Napjainkban a piaci részesedés megtartásáért vagy növeléséért vívott harcban a gyártmány minősége stratégiai fegyver. Szerepe időnként és helyenként az árnál is fontosabb. A kifogástalan minőséggel szorosan összefügg a rugalmas alkalmazkodóképesség, az innováció, a termékek és a technológia fejlesztése. A világgazdaság mai feltételei között elengedhetetlen a termékeink műszaki színvonalának emelése, a termelésszerkezeteknek a kereslethez történő gyors hozzáigazítása, a versenyképes és gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének a fokozása. Népgazdaságunkban az ipari termelésnek az 1983-as évben kulcsfontosságú szerepe lesz. Ez főként abból adódik, hogy nemzeti jövedelmünk kétharmadát hazánkban az egyes iparágak hozzák létre. Az ipari termelésben tovább csökken az energiaigényes ágazatok (pl. vaskohászat, vegyipar, építőanyag-gyártás stb.) részaránya. Ezzel szemben gyors ütemű lesz a fejlődés a gépiparban, az elektrotechnikai és mikroelektrotechnikai iparban (színes TV-készülék gyártás, önműködő számító- és vezérlőberendezések gyártása stb.), a fafeldolgozó és bútoriparban. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme országosan 2,7 százalékkal lesz magasabb az 1982-es esztendőinél. Fő célunk országunk élelmíszer-önellátási programjának megvalósítása. A terv szerint hazánkban az idén 11 millió tonna gabonát és 15 millió tonna takarmányt kell termelni. Kétségtelen, hogy mezőgazdaságunk jövője a nagyüzemekben van, de a mezőgazdasági kiegészítő kisárutermelés is nélkülözhetetlen szerepet tölt be a népgazdaságban és közellátásban. Nem véletlen tehát, hogy népgazdasági tervünk külön figyelmet szentel a háztáji zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint állattenyésztés és a szerződéses hizlalás támogatásának. A kiegészítő mezőgazdasági kistermelés nemcsak a kistermelők családjának önellátását biztosítja, hanem a jobb, rugalmasabb és választékosabb közellátást is szolgálja. Nemcsak a személyi jövedelmek kiegészítő forrása, hanem az ország nemzeti jövedelmét is növeli. Idén tovább csökken a beruházások, főként az új építkezések száma és értéke. A kb. hatszázalékos beruházáscsökkentés célja (pénzben kifejezve ez Szlovákiában 3 milliárd korona) a döntő fontosságú építkezések kivitelezési ütemének a meggyorsítása. Ezek közé tartozik pl. a Jaslovské Bohunice-i, a dukovanyi és a mochovcei atomerőmű, a vágsellyei (Saía) Duslo új részlegei, a zilinai papírgyár, a kassai (Kosice) kokszoló, kö- és szénlelőhelyeink fejlesztése, 65 km-nyi vasútszakasz villamosítása stb. A terv biztosítja a lakosság életszínvonalának emelését. A lakosság átlagjövedelme 2 százalékkal növekszik, a személyenkénti évi jövedelem eléri majd a 22 830 koronát. A társadalmi fogyasztási alapból 1 főre átlagosan 9694 korona esik, ebből ötezer korona szbciális juttatások és nyugdijak formájában, 1703 korona oktatásügyi, 1476 korona az ingyenes egészségügyi ellátás' és 440 korona kulturális szolgáltatások formájában jut el az állampolgárokhoz. A főiskolai létesítmények első évfolyamában az 1983/84-es tanévben Szlovákiában a 18 évesek 15 százaléka tanulhat tovább (összesen 12 ezer fiatal). A középiskolák elsőseinek száma 34 200, az iparitanuló-iskolák, ill. szaktanintézetek elsőseinek száma 51 300 lesz. Az óvodai férőhelyek száma az SZSZK-ban eléri majd a 251 ezret, a bölcsődei a 64 ezer főt. Amikor a párt- és kormányszervek jóváhagyták az 1983-as népgazdasági fejlesztési tervet, felhívással fordultak országunk népéhez, hogy mindenki, erejének, képességeinek, tudásának legjavával segítse elő megvalósítását. Csak mindannyiunk közös és becsületesen elvégzett mindennapi munkájával érhetjük el céljainkat. gíd
