Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-09-27 / 40. szám

Nem kiáltunk tolvajt, pedig szám­talanszor okunk lenne rá. Mert vá­rakoztatnak, sőt megvárakoztatnak bennünket. Néha még a bolondját is járatják velünk. De túlságosan meg­szoktuk, beletörődtünk, mintha ez rendjén lenne. S tán nem is csak azért, ha nem mert jópár an megta­nulták „visszalopni" a tőlük elcsent időt. Persze nem azoktól, akik tőlük rabolják, hanem a saját üzemüktől, munkahelyüktől. Következésképpen pontositanom kell: társadalmilag hasznos, termelésre fordítandó időn­ket lopják! Hogy kik? Akik nem akarnak tovább látni az orruknál, akik a „racionalizálást" saját hasz­nukra, kényelmükre, értik, akiknek édesmindegy, mi intézményünk küldetése, csupán papírtól papírig legyen rendben minden. Például az élelmiszerüzletek nagy része, ahol egyetlen bolton belül háromszor, sőt négyszer is lehet sorakozni. (Ki ne tudná?... De a „gyengébbek" kedvéért leírhatom éppen: a kosárért, a pultnál vagy több pultnál, a pénztárnál. (S a falu­si üzletek, boltok, főleg a kisebb községekben, ahol egyetlen, vagy minden üzletből csak egy-egy van. Hajnalok hajnalán ott sorakoznak tejért, húsért, s a legtöbbet, sajnos, kenyérért! Mindháromért, amikor mindháromból van elegendő. Csak azért, mert az áruellátás rugalmat­lan, mert észerűt/enül központosí­tottak a sütödék, mert rosszul szer­vezett és megoldott a nyitvatartási idő... A falusi asszonyok idejéből telik, mondják, akik sosem néztek utána, hánykor kelnek, mikor fe­­küsznek a falusi asszonyok, s nem érdekli őket jut-e nekik is idejük — szabad idejük — szórakozásra, ne­tán művelődésre. S a lakóhelyek egészségügyi kör­zetesítése vajon a kisgyermekes, dolgozó anyák munkaidejéből mennyit vesz el, ha az egyik faluba járnak orvoshoz, a másikba mennek gyógyszertárba, ha beteg a gyerek ? Hányszor utaznak ide vagy oda hi­ába, mert a rendelési időt megvál­toztatták közben, esetleg „valami közbejött"... Hány ember ideje vá­lik egyetlenegy ember pontos vagy pontatlan időbeosztásának, felelős­ségének függvényévé? Hány szol­gáltatás jön úgy „házhoz", hogy Lopják az időnket megadják, „várjon ránk nyolctól ti­zenkettőig". .. ? Vannak persze szigorú, követke­zetes munkahelyek, ahonnan nem lehet lógni, ahol bizony szabadságot kell kivenni, ha mosógépet, tévét, vécélefolyót javító szerelő „érkezik", vagy ellenőrzésre kell vinni a gyere­ket ... De hány munkahely van, ahol nagyvonalúan szemet húny­­nak, ha „hazaugrik” az alkalmazott, ha hivatalos ügyében szaladgál, ha munkaidőben „úgyis a városban van dolga ", véletlenül a boltban fut össze a főnökével. (Hiszen munka­idő után már semmi „friss” nem kapható...) Eddigi kísérleteink, hogy az így, az ilyen lakossági szol­gáltatásokra, közellátási célokra for­dított. munkahelyen ellopott időt fel­mérjük, kudarccal jártak. Maguk az üzemek, a munkahelyek sem támo­gatták szándékunkat, mondván, ha a dolgozó nem tudja beszerezni pén­zéért azt, amit az időmilliomos könnyűszerrel „felhajt" magának, ha ügyeit nem tudja elintézni, ha a szolgáltatásokat nem veheti igény­be, rosszabb lesz a közérzete, s ezáltal a munkája. Jó tanácsot is adtak, foglalkozzunk inkább azok­kal az intézményekkel, amelyek arra kényszerítik a dolgozó embert, hogy munkaidőben keresse fel őket, s ahol kénytelen órákat, félnapokat tölteni dolga után járva. Mindannyian megszoktuk már a hatékonyság, az ésszerűsítés na­ponkénti hangsúlyozását De hogy mit jelentenek tulajdonképpen, még csak most kezdjük tanulgatni. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk a köz­ellátás, a lakossági szolgáltatások szervezési módját, az ügyintézések menetét, akkor kétségtelen, nagyon sok társadalmilag hasznos, termelő munkára fordítható időt nyerhet­nénk vissza általuk. Csak ehhez sem lehet „kívülről" várni a megol­dást. A képviselőkön, szakszervezeti bizalmikon keresztül, a népi ellenőr­ző bizottságok tagjai által, a nőszer­vezeti tisztségviselők segítségével minden nemzeti bizottságnak joga és kötelessége, hogy jelezze a hi­ányosságot javasolja és követelje a javítás módját Fotó: Nagy László H. MÉSZÁROS ERZSÉBT ~\ ________J A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja XXXIII. évfolyam Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Megbízott főszerkesztő-helyettes: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA mérnök Szerkesztőségi titkár: GYURKOVITS RÓZA Grafikai szerkesztő: ZALKA KATALIN T őrdelöszerkesztö: SCHREIBEROVÁ KATARÍNA Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata.. 812 64 Bratislava. Nálepkova 15 — Szerkesztőség 812 03 Bratislava, Martaniőova 20. Telefon — titkárság: 585 19; főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 36,40 Kős. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókíviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe. 817 59 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: évi 180.— Ft — Csekszámlaszám MNB 215-96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciame n. p„ 042 67 Koáice, Svermova 47. Indexszám: 49413 Kéziratokat és képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: Őszi di­vat. Nagy László felvé­tele {További modellek a 20. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents