Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-09-20 / 39. szám
évek végén megalakultak a fontosabb politikai pártok. így Csátiban is létrejött a Csádi Haladó Párt, amely a déli néger területeken volt erős. míg az északi területeken ellenzéki moszlim párt jött létre. A De Gaulle-féle referendummal 1958-ban kikiáltották tíz Autonóm Csádi Köztársaságot. Még ugyanabban az évben Gabriel Lisette megalakította az első ideiglenes kormányt, az ún. „pártok kormányát”. Ezután kemény hatalmi harcok következtek. rövid idő alatt öt kormány is váltotta egymást. A csádi állam első elnöke, a franciabarát Francois Tombalbaye lett, kormányát francia katonai egységek segítségével tartotta fenn. Q. O * N cn o 9 Hl A hatvanas években alakult meg az erős ellenzéki front, a FROL1NAT. amely fegyveresen küzdött Csád függetlenségéért. A gerillák főhadiszállása északon, a Tibesti-hegységben volt. Amikor Líbiában megtörtént az államfordulat. Kadhafi ezredes jelentősen támogatta a FROL1- NAT-ot. A függetlenségi harcok következő, akár regénybe illő fejezetének a címe ez lehetne: Amikor Hisszén Habré és Goukoni Oueddei — a mostani ellenfelek — együtt harcoltak ... Tombalbaye elnök, amikor látta, hogy hiába tartóztatja le az ellenzéki vezetőket, úgy vélte, talán tárgyalásokkal többre megy. 1972- ben egy fiatal diplomatáját küldte el a felkelőkhöz. Hisszén Habrét. aki francia egyetemeken végezte tanulmányait. A nemzeti megegyezés feltételeiről kellett volna tárgyalnia. Habré Tripolisban találkozott a felkelést vezető törzs, a tibu vezérével, a „derdeivel” és annak fiával Goukoni Oueddeivel. A fiatal OuedJei felajánlotta Habrénak. hogy csatlakozzon a gerillákhoz, s az ráállt. A Tibestihegységből ők ketten vezették a felszabadító harcokat egészen 1976-ig a csádi kormánycsapatok és a francia intervenciós egységek ellen. Oueddei és Habré nézetei azonban egyes dolgokban eltértek, például abban a kérdésben is. hogy elfogadják-e Líbia segítségét vagy sem ... A nézeteltérések a hetvenes évek derekán nyílt szakításhoz vezettek. Míg Oueddei inkább a líbiai támogatást fogadta volna el. addig Habré jobbnak látta a franciákra támaszkodni. harc — politikai és fegyveres — /A mindmáig váltakozó szerencsével fo* Ívik Hisszén Habré és Goukoni Oueddei között. Mindketten ültek már az államelnöki székben. Jelenleg. 1982 nyara óta. Habré az államelnök, az övé a főváros, Ndjanjene. A volt elnök az ország másik fontos stratégiai pontjáról, a nemrég elfoglalt Faya Largeau-ból néz vele farkasszemet. ■ S közben tovább folyik a testvérgyilkos polgárháború. A nagyhatalmak pedig, újgyarmatosító törekvéseiktől sarkallva, szeretnék megőrizni a kívülálló szemlélő látszatát. Vajmi kevés sikerrel. Csádban már szép számmal állomásoznak francia, egyiptomi, szudáni, Zairéi egységek, és érkeznek az újabb és újabb fegyverszállílmányok. És az sem titok, hogy bevetésre készen állnak az amerikai gyorshadtestek is. Azonban akárhogyan alakulnak is a csádi események, egy biztos: az idegen beavatkozás nem oldhatja meg a belső ellentéteket, csak elmélyítheti azokat. De a napról napra erősödő intervenció azzal a veszéllyel is fenyeget, hogy a csádi válság nemzetközi méreteket ölthet, szembeállítja egymással ebben a térségben a különböző érdekövezetbe tartotó államokat, ami elsősorban a nehezen létrehozott, az egyensúlyt úgy-ahogy biztosító afrikai egységet bomlasztaná fel. Feldolgozta: Láng Éva A VIRÁGOK KIRÁLYNŐJE Vajon elegendő lesz-e ez a virá --------------------------------------------------- gok királynőjének védelmére? Az emberi társadalomban a királyok lassan kiveszőben vannak, ám a természetben tartósan őrzik trónjukat. A szakirodalom szerint a növényvilágnak koronázatlan királynője van, mégpedig az orchidea. Kápráztató színeit és utánozhatatlan, talán soha nem ismétlődő mintáit valamennyien megcsodáljuk. Ám csak kevesen tudják, hogy az orchidea a virágos növények legszámosabb családja, harmincezemél is több faját ismerjük, a keresztezett egyedek száma szintén több tízezerre rúg. A növények többségétől eltérően az orchidea számtalan kombinációban kereszteződhet akár távoli rokon orchideafajtákkal is. Az európaiak még a XVII. században is hitték, hogy az orchidea jó hatással van a férfiasságra az orchid görög szó herét jelent . Az egykori hiedelem szerint orchidea fogyasztása után a férfi egész biztosan fiút nemz. Az orchidea trópusi növény, ám megtalálható a legkevésbé feltételezett helyeken is: pusztában, tundrákon, mocsaras vidéken, a tengerszinttől kezdve egészen a Himalája csúcsáiig. A múlt században a virágkertészek keresztezéssel új fajtákat nemesítettek ki, s ezzel megkezdődött e csodálatos virág aranykora. Az európai arisztokraták és az amerikai gaz dagok mesébe illő árakat kínáltak, csak megszerezhessék a vadon növő ritka példányokat. Az orchideákra valóságos vadászat indult, s egész területeken teljesen kipusztították őket. A legnagyobb veszteségeket azonban a trópusokban idézik elő manapság is, ahol az őserdőket felégetik, hogy termőföldhöz jussanak. Végre 1973-ban Washingtonban ötven állam megállapodást irt alá a ritkább és kipusztulással fenyegetett fajták védelméről. AZ ILLATOS MINARET Amikor a marokkói Marrakesbe érkező látogató belép a Koutoubiya minaretbe, könnyen azt hiheti, hogy érzékcsalódás áldozata: a karcsú minaret átható, kellemes illatot áraszt. A muzulmán építészet aranykorában épült Koutoubiya már hét évszázada ismert a falaiból áradó édes illatról. A minaret története 1195-ben kezdődött, amikor Yakub-al-Manszur szultán a spanyolországi Álarcos melletti ütközetben győzelmet aratott Vili. Alfonz kasztíliai király seregei fölött. A szultán a győzelem örömében, Mohamed iránt érzett hálája jeleül megparancsolta, hogy a fővárosban, Marrakesben építsenek fel egy mecsetet. A templom építése során a habarcsba majdnem ezer zsák pézsmát kevertek — ennek az illata érezhető még napjainkban is. FERFIHAREM A poligámia női csúcstartója minden bizonnyal egy Theresa Vaughn nevű angol hölgy volt. 1922. december 19-én Vaughn asszonyt a Sheffield! rendőrbíróság elé állították, mivel a 24 éves asszony anélkül ment férjhez, hogy elvált volna. Mrs. Vaughn bevallotta hogy amióta öt évvel azelőtt elhagyta a férjét, a Brit-szigeteken, Németországban és Dél-Afrikában tett utazásai során összesen hatvanegy férfival kötött házasságot. Mivel öt év hatvan hónapból áll, kiderült, hogy Theresa két esküvője között átlagosan egy teljes hónap sem telt el! A VÉSZJELZŐ KUPOLA A firenzei Santa Maria del Fiore katedrális a világ egyik legnagyszerűbb építészeti remeke. Nyolcszögletű, bordázott kupolaszerkezetét az olasz reneszánsz kiemelkedő építésze, Filippo Brunelleschi tervezte, 1420-ban. Az építész egyedülálló ötlettel egy keskeny nyílást hagyott a kupolán, a templom padlójába pedig egy gondosan kiszámított helyre egy aprócska fémlapot építtetett. Az építész terveinek megfelelően a kupola nyílásán beeső fénysugár minden év június 21-én délben pontosan erre a fémlapocskára vetül. E látszólag öncélú, játékos megoldásnak nagyon is komoly gyakorlati jelentősége van. Ugyanis ha június 21-én a fénysugár nem érinti a fémlapot, akkor ez komoly veszélyre figyelmeztet: azt jelzi, hogy a székesegyház elmozdult az alapjához képest. Brunelleschi azért tartott ettől a lehetőségtől, mert az épületet meglehetősen laza talajra emelték. Napja inkban már be is tiltották a kor nyéken a járműforgalmat, hogy ezzel is óvják a páratlan műemlék épségét. VADKUTYAK ES FARKA SOK Mialatt a farkasok száma erősen hanyatlik Olaszországban, a vadon élő kutyák mindinkább elszaporodnak. A legújabb becslések szerint az ország immár csak 150 farkasával szemben legalább 80 000 vad, ugyancsak falkában élő kutya áll. Számuk vélhetőleg megkétszereződött 1975 óta. A kutyafalkák szüntelenül növekvő seregének utánpótlását a kóbor kutyák adják, amelyekből már vagy 900 000 lehet. Ez a szám Olaszország teljes kutyaállománya kereken 25 százalékának felel meg. Az elvadult kutyafalkák 20—30 állatból állnak. Túlnyomórészt éjszaka vadásznak. Minthogy az országban viszonylag kevés nagyvad van, marhakat, lovakat és mindenekelőtt birkákat marcangolnak szét. Egyedül Lazio, Abruzzo és Campania vidéken a parasztok az elmúlt évben kereken 2,5 millió márkának megfelelő kártérítési igényt jelentettek be. A nehezen bizonyítható károk közül sokat nem a védettnek nyilvánított farkasok, hanem a vad kutyák okoztak. A falkákban a nagyobb méretű fajták a hangadók: a juhászkutyák, a szetterek és a szelindekek. Az olasz zoológusok viszont inkább a farkasokat féltik a vad kutyáktól. Nem annyira a vadászterületekért és a táplálékért vívott versengés nyugtalanítja őket, mint inkább a farkasnépesség genetikai elnyomorodásának veszélye. A farkasok és az elvadult kutyák időnként kereszteződnek. Kutyás külsejük folytán az utódok viszonylag háborítatlanul kószálhatnak a települések és a csordák közelében. Ezért vannak előnyben az igazi farkasokkal szemben, és ezért tudnak gyorsabban szaporodni. A római egyetem zoológusai nem ok nélkül írták egyik tanulmányukban, hogy ez idő szerint nem annyira a kihalástól kell félteni a farkasokat, hanem, hogy kutyává alakulnak át.
