Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-09-20 / 39. szám

FC Luboslav Moza, az SZSZK Oktatási Minisztériuma főiskolai osztályának dol­gozója válaszol Kürthy Anna lévai (Levice) lakos kér­désére: Egy közgazdasági szakközépiskola negyedikes tanulója va­gyok. Ennek ellenére a képzőművészet iránt érzek igazán vonzal­mat. Szeretném tudni, hogy hol és milyen képzőművészeti főiskolán, vagy szakosító középiskolában folytathatnám tanul­mányaim? Iskolánkban a pályaválasztási tanácsadással megbí­zott tanárom nem hajlandó erről tájékoztatni, mert nem az iskola irányzatának megfelelő az érdeklődésem. A SZSZK oktatási rendszere a fiatalok számára lehetőséget nyújt több képzőművészeti ágazat tanulására. Bratislavában, Kremnicában és Kassán (Kosice) az iparművészeti szakközépis­kolában elsősorban gyakorlati oktatásban részesítik a tanulókat. A képzőművészeti irányzatú iskolákban továbbfejlesztik a tehet­séges fiatalok képességeit, ami a napi tanítás mellett is több évet vesz igénybe. Ezért szakosító iparművészeti középiskola nincs hazánkban. Hasonlóan képzőművészeti főiskolát sem lehet levelező tagozaton végezni nálunk. A középiskolát végzett fiatalok Szlovákiában csak a bratislavai Képzőművészeti Főiskolán szerezhetnek felsőfokú képzőművé­szeti képesítést, három fő irányzaton belül különböző ágazat­ban: 1. műépítészet (belsőépítészet és külső műépítészet), 2. képzőművészet (grafika, könyvillusztráció, festészet, plasztika, monumentális alkotások, textil-, üvegművészet, ipari formater­vezés stb.), 3. műalkotások restaurálása (festmények, szobrok, plasztikai műalkotások javítása, karbantartása). Azoknak a fiataloknak, akik olyan képzőművészeti ágazatban szeretnének felsőfokú képesítést szerezni, amelyet a bratislavai főiskolán nem oktatnak, lehetőségük van a prágai Képzőművé­szeti Akadémiára, ill. Iparművészeti Főiskolára jelentkezni. E három főiskolai intézmény kiegészíti egymást, de a képzőművé­szetet szerető tehetséges fiatalok ösztöndíjasként külföldön is tanulhatnak. Az NDK-ban pl. műépitészetet, ipari formaterve­zést, divattervezést, restaurálást stb.; Lengyelországban resta­urálást, textilművészetet stb.; Magyarországon elsősorban textil­művészetet, de más képzőművészeti ágazatot is. Hasonló lehe­tőség nyílik a továbbtanulásra a Szovjetunióban és Bulgáriában. Szlovákiában a külföldi tanulmányok iránt érdeklődők a brati­slavai Képzőművészeti Főiskolán tesznek felvételi vizsgát, de kérvényükön fel kell tüntetniük, hogy hol szeretnének továbbta­nulni. A felvételi előtt rendszerint egyéves előkészítő tanfolyamot végeznek, bármely középiskola negyedik évfolyamaként, tehát itt is érettségiznek. Ez a tanfolyam Banská Stiavnicában van. Erről, sajnos, gyakran késve, vagy egyáltalán nem értesülnek a közép­­iskolások. A főiskolai felvételek részletes felvételeiről az SZáZK Oktatási Minisztériuma minden évben új rendeletet ad ki, amely többek között kitér a képzőművészeti főiskolára jelentkező, nem gimná­ziumot vagy szakközépiskolát végzett diákokkal szemben tá­masztott elvárásokra, feltételekre is. Aki csak a kellemes szabadidőtöltés, az önmegvalósítás tel­jessége miatt szeretne képzőművészettel foglalkozni, tehát ama­tőr fokon, annak az országszerte működő amatőr képzőművé­szek egyesületében nyílik módja arra, hogy továbbképezze magát. Ugyancsak ezt a célt, szolgálja a művészeti népiskolák dolgozók (25 éves korig) számára folytatott képzőművészeti oktatása. Bizonyos szakmai elfogultság talán mindenkiben van. A pedagógusok esetében viszont érthetetlen, hogy diákjaik egyéniségének kibontakozását nem elősegíteni, hanem elfoj­tani igyekeznek. A magyar tanítási nyelvű középiskolákból a főiskolára jelentkezők száma különben is aránytalanul kicsi. Kérjük a középiskolai tanárokat, ne rombolják le azokban a fiatalokban a továbbtanulás vágyát, akikben az él, még akkor sem, ha nem épp a középiskola irányzatának megfelelő a választásuk. (női)

Next

/
Thumbnails
Contents