Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-26 / 31. szám

•rlW.rj A XIII. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál résztvevői és meghívott vendégei szabad óráikban ellátogattak Csil­lagvárosba. ahol megtekintették az állandó kiállításokat, utána pedig elbeszélgettek a szovjet űrhajósokkal. Képün­kön Gagarin szobránál adóznak tisztelettel a tudományos kutatás úttörője emlékének. Nemzeti tiltakozási akciókat tartottak Chilében Pinochet tábornok rezsimé ellen. A július 12-i nagyszabású tüntetést annak ellenére sem sikerült megakadályozni és szétverni, hogy előzőleg számos szakszervezeti és politikai személyiséget tartóztattak le, megszigorították a cenzúrát és kijárási tilalmat rendeltek el. A tüntetés az alapvető emberi jogok eltiprása és a felelőtlen gazdaságpolitika ellen folyt. Képünkön a santi­agói egyetem diákjai elleni rendőrakció látható. CSSZTI-fel vételek A Szlovákiai Nőszövetség aranyérmét adta át a napokban Elena Litvajová, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZNSZ KB elnöke Ladislav Masinák­nak. Bratislava főpolgármesterének, hatvanadik szüle­tésnapja alkalmából, sok éves, áldozatkész munkájá­nak elismeréséül. Elena Litvajová ősssszinte. szívből jövő szavakkal méltatta fővárosunk polgármesterének felelős magatartását és az SZNSZ-hez való jó viszo­nyát, mely nagyimért ékben elősegítette, hogy a főváro­sunkban élő nők és családok élet- és munkakörül­ményei egyre jobbak. Nagy László felvétele A tizenegy éves amerikai kislány, Samantha Smith, aki az év elején levélben kérte Jurij Andropovot arra, hogy tegyen meg mindent a béke megőrzéséért, most Andro­pov meghívására édesapjával a Szovjetunióba látogatott. Az országgal ismerkedvén Leningrádba is eljutottak, ahol virágot vittek Leningrád hős városvédőinek emlékművéhez, utána pedig a legendás hírű cirkáló, az Auróra fedélzetén fogadták őket vendéglátóik. A 29. HÉT A NAGYVILÁGBAN Hétfő: Az ENSZ New York-i székhelyén megkezdődött a világszervezet Indiai-óceánnal fogalalkozó különbizottsá­gának rendes ülésszaka. Feladata annak a konferenciának az előkészítésé, amely kidolgozna egy nemzetközi megál­lapodást az Indiai-óceán térségének békeövezetté nyilvá­nításáról. A megállapodás korlátozná a térségben az idegen katonai jelenlétet, a nukleáris fegyverek betiltását és az idegen katonai támaszpontok felszámolását. Kedd: Budapesten megkezdődtek a magyar—francia kor­mányfői tárgyalások. Lázár György és Pierre Mauroy a kétoldalú kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről folyta­tott megbeszéléseket, és áttekintette az időszerű nemzet­közi kérdéseket. A tárgyalások fő témája a gazdasági és kulturális együttműködés újabb lehetőségeinek keresése volt'. Szerda: Az afrikai Csádban heves harcok folynak. A TASZSZ szovjet hírügynökség nyilatkozata megállapítja, hogy az utóbbi időben Csádban súlyosan kiéleződött a helyzet, s a szemben álló csoportok fegyveres konfliktusába mind nyíltabban beavatkoznak a NATO egyes tagállamai is. Párizs és a csádi főváros N'Djamena között légihíd jött létre, amelyen mind több fegyver érkezik, s a nyugati hatalmak a konfliktusba megpróbálják bevonni az egyes afrikai országokat is. Csütörtök: Az amerikai szenátus engedélyt adott a Re­agan-kormánynak arra, hogy kifejlessze és gyártsa a neut­rontölteteket. Az új 155 milliméteres tüzérségi gránátokat kizárólag aurópai bevetésre tervezik. Maguk a szenátorok is tudatában vannak a döntés veszélyességének, s ezért a gyártást ahhoz a feltételhez kötik, hogy valamelyik NATO- állam adja beleegyezését a területén való elhelyezéshez. Péntek: Reynaldo Bignone argentin elnök jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében az ország belpolitikai éle­tének demokratizálásához vezető lépésként október 30-án általános választásokat tartanak. Az utolsó választásokat tíz évvel ezelőtt tartották, majd három évvel később katonai államcsínnyel megdöntötték az akkori kormányt. A választásokon megválasztják az új államfőt és alelnököt. a parlamentet és az • egyes tartományok kormányzóit. A választásokon indul az Argentin Kommunista Párt is. Szombat: Athénban Görögország és az Egyesült Államok megállapodott a görög területen levő négy amerikai kato­nai támaszpont és 16 egyéb katonai objektum jövőjére vonatkozó új szerződésről. A szerződés az év végén lép életbe, majd az Egyesült Államoknak öt év letelte után 17 hónapon belül el kell hagynia a görögországi bázisokat. Vasárnap: A kanadai kormány Washington durva nyomására és a lakosság tiltakozása ellenére beleegyezett abba. hogy az ország északi területein próbálják ki a közepes hatótá­volságú amerikai rakétákat, mert — úgymond — ez a terület hasonlít a leginkább a Szovjetunió európai részének földrajzi viszonyaihoz. A kísérteteket a jövő évben kezdik meg. Vajda János ennyi idő után pillantott vissza Gina iránti szerelmére. Alexander Dumas is két évtized múltán szőtte tovább testőrei sorsának fonalát Úgy látszik, ez, a negyedszázadtól még távol álló idő, ahhoz már elegendő, hogy a visszapillantás higgadtabban, józanabbul érté­kelje a történteket Mi is ezt tesszük most, amikor elővéve az évfordulónaptárt, megállunk egy sornál: Húsz évvel ezelőtt írták alá a nagy­hatalmak az „atomcsend" egyezményt. A hiro­­simai „ezer Nap fényétől" elborzadt világnak ez az első kodátozó egyezmény megkönnyebbülést jelentett, s jogos reménnyel várta az újabbakat Nem csoda, ha ilyen költői néven jegyzi a történelem, bár azóta a fegyverkezési spirális újabb és újabb fordulói ezt a „csendet" inkább felverik, semmint elmélyítenék. De közben szü­lettek egyezmények is, amelyek megerősítik: előrejutni csak tárgyalások útján lehetséges. — 1963: Elfogadták — és ma is érvényben van — az atomkísérletek tilalmát a légtérben, a világűrben és a víz alatt Ez az „atomcsend" egyezmény. — 1967: Megállapodás az atomfegyvereket hordozó eszközök, illetve tömegpusztító fegyve­rek világűrbe való juttatásának tilalmáról. Ezt a megkötött és érvényes egyezményt szegi meg az Egyesült Államok úrkomp-programja. illetve an­nak mostanában kezdődő megvalósítása. — 1968: Megállapodás az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról. Ez az ún. „atomsorompó"-egyezmény, amelynek respek­tálásáról jelenleg nemigen beszélhetünk. — 1971: Szerződés a tengerfenék és az óceánok atom- és más tömegpusztító fegyverek­től való mentességéről. Ez a szerződés mintha nem vonatkozna az Egyesült Államokra, amely az egyik aláíró fél. Az Indiai-óceáni támaszpon­tok kiépítése, a Csendes-óceáni atommeghajtá­sú, nukleáris fegyvereket hordozó flották jelenlé­te, Japán militarizálása legalábbis erről tanús­kodik. — 1972: Konvenció a bakteriológiai (bioló­giai) és más mérgező anyagokat tartalmazó fegyverek kidolgozásának, gyártásának és fel­halmozásának tilalmáról. Nos, éppen ezen a héten hagyta jóvá az amerikai szenátus 50:49 szavazataránnyal az új vegyi fegyverek gyártá­sát A szenátus ezzel nemcsak egy érvényes nemzetközi egyezményt dobott sutba, hanem a Richard Nixon elnök által kimondott moratóri­umot sem tartotta tiszteletben. — 1973: Megállapodás a nukleáris háború elhárításáról. Tíz évvel e szerződés megkötése után nukleáris rakéták telepítése ellen kell tilta­koznunk, s ez enyhén szólva sem vall a megálla­podás betartására. — 1977: Konvenció a katonai, illetve min­den olyan eszköz felhasználásának tilalmáról, amely a természeti környezetet veszélyezteti. Ez a konvenció sem vonatkozik — úgy látszik — az amerikai félre, amely nyugat-európai szövetsé­geseinek államait nukleáris és vegyi fegyverek raktárává változtatja. Áttekintés — a teljesség igénye nélkül —­­húsz év nemzetközi, érvényes megállapodása­iról. Most már csak az a kérdés, hogy további húsz év múlva — az ezredfordulón — milyen lesz, milyen lehet az áttekintésünk? Vajon a Szovjetunió és a szocialista országok békejavas­latai, az első atomcsapásról való lemondása, meghozza-e a fegyvertelen világnak valóra vál­tását? Húsz év múNa lesz-e végre „atom­csend"? Láng Éva

Next

/
Thumbnails
Contents