Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-26 / 31. szám
A családi ház építése előtt Hazánkban a családi házak építése különösen nagy szerepet játszik a lakáskérdés megoldásában. Emberek ezreinek álma válik valóra, amikor a sok lemondást, utánjárást és nem utolsósorban rengeteg munkát igénylő „fészekrakást" befejezik, igazi otthont teremtve családjuknak. A családi ház építésének, majd használatának örömét azonban sokszor gondok, bosszúságok és akadályok egész sora előzi meg, amelyek a legtöbb esetben az építkezők tájékozatlanságából erednek. Dr. STEFAN KRIDLÁT, AZ SZSZK FEJLESZTÉSI ÉS MŰSZAKI MINISZTÉRIUMA ÉPÍTÉSRENDÉSZETI RÉSZLEGÉNEK VEZETŐJÉT kérdeztük meg azokról a tudnivalókról, melyek ismerete hasznára válik minden családi házat építeni szándékozó olvasónknak. A családi ház építésével járó gondok kezdetét nem a ház megtervezése, nem is a megfelelő telek vásárlása jelenti. Az építtetőnek legelőször el kell döntenie, hogy az ország melyik falujában, városában építse fel családi házát. Vajon szabadon választhat-e. vagy az építés helyét valamilyen előírás, illetve intézmény szabja meg? A családi házak építése a hetedik ötéves terv lakásépítési céljai szerint történik, ennek értelmében úgy kell fellendíteni a lakásépítést Csehszlovákiában, hogy a munkaerő állomány állandósításának hatékony eszközeként szolgáljon, ám közben tiszteletben tartsuk a mezőgazdasági földalap védettségét is. A családi házak építésének egyik kulcskérdése a telek, amely jelentősen befolyásolja a családi házak építésének kiterjesztését, elhelyezését, azok össztársadalmi hatását, a vidéki települések fejlődését stb. Az SZSZK kormánya 1972. 1. 5-én hozott 1. számú határozatában jóváhagyta a körzeti jelentőségű, kiemelt települések — amelyek az SZSZK távlati településszerkezetének és hosszútávú benépesítési irányelveinek alapját képezik — fejlesztését. Egyben feladatul adta a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak a helyi jelentőségű települések és más, nem központi települések kiválasztását erre a célra. így történt, hogy a gazdaságilag jelentős területek központjai (Bratislava. Nyitra (Nitra), Érsekújvár (Nővé Zámky), Trencin, Tmava, Banská Bystrica, Liptovsky Mikulás. Losonc (Lucenec), Zilina, Kassa (Kosice), Poprad, Presov, Michalovce (mellett jóváhagyták a körzeti jelentőségű települések (pl. Nagymegyer (Calovo), Komárom (Komámo) Púchov, Nová Baria, Nagykapos (Veiké Kapusany), Királyhelmec (Kráftrvsky Chlmec), Humenné, Töketerebes (Trebiáov) stb. és további helyi jelentőségű települések fejlesztését is. Ezeknek — a knb-k tanácsai által 1972-ben jóváhagyott — helyi jelentőségű településeknek a jegyzéke folyamatosan kiegészült, illetve változott. A SZSZK kormánya 1/72-es határozatának 2-es számú melléklete szerint a települések alaphálózatát a körzeti jelentőséggel bíró települések alkotják. De egyidejűleg lehetőséget kaptak helyi jelentőségű települések is a hatáskörükbe tartozó, területüknek megfelelő növekedést biztosító lakásépítésre. Az urbanizációs térségeken kívül eső, nem központi, helyi jelentőségű településeken a mezőgazdaságban, erdőgazdaságban, vagy a helyben munkához kötött dolgozók és a pedagógusok számára engedélyezhették a lakásépítést, az illetékes knb tanácsának jóváhagyásával. Az SZSZK kormánya 1983. 2. 2-án hozott 42-es határozatában jóváhagyta, hogy a körzeti települések városrendezési területein kívül eső, kiemelt, nem központi települések belterületein is épülhetnek családi házak, ezzel megteremtette lakáspolitikánk alapelveinek és a komplex lakásépítési terv teljesítésének előfeltételeit. A kormány egyúttal tudomásul vette a települések jegyzékét és lehetővé tette, hogy ezekben a helységekben is engedélyezzék a családi házak építését. E jegyzék szerint a nyugat-szlovákiai kerületben 126, a középszlovákiaiban 143, a kelet-szlovákiaiban 167 ilyen település van. Tehát jelentősen megnőtt azoknak a helységeknek a száma, amelyekben újra lehetőség nyílik családi házak építésére. A megfelelő falu vagy város kiválasztása után mi a feltétele az építkezés megkezdésének? Az első természetesen az. hogy az építettének legyen építkezési telke. A T. t. 85/76-os számú rendelet 6.S-a szerint az építési telek a területi terv, a családi házak építésére meghatározott telkek jegyzéke, vagy a családi házak építésére vonatkozó területi határozat által meghatározott földterület. E telek, tulajdonságaival (fekvés, alak. nagyság stb.) lehetővé kell hogy tegye a családi ház célszerű és gazdaságos kivitelezését, biztonságos használatát. Nem veszélyeztetheti az életkörülményeket, a vízgazdaságot, az államvédelem érdekeit, nem szabad megbontania a környék beépítési jellegét stb. A gyakorlatban nagyon problematikus az építkezési telek beszerzése. Előnyt élveznek azok az építették, akiknek tulajdonjoguk van ilyen telekhez, azaz a tulajdonukat képezi. Ezt a tulajdonjogot a Polgári törvénykönyv 490.,§-a 2. bek. szerint, a be nem épített építkezési telek esetében az állampolgárok egymásra át nem ruházhatják, csak áz államra (hnb) vagy az illetékes szocialista szervezetre. Igaz, az ilyen telkeket a közeli hozzátartozók és testvérek odaajándékozhatják egymásnak. A telek szerzésének másik módja, hogy az építtető haszonbérbe veszi a Polgári törvénykönyv 205. §-a szerint. Az építtetőnek hogyan kell eljárnia, hogy hozzájusson az építkezési telekhez? Az építtető tulajdonába kerülhet az építkezési telek ajándékozás útján (az ajándékozás csak akkor érvényes, ha azt nyilvántartásba veszi az állami közjegyző is), vagy ha a Polgári törvénykönyv 460—484.5-aí szerint örököl ilyen telket. Gyakoribb azonban az az eset, amikor az építtető a nemzeti bizottságtól kér építési telket. A kérvénnyel ahhoz a helyi, városi, ill. városkerületi nemzeti bizottsághoz kell fordulnia, melynek hatáskörében szeretné felépíteni a házat. Sokan azt hiszik, hogy csak állandó lakhelyükön kérhetnek építési telket, predig az érvényes előírások szerint ez teljes mértékben független attól. A hnb. vnb stb. elbírálja a kérvényt és továbbítja a kerületi nemzeti bizottságnak, melynek pénzügyi és területrendezési szakosztálya közösen adja ki a telek használati jogáról szóló határozatot. Az illetékes hnb vagy szervezet, amelynek a gondnokságában van a telek, e jogérvényes határozat alapján (rendszerint tizenöt nap elteltével) írásos használatjogi egyezményt köt a kérvényezővel. Az egyezményt be kell jegyeztetni az állami közjegyzőségen. A használati jog a tulajdonjoghoz hasonló. Átszáll mind az örökösökre, mind az eredeti használó jog képviselőire és nincs időtartamhoz kötve. A különbség csupán annyi, hogy a telek használati joga nem ruházható át, amíg a feltételezett, magántulajdonban lévő építmény el nem készül rajta. Utána az építmény esetleg új magántulajdonosára természetesen átszáll a telek használati joga is. Milyen nagyságú lehet az építkezési telek ? Az építkezési telek nagyságát a Polgári törvénykönyv 200. $-a szabja meg. mely szerint a családi ház építésére szolgáló terület nem lehet nagyobb, mint 800 m2. Ezt a legfelsőbb határt csak abban az esetben lehet túllépni, ha különben építkezésre nem alkalmas telek jönne létre, vagy nem lehetne gazdaságosan beépíteni. A családi házak építésére szolgáló telkek átlagos területe azonban csökken az utóbbi években. A mezőgazdasági földterület külön védelme a családi házak építésére szolgáló telkek területének csökkentéséhez vezetett. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányelnöksége 196/79-es számú határozata alapján az SZSZK és a CSSZK Eeilesztesr es Műszaki Minisztériuma, valamint Belügyminisztériuma utasitást adott ki, mely szerint a különálló családi házak építésére 400 m2, a sorházak építésére 300 m2 nagyságú építési telek mérhető ki. Ezt a felső határt is csak a már korábban említett esetekben szabad túllépni. Miután megfelelő építési telekhez jut az építtető, rendszerint szakemberhez fordul, hogy az. az érvényes előírásoknak megfelelően papírra vesse a rég megálmodott családi házat Elkészül a tervdokumentáció és elkezdődik — mint mondani szokás — a kálváriajárás az építési engedély ügyében. Mit kell tudnia az építeni, szándékozónak ahhoz, hogy elkerülje a ügyintézés esetleges bonyodalmait? Az építmények, tehát a családi házak építését, átalakítását és karbantartási munkálatait is csak építési engedély, illetve az építési hivatalnak tett bejelentés alapján szabad elvégezni. A bejelentés csak a föépítményt kiegészítő apró építmények (16 m2 alapterületig) építésekor elegendő, amennyiben ezek nem befolyásolhatják negatívan az életkörülményeket. Ilyenek a kerítés, a támfal, a mosókonyha, a fészer stb. A családi házak, garázsok építéséhez azonban engedély kell. amelyet az építtető az illetékes építésügyi hivataltól kérvényezhet. Az eljárás hatékonysága érdekében akkor is a hnb-hez kell fordulnia a kérvényezőnek, ha az nem lát el építésügyi hivatali teendőket. A hnb továbbítja a kérvényt az illetékes építésügyi hivatalhoz. A kérvényhez kell csatolni az előirt okmányokat is: 1. okmány az építési telek tulajdon-, vagy használati jogáról; 2. az előirt tervdokumentációt, két példányban (ha a hnb nem építésügyi hivatal, akkor 3 példányban); 3. egy szakképzett személy írásos kijelentését arról, hogy vállalja az építkezési felügyeletet (csak az önsegélyű építkezések esetében); 4. további előírásokkal megszabott okmányok, mint a földkiutalásról szóló döntést, a higiénikus véleménye stb. Az eljárás egyszerűsítésének érdekében elegendő, ha a tervdokumentáció a következőket tartalmazza: a) helyzetrajz (szituáció); b) építési rajzok (alaprajzok, nézetek, a belső vezetékek vázlatrajzai); c) az épület műszaki leírása és a hozzávetőleges költségvetése; d) a felhasználandó építkezési anyagok, elemek, termékek áttekintése. Az épületszerkezetek, közművek és belső vezetékek rajzait csak abban az esetben kéri az építésügyi hivatal, ha azok megoldása rendhagyó, vagy az építési rajzokból és helyzetrajzból nem lehet egyértelműen megítélni azokat. Tehát az építési engedély kiadásához — közhiedelemmel ellentétben — nem szükséges ötven pecsét és tíz kilogram okmány. Csupán a legszükségesebb dokumentációt kell beszerezni, amely megfelelően védi az eljárás részvevőinek jogait és megfelelően biztosítja egy olyan beruházásnak az előkészítését, majd használatát, amilyet a családi ház jelent az embernek. Az építkezési engedély kiadása után az építtető — természetesen a tervdokumentáció és az építésügyi hivatal által megszabott feltételek szerint — köteles felépíteni családi házát. Ha mégis változtatni szeretne az eredeti elképzeléseken, akkor azt még a kivitelezés előtt kérvényeznie kell az építésügyi hivatalnál, amely egyetért a kérelemmel, ha az megfelelőbb, gazdaságosabb és célszerűbb megoldás. Amennyiben az építtető úgy látja, hogy a megszabott határidőn belül (3 év) nem képes befejezni az építkezést, akkor az építkezési engedély meghosszabbítását kell kérnie. Erről az építésügyi hivatal dönt. El kell azt is mondanom, hogy aki az építkezési engedély feltételeit megszegi, vagy engedély nélkül építkezik, az kihágást követ el és a T. t. 50/76-os törvénye 105. S-a értelmében 10 000 Kcs-ig terjedő összeggel büntethető. Az építésügyi hivatalok igyekeznek bonyodalmak nélkül intézni a polgárok kérvényeit, de a szocialista törvényesség az építtetők részéről is fegyelmet kíván. Ezért a családi házak építésekor az elmondottakhoz kell igazodniuk. Köszönöm a beszélgetést! BARANYAI LAJOS (nŐ3)
