Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-19 / 30. szám

HÁZUNK TÁJA Vándorló világban élünk. Vidékről jönnek befelé az emberek a fővárosba, a to­ronyházakba. Keresik az összkomfortot meg a mun­kahely közelségét. A város őslakói — persze már nem­csak ők — pedig fordítva. A romantika után vágynak, menekülnek falura, ki a ter­mészetbe. Legalább a hét­végére. Megnőtt a becse a vidéki parasztházaknak az örökösök körében is. Ezért van, hogy egyre nehezebb belőlük eladásra megkapa­rintani. Rájött már az ifjabb nemzedék is, micsoda kincs a nagyapa egykori portája. S amikor lakni kezdi — tavasz­tól őszig, hacsak a víkenden is —, megízleli mennyi ked­vesség, szeretetreméltóság, pihentető csend árad a régi házból, legyen az fából esz­­kábált, téglából-köből ra­kott, nádfedeles vagy zsin­­delyes tetejű. Ráérez, hogy az ilyen kuckó egy egész kis világot jelent — a kikapcso­lódásét, az aktív pihenését, az átszellemült alkotásét. Tenni itt mindig lehet va­lamit. Ha patak csordogál a közelében és buja vegetáci­ót támogat, akkor nyese­getni, ritkítani a bozótot, pirkadatkor a vízparton hor­gászni. Ha kert veszi körül, milyen élvezet a fákkal, virágokkal, veteményessel foglalkozni, pázsitot gon­dozni. Az udvaron kerti pa­dot, ülőkéket, kecskelábú asztalt faragcsálni, és bar­kácsolni bent is, a lakásban — a szobában, konyhában — megbecsülve, felfrissítve a paraszti bútorokat, visz­­szaadva nekik régi rendel­tetésüket. Mert rosszul teszi az, aki haszontalannak, elavultnak tartva kidobálja, a tűzre hányja a sarokpadot, a falra függesztett tálast, betapé­tázza az annyi sok hangula­tot árasztó gerendákat, gu­mival fedi le a deszkapad­lót, műszálassal cseréli fel a rongyszőnyeget. Ne tömjük tele bútorral a szobákat, csupán annyit tegyünk be­léjük, amennyi a lakás funk­ciójához szükséges. De az legyen a fehérre meszelt szobába illő, a népi ízlést, népi alkotókészséget hirde­tő, részleteiben is gyönyör­ködtető. Legyen olyan össz­hangot kiváltó berendezési tárgy és kiegészítő, melyek­nek együtteséből nyugalom árad az egész környezetre. —j— Örömmel fedeztük fel Elektro-szaküzleteinkben a felvételen látható EB—7 acél- és alumíniumpléhből készült villanysütőt, amelynek előnye a többi piacon lévővel szemben, hogy aránylag kis helyen elfér (hossza 600 mm, szélessége 440 mm, magassága 427 mm), ára mindössze 1100 Kcs, és hogy sütemé nyék, húsok sütése mellett befőttek, lekvárok sterilizálására is alkalmas. ITT AZ IDEJE A karfiol (kelvirág) tömör, fehér fejei nyáron és ősszel bővítik a zöldségfélék választékát. Ha a karfiolt egészben főzzük, előbb öntsük le forró sós vízzel, és ebben hagyjuk néhány percig állni, ettől előbújnak a rózsái között esetleg megbúvó férgek. A karfiol főzővizébe tegyünk a sóval egy kevés cukrot is, finom lesz az ize. Nem kell teljesen puhára főzni, csak ha levesnek készül, mert további készítés közben szétmorzsolódik.

Next

/
Thumbnails
Contents