Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-19 / 30. szám
Versenyben a minőségért BEMUTATJUK: AZ ÉRSEKÚJVÁRI (NŐVÉ ZÁMKY) JÁRÁSI IPARVÁLLALATOT VETÉLKEDŐNKBEN AZ ÜZEMET KÉPVISELI: VILIAM HRÍBIK OKLEVELES TECHNIKUS, AZ ÜZEM IGAZGATÓJA Fő tevékenységük: A lakosságnak nyújtanak szolgáltatásokat; cipőt, harisnyát, bőrárut javítanak, bútort és épületasztalosi termékeket készítenek, állati bőröket dolgoznak ki, szörmeholmit, női és férfiruhát varrnak és javítanak, konfekciót készítenek, más vállalatokkal kooperálva bőrdiszmüárut és kiegészítőket gyártanak kereskedelmi célokra. Mintaboltjukban saját készítésű műanyag árukat értékesítenek. Mindezt évi 60 millió korona értékben. Termékeik: Hazai piacra hatféle textilterméket adnak: kordbársony nadrágot, női kötött, gyapjú- és krimplennadrágot, gyermek- és munkaruhát, évi 800 000 korona értékben. Ötféle bútort készítenek: gyermekszobabútort, előszobái szekrényfalat, konyhai sarokpadot, duplaheveröt, lezárható lócát — összesen 5,5 millió korona értékben. Szőrméből sapkákat, női és férfimellényt évi 500 000 korona értékben. Műanyag termékeket — tálcákat, süteményestányérokat, virágtartókat, ruhaakasztókat stb. — évi 11 millió korona értékben gyártanak. Export szállítmányuk : Évi 25 millió korona értékben szállítanak árut külföldre. Az NDK-ba női nadrágokat, az NSZK-ba munkaköpenyeket, sportnadrágokat, női és férfi siöltönyöket. Hollandiába sportkabátokat (anorákokat). Új termékeik: Idén új előszobái szekrényfalat és konyhai étkezőbútort hoznak forgalomba. Felújítják a már gyártott konyhai sarokpadot, valamint néhány műanyagból készült terméküket. Minőségi besorolásuk: Mint általában a helyi iparvállalatok termékei, az övéik is II. osztályúak. A reklamációk száma évről évre kevesebb, tavaly az export termékekre egyetlen reklamáció sem érkezett. A dolgozók száma és a szociális gondoskodás: A dolgozók száma 579, ebből 388 nő. A szocialista munkaversenybe 570 dolgozó kapcsolódik be. 5 kollektíva az ezüstérem, 13 pedig a bronzérem tulajdonosa. Az üzem 5 műhelyében kapcsolódtak be a szaratovi mozgalomba. Saját üzemi konyhájuk nincs, de naponta átlag 205 dolgozó étkezését biztosítják a vendéglátó vállalatoknál, illetve az egyes munkahelyekre kihordott ebéddel. Kovácspataki (Kovácovo) üdülőjükbe egyszerre két család pihenhet, ezenkívül 41 dolgozó kap hazai és 13 külföldi üdülést. A pionírtáborba 42 dolgozó gyermeke jut el. Szeptemberben megnyitják a közös beruházással épített óvodát. Nincs üzemi orvosuk, sem lehetőségük rendelő berendezésére. Ez is az egyik oka annak, hogy magas a betegségi százalékarány az üzemben. Versenytermékeik: 1. Sportos kordbársony nadrág. Ára: 245 - Kős 3. Vadászszekrény. Öt puska fér el benne. A töltények és fegyverek külön, kulcsra záródó részben helyezhetők el. Ára: 1750.— Kős . Véleményezzék, értékeljék a három bemutatott terméket. Válaszukat 10 napon belül OLVASÓINK levelezőlapon küldjék be szerkesztőségünk címére: 812 03 Bratislava, Martanovicova 20. CEI aRATA • Második fordulónkban a nyitrai (Nitra), az érsekújvári és a lévai (Levice) járás 9 üzemének rcLHUHIM. 27 termékét értékeljük, s ezeket a termékeket sorsoljuk ki olvasóink között. A jövő év januárjában — amikorra bemutatjuk olvasóinknak mind a 12 járás 36 üzemének 108 termékét — a beküldött összes választ még egyszer értékeljük és a legjobb véleményezőket jutalmazzuk. OLVASÓINKTÓL A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEKRE KÉRÜNK VÁLASZT: 1. Milyen a termékek minősége, anyaga, szabása, praktikussága stb.? Javaslatai ezzel kapcsolatban. 2. Tartós, célszerü-e a termék, a vadászszekrény megfelelő bútor-e stb.? Javaslatai ezzel kapcsolatban. 3. Mi a véleménye a tisztíthatóságáról, áráról, beszerezhetőségéről, divatosságáról stb.? Kérjük, a levelezőlapra ragassza rá szelvényünket (az üzem emblémáját is)! Versenyünkbe vonja be barátait, ismerőseit, rokonait is! VÁRJUK LEVELEIKET, VÉLEMÉNYÜKET, JAVASLATAIKAT! Éva Bobková mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának szakelőadója válaszol Makrai Margit, nyitrai (Nitra) lakos kérdésére: — Az élelmiszeripar és a kereskedelem valószínűleg azért gyárt, illetve forgalmaz több szárított élesztőt, mint frisset, mert az előbbi több előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A gyakorlott sütő-főző gazdasszonyok viszont tudják, hogy a friss élesztővel dagasztott tészta jobb. Szeretném tudni, hogy miért nem kapható üzleteinkben rendszeresen és elegendő friss élesztő is? — Szlovákiában a szeszfőzdék és konzervgyárak trencíni, illetve a sör- és malátagyárak michalovcei üzemében gyártanak élesztőt. A michalovcei üzemben évente 2300 tonna friss élesztőt gyártanak a kelet-szlovákiai — és részben a közép-szlovákiai — kerület számára. A trencíni üzem szárított élesztővel a kiskereskedelmet, frissel pedig elsősorban a pékségeket látja el. A szárított élesztő gyártását a külföldön tapasztalt előnyök figyelembevételével igényelte a kereskedelem. Ez a progresszív gyártási mód lehetőséget nyújt arra is, hogy élesztőből állandóan legyen készletünk. Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma jelentős deviza összeggel járult hozzá a szárított élesztő gyártásához szükséges berendezés megvásárlásához, melynek kihasználatlansága gazdaságtalan lenne. Az utóbbi időben azonban azt tapasztaljuk, hogy az 1982-es évhez viszonyítva jelentősen csökkent az élesztő iránti kereslet. A korszerűtlen michalovcei üzemet megszüntetik, és 1984-ben megindult az élesztőgyártás az új tőketerebesi (Trebisov) üzemben, amely évente 900 tonna friss élesztőt is gyárthat, 50 grammos csomagolásban. A kereskedelem azonban továbbra is a szárított élesztőt igényli, így ennek gyártására kell felkészülnie az üzemnek. Szeretném megjegyezni, hogy a szárított élesztő teljes mértékben helyettesíti a frisset, ráadásul könnyebben kezelhető, az üzletekben és a háztartásban egyaránt. Féléves szavatossági ideje pedig a gazdasszonyoknak is lehetővé teszi, hogy mindig tartsanak otthon belőle, és nem kell minden sütés előtt az üzleteket járniuk éfte. Végezetül még egy tájékoztatás azoknak a gazdasszonyoknak, akiknek problémát okoz a szárított élesztő adagolása: 1 dkg szárított élesztő 3—3,3 dkg friss élesztőnek felel meg. I A kereskedelem és az élelmiszeripar azon törekvése, hogy megkönnyítse a gazdasszonyok dolgát, kétségtelenül dicséretes. El kell azonban mondani, hogy a szárított élesztő bizonyára kevesebb gondot, munkát ad az üzletek dolgozóinak is, mert nem kell tartaniuk attól, hogy kiszárad, ám a kereskedelem és az élelmiszeripar elsősorban a fogyasztók igényeit hivatott kielégíteni. Ezért az élelmiszeripar és a kereskedelem akkor jár el helyesen, ha mindkét fajtából kellő mennyiséggel látja el az üzleteket, hogy a vevő tetszése szerint választhasson.
