Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-12 / 29. szám
„Mégis csupa csoda.. Amint már arról hírt adtunk. a pályakezdő Fiatalok részére hirdetett irodalmi és képzőművészeti pályázatunk bíráló bizottsága, melynek munkájában Dobos László író. Grendel Lajos író. Kopócs Tibor grafikus, Tóth László költő, Zalabai Zsigmond irodalomkritikus, valamint a szerkesztőség részéről Haraszti-Mészáros Erzsébet főszerkesztő és Szigeti László szerkesztő vett részt, ez év május 23-án értékelte a beérkezett pályamunkákat A pályázatra közel száz jelentkező több mint félezer pályamunkával nevezett be. Ha e két számot összevetjük az elmúlt évi diákalkotói pályázatunk megfelelő mutatószámaival, az irodalmi és képzőművészeti pályázataink iránti érdeklődés fokozódásáról számolhatunk be. Hasznosnak és eredményesnek minősíthető a legutóbbi pályázatunk akkor is. ha a díjazott és dicséretben részesített pályamunkák színvonalát tekintjük értékelésünk alapjául. (Különösen vonatkozik ez a beérkezett képzőművészeti alkotásokra, hiszen ezek jóval színvonalasabbak voltak, mint az elmúlt évi pályázatunkon.) Megelégedéssel nyugtázható ugyanekkor az is. hogy a pályázók lakóhelyük szerint Dél-Szlovákia valamennyi magyarlakta vidékéről fölkeresték munkáikkal a szerkesztőségünket A beérkezett pályamunkák műfaji és gondolati sokrétűsége mellett örvendetes ténynek minősíthető, hogy a legtöbb pályázó törekvéseinek középpontjában az egyéni világ- és valóságérzékelés próbálgatása és egy sajátos, senki máséval össze nem cserélhető hang keresése, kimunkálása állott. Mai számunkban a díjazott és dicséretben részesített versekből és képzőművészeti munkákból közlünk néhányat. A közeljövőben fokozatosan helyt adunk a legjobb kisprózái írásoknak is. A Nő szerkesztősége FARN BAUER GÁBOR Csillagok Égi távolságok könyöklői, a lét létre néző ablakai. Mind tárva-nyitva leng — szellőztetik a végtelent. KRAUSZ TIVADAR Tüzrabló Arthur Rumbaud emlékére a hajók nélkülem mennek afrikába megelégednék párizzsal is vetköztesd mint a menyasszonyt öltöztesd mint a halottat Málna Kirajzó, hamvas kerekség. Sok-sok apró markocska a nyárutó szétömlő ízét piros ringásba összefogja. Egy napunk Semmiség egy napunk, csak pár éber óra, mikor tudjuk: vagyunk. Mégis csupa csoda... * Irodalmi pályázatunk nyertese FÜRINÉ MRÁZ OLGA Az okos nyuszi és a hiszékeny farkas tenger szél verscsótányok csalánruhák vigyázz kés van náluk Arthur vigyázz a hátad mögött is az aranyaid kellenek nekik — Brükköm-brakkom teáskanna. Hová futsz te kisnyulacska? — Cikkes-cakkos hintakakas, Ó, jaj nekem, itt a farkas! — Brükköm-brakkom vakablak. Én most téged bekaplak! — Cikkes-cakkos lóköröm. Nem kapsz be. mert megszököm! — Brükköm-brakkom aprószeg. Nem szöksz meg mert megeszlek! — Cikkes-cakkos cilinder. Jön a vadász, bújjunk el! — Brükköm-brakkom kerekperec. Hát én inkább élsz eleiek. — Cikkes-cakkos vakandbab. Ezt ugye jól becsaptam ? * Irodalmi pályázatunkon a megosztott Dl. díjat kapta. SZASZI ZOLTÁN Ünnep karmolt égen zár nyikorog tenyértelen kezemben senki ül tojásdad tükör fél citromot reggeliztem és hozzá vizet ne haragudj a kulcs elveszett nézd én nem találom meg magam bámulok rázós utakon végig én a boldogság vagyok csonkig égett gyertyaként füstölgők de szép karácsony lesz lesz pénzem is meg cigarettám is meg te is itt leszel megszabadító békés ünnepek öntenek nyugalmat tenyerembe nem kell a járdán ülve végigbámulni az egész napot fényesre glancolni a cipőm olyan szépek lesznek az ünnepek lesz pénzem is bort iszunk kezet rá de most hagyj aludni nézd a szemem nem látlak vele * Irodalmi pályázatunkon megosztott III. díjat kapott. SZALAI MIKLÓS Harmadíziglen A háborút én. Nem ismerem. De. Öregapáim csontjain. De. Öreganyáim csontjain. Keresztül. Felröffenő élő-holt katonák civilek falubeliek. Halál lehelete csap meg. * Irodalmi pályázatunkon dicséretben részesült * Irodalmi pályázatunkon dicséretben részesült. ZSJTKO KATALIN Ars poetica Én nem arra születtem hogy csücsüljek a porban És kitekert nyakkal bámuljam az eget Hogy milyen kék Én nem arra születtem hogy haptákba vágott Fülekkel várjam a parancsot Amit Fémről rám szabnak a Mindenható ürgék És vizslaszemmel lessem Mikor dobnak lábam elé Mint egy koncot — egy világmegváltó Nagy feladatot. Én nem arra születtem hogy csücsüljek a porban És lesikutyamód várjam Hogy jöjjön a nagy lehetőség Napfénytől elzárt porlepte sikátorok közt Bolyongok Illúzióktól félig részegen Büdös lábvízzel ha nyakonöntenek Az emeleti ablakokból néhanap Ettől kijózanodom Elázva dühösen A koszos utcákat tovább rovom Mert tudom Valahol vár rám egy kis ösvény Valahol egy üde Erdei tisztáson Mert én nem arra születtem Hogy csücsüljek a porban És vakaródzak ütött-kopott macskaköveken Egyszer valaki nekem azt mondta szép vagyok én hittem neki és azt hittem enyém a világ De nemsokára kijózanító csapás ért megláttam egy tükröt benne magamat és rájöttem mindez hazugság Minden külső szépség hivságos — az értékeket belül kell keresni He Irodalmi pályázatunkon dicséretben részesült VARGA TAMÁS Babona Hóreb tövében embert öltem és menekülés közben megbotlottam az ötödik parancsolatban. TALLÓSI BÉLA Kép sötétben ülsz a szundikáló csöndet fejtegeted kötényed kosarába törött szárnyú gondjaid ápolod szomorú szűz perceket melengetsz hiányos fogsoni magány emészt
