Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-01-12 / 3. szám

ELENA LITVAJOVÁ. AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A SZLOVÁKIAI NŐSZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE Az élet ütőerén Az óév, 1982 lejárt. Búcsút vettünk tőle, ünnepi hangulatban a családi körben, a feldíszített karácsonyfa alatt, gazdagon megtérített asztal mellett, barátaink, munkatársaink körében, vagy éppen éjszakai műszakban, őrségen, szolgálatban köszöntöttük az új évet, 1983-at. A hetedik ötéves terv harmadik évét. Év fordultával az ember eltöpreng a múltról és főleg a jövőről, az életről és a munkáról. Milyen volt a tavalyi év? Közös szándékaink és egyéni elhatározásaink teljesültek, célba értek? És mit hoz az új esztendő? A visszapillantás a szocialista Ezek a párt-^ állami és gazdasági szerveink, valamint társadalmi szervezeteink igyekezetét tükrözik, amellyel az év folyamán a dolgozók kezdeményezésének, munka- és közéleti aktivitásának további fejlesztését ösztönözték. Év végi közös mérlegünket mindez jelentős anyagi és számok­ban ki nem fejezhető erkölcsi értékekkel gyarapította. Örvendetes tény, hogy a dolgozók figyelme a döntő fontos­ságú területekre és feladatokra irányult — a hatékonyság és a munkatermelékenység növelésére, a munka és a gyártmányok minőségének javítására, a nyersanyag- és alapanyag-, az energiafelhasználás csökkentésére, a tudo­mányos-műszaki fejlesztés kiterjesztésére, az integráció, a szakosítás és az együttműködés — főleg a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal — kibővítésére. A szocialista társadalom fejlesztési programjának teljesí­téséből szervezetünk, a Szlovákiai Nöszövetség is kivette részét. Sok éves aktív és alkotó tevékenységénél fogva ma jelentős befolyást gyakorol nemcsak tagságára, hanem a szervezeten kívül álló nőkre is. Az óévben nap nap után sok százezer dolgozó nő áldozatkészen, szívósan, kezdeménye­zőn és öntudatosan teljesítette kötelességét a munkahe­lyén és otthon. A nők megértik, mindig is megértették, hogy munkájuk szorosan összefügg a szocialista társada­lom növekvő szükségleteinek kielégítésével. Alkotó és gyü­mölcsöző módon segítettek vállalatuk, üzemük, szövetke­zetük tervét teljesíteni. A női kollektívák, szocialista brigá­dok százai az iparban, a mezőgazdaságban és más munka­­területeken példásan, valóban szocialista módon teljesítet­ték munka- és állampolgári kötelességüket. Asszonyaink, leányaink túlnyomó többsége az élet minden területén, az iskolákban, a kultúrában, a szolgáltatásokban, az önfel­áldozó tisztességes és jó munkát becsületbeli ügynek és ugyanakkor szívügynek is tekinti. Munkahelyükön segítenek megteremteni az elvtársi, emberi kapcsolatokat, összeko­vácsolják a közösséget, megszilárdítják a kollektíva erejét, példamutató készségét. Arra tanítanak, hogy mennyire fontos a megértés, az együttérzés, másoknak örömet szerezni, példát mutatva a fiataloknak a munkában és életbölcsességben is, s készen mindig arra, hogy segitőke­­zet nyújtsanak ott, ahol valakinek szüksége van rá. A tagság és a szervezeten kívül álló nők mozgósításában nagy szerepet játszik a Mindent az emberért mozgalom. Tavaly további szervekkel és szervezetekkel, valamint a tömegtájékoztatási eszközökkel együtt sikerült újabb, több társadalom fejlesztéséért végzett közös munkánk eredményére arról tanúskodik, hogy alapjában véve teljesítjük a CSKP XVI. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozatait, a kiszabott feladatokat — fenntartjuk és tovább javítjuk lakosságunk már elért magas életszínvonalát. Annak ellenére, hogy elsősorban a kapitalizmus általános válságából adódó nemzetközi méretű gondokkal és több feltételezett, illetve előre nem látott bonyodalommal is szembe kellett néznünk, elmondhatjuk, hogy szocialista fejlődésünkben túlsúlyban vannak a pozitív eredmények. száz hektárnyi parlagon heverő földet felkutatni és termővé tenni. Ezeknek egy részét a szövetkezeteknek, illetve állami gazdaságoknak, másik részét a lakosságnak utalták ki zöldség- és gyümölcstermesztés céljából. A nőszövetség tagjai számottevő segítséget nyújtottak a mezőgazdaság­nak, és több tízezer órát dolgoztak le társadalmi munká­ban. Sok ezer facsemetét ültettek ki, takarmányt, gabonát, burgonyát, cukorrépát, kukoricát takarítottak be, gyümöl­csöt, szőlőt szüreteltek, sok hektárnyi rétet, legelőt művel­tek meg. A nőszövetség segítsége azonban nem korlátozó­dott csupán társadalmi munkára. Aktívabban segítettük a tej- és élelmiszerprogram teljesítését is. Elvégre mi is fontosnak tartjuk, hogy polgáraink, főleg a gyermekek mindenütt jó, egészséges tejet kapjanak és jó minőségű élelmiszeripari termékeket egyenek. A Csehszlovák Nöszövetség KB és a Szlovákiai Nöszövet­ség KB legutóbbi plenáris ülésén rámutatott szervezetünk befolyása fokozásának módjaira. E reális lehetőségek egyi­ke a nemzeti bizottságokkal való együttműködés szorosab­bá tétele. Abból indultak ki, hogy Szlovákiában a nemzeti bizottságok képviselői sorában már több mint 19 ezer a nő, az apparátusban nagyobbára nők dolgoznak és több tíz­ezer az aktivista nők száma is az államhatalom és -igazga­tás e szerveiben. Azt szeretnénk, ha a képviselőnők és a nemzeti bizottsá­gok nődolgozói az eddiginél még jobban igyekeznének, hogy a nép e választott szerveinek munkája egyre jobb legyen, az apparátus simábban és kulturáltabban működ­jön, mint a múltban. Ez azt jelenti, hogy az ügyintézésben érzékenyebben reagáljanak a lakosok gondjaira, szükségle­teire, hogy ügyeiket rugalmasan, felelősségteljesen intéz­zék. De egyúttal azt is igyekezzenek megértetni, hogy a jogok gyakorlása elképzelhetetlen a kötelességek teljesíté­se nélkül, s hogy az egyén érdekét összhangba kell hozni az össztársadalmi érdekekkel. A dolgozók munka- és életkörülményei javítása érdeké­ben — a párt és a kormány intézkedéseinek érteimében — még sok a tennivalónk a szolgáltatások területén is. Az a sok millió óra, amit főleg a nőknek a háztartás gördülékeny menetére kell áldozniuk, társadalmunk számára nem elha­nyagolható cselekmény. Ezt a sok millió órát hatékonyab­ban is ki lehetne használni pihenésre, művelődésre, szak­köri tevékenységre, a gyermeknevelésre vagy a családi élet minőségének javítására. Hiszen államunk alappillére a család, s a család milyenségétől függ jórészt, milyen állampolgárrá, hazafivá és internacionalistává, milyen dol­gos és felelősségtudó emberré neveljük gyermekeinket. Éppen az összetettebb és a minőségileg igényesebb kor mutatja meg, hogy ks kicsoda! Mindennapi életünk során találkozunk még emberekkel, akik csak magukra néznek, minden helyzetben kiaknázzák a maguk hasznát, különbö­ző mesebeszédeket terjesztenek és a társadalmon élös­­ködnek. És mi gyakran bíráljuk, hogy nálunk bizonyos emberek vagyonosodnak, spekulálnak, felelőtlenül teljesítik munkafeladataikat, de azt is, hogy akik ezeket az embere­ket a legjobban ismerik akár a munkahelyükön, akár a lakóhelyükön, legtöbbnyire arra várnak, hogy majd jön valaki és rendet fog teremteni: majd a párt, majd a kormány és így tovább. A mi államunk munkások, parasz­tok és a dolgozó értelmiség állama. A hatalom a nép kezében van, tehát a bolgodságért, a jólétért, gyermekeink békés jövőjéért „föntről" is, „lentről" is egyformán kell harcolni. Minden becsületes és felelősségtudó állampolgár hazánk szocialista jelenének és kommunista jövőjének kovácsa, tehát gyermekei zavartalan jövőjének is kovácsa. Erre köteleznek bennünket azok a szavak is, amelyeket ezzel kapcsolatban Gustáv Husák a CSKP XVI. kongresszu­sán mondott: „Minden dolgozó életszínvonalának arány­ban kell lennie azzal, amennyit ő a társadalomnak ad ... Talán mondanom sem kell, hogy ez társadalmunk minden tagjára egyformán vonatkozik." Eljött az az idő, amikor minden dolgozótól, a „sorkatoná­tól és a vezetőtől, minden egyes becsületes állam­polgártól, nőtől és férfitól, meg kell követelni a rendet és a fegyelmet, s munkafeladatok és az állampolgári kötelessé­gek öntudatos teljesítését. Ez azt jelenti, hogy napról napra alkotóbban, öntudatosabban, becsületesebben és jobban kell élnünk és dolgoznunk. Kívánságom, s egyúttal meggyőződésem, hogy az ilyen élet, ilyen munka lesz jellemző asszonyainkra, leányainkra az idei 1983-as esztendőben. Kívánom, hogy jó, eredmé­nyes év legyen társadalmunknak és mindannyiunknak. Hogy olyan év legyen, amelynek folyamán a béke fenntartá­sa a legnagyobb megőrzött érték lesz Európában és az egész világon. Ezt életével, munkájával mindenki előmoz­díthatja. Mert az idei feladatok teljesítéséhez, szocialista társadalmunk céljainak eléréséhez ez a legfontosabb: a béke és a becsületes munka.

Next

/
Thumbnails
Contents