Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-05-03 / 19. szám

( ormi Vanéurová színésznő, Michal Vaniura "pszichológus. Huszonöt év alatt Csehszlovákiában ők a harmadik házaspár, akiknek négyesikreik születtek.

a pelenkázóasztalra fektették, s minden előzetes bejelentés nélkül elkezdődött a délutáni hangverseny is, vagyis az ikrek egyszerre bömböltek, sírtak, ordítottak, és egy csöppet sem törődtek vele, hogy mamájuk éppen bemutatta őket:

— Ez Anna, ez Jakub, ez Vojtech és ez Lukás. Anicka 1690 grammosán jött a világra, a fiúk 2300—2400 grammosán. A nevüket pedig úgy választottuk, hogy összecsengjenek Matéjéval. Ha érdekli, én megmondom őszintén, mi csak két gyereket terveztünk, mégpedig úgy, hogy akkor jöjjön a második, amikor Matéj első osztályos lesz. Úgy számítottunk, hogy akkor itthon maradok gyermekgondozási szabadságon, és Matéjnek is jó lesz, átsegíthetem az elsőmásodik osztály buktatóin. És ez lett a nagy tervből ... — mutat körbe Loma asszony sugárzó mosollyal.

Az apróságok most már békésen szuszognak a kiságyakban, amelyeket Vancuráék a kórházból kaptak kölcsön. Szemben, a pelenkázóasztalon négy halom pelenka tornyosul, négy cumlisüveg áll, a nővérke és Loma asszony a tolóajtós fehér polcos szekrényben négyfelé rakosgatja a sapkákat, kötött kabátkákat, meleg rugdalózókat. Mindegyiké más. És Matéj komoly arcocskával még körbejárja őket, megigazítja Anicka paplankáját, Lukásek cumliját, elsimítja Vojtech verejtékes haját. Látszik rajta: tudja milyen fontos személyiség ő, hiszen ha éppen nem kell leckét írni, olvasni vagy számolni, segíthet a kicsik körül.

A már hathetes ikrek nem egyformák. De a kórházban Loma asszony vajon megismerte-e mindjárt, hogy ki kicsoda?

— Igen. Még akkor is, amikor a nővérkék meg akartak tréfálni, és „elkeverték" őket. Bevallom, egy kicsit megrémültem. Ha most tévedek, gondoltam, akkor talán később sem lehetek soha biztos ... De tévedhetetlenül felismertem őket, és ez csodálatos élmény volt.

— Ha nagyobbak lesznek, egyformán fogja őket öltöztetni?

c — Nem, a világért sem! Az ikrekben éppen a különbözősé'§ geket kell erősíteni, hiszen a többi gyerekekkel való kapcso« latteremtésben valószínűleg úgyis meglesznek a problémáik. '</> Az uniformizálás ezt még csak elmérgesitené.

A nagy ablakon rézsútos fénynyalábokat szór be a letűnő S tavaszi nap, és bár tudom a választ, mégis megkérdezem: ® — Vállalná még egyszer?

ö — Még akkor is, ha százszor nehezebb lenne! Hiszen ez •® csodálatos boldogság!

I LÁNG ÉVA

Napoz«-, etető- és siróágyacska, az kerül bele, aki a legtürelmetlenebbül várja a cumisüveget. Az ikrek körül naponta két nővérke segédkezik.

Aki a háttérben buzgólkodik: Matéj, a nagyfiú, akinek öt nap híján kerek öt hónapot kellett nélkülöznie a mamát és várnia a kistestvérekre.