Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-04-05 / 15. szám

ELENA LITVAJOVÁ, AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A SZLOVÁKIAI NŐSZÖVETSÉG KB ELNÖKE Mozgalmunk már öt év eredményeit sum­mázhatja. Örömmel vesszük számba azokat az értékeket, amelyek az emberek kezdeményezé­sével, leleményességéből születtek. Azáltal, hogy személyes részt vállaltak ötleteink meg­valósításában, hogy közvetlenül, kezük munká­jával serénykedtek a feltárt tartalékok haszno­sításában. Milliós értékek születtek így. Ha csak az elmúlt évet vesszük: nöszövetségünk tagjai bölcsődék, óvodák, játszóterek építésénél, rendbeszedésénél 1 millió 145 ezer 541 órát dolgoztak le. Nem volt könnyű munkájuk, mert leggyakrabban kőművesek mellett vagy után dol­goztak, takarítottak. De nem voltak restek kezükbe venni az ásót, kapát, csákányt, gereblyét, hogy rendbe tegyék az iskola, óvoda udvarát, játszóteret készítsenek. Maguk varrták a függönyöket, az ágy­neműt — nem sajnálták a fáradságot, az időt, mert tudták, gyermekeikért, a jövő nemzedékéért csi­nálják. A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladat, az önellátás elérésében is sikerült eredményeket fel­mutatnunk. A CSKP KB 13. ülése szinte felpezsdí­tette tagságunk fantáziáját, ötletet adott ahhoz, hogyan lehetne termőre fordítani minden darabka még parlagon heverő földet, úgy kihasználni, hogy termésével hozzájárulhassunk lakosságunk élelmi­szerellátásához. A XVI. pártkongresszus és a CSKP KB 4. ülése megerősítette azt a meggyőződésün­ket, hogy ha így keressük a megoldást, így dolgo­zunk, további sikereket érünk majd el. A Mindent az emberért mozgalom stratégiai céljává vált, hogy rendszeresen, céltudatosan fel­tárjunk minden eddig megműveletlen földterületet, hogy teremjen, hasznot hozzon. A járások többsé­gében megvolt az igyekezet, hogy ezeket a terüle­teket gyorsan szétosszák a kertészkedni vágyók Mindent az emberért közt. Mi is erre mozgósítottuk az embereket a sajtó, a rádió segítségével. Olyan légkört akartunk teremteni, amely alkotó nyugtalanságra ösztönzi a cselekedni vágyókat. A CSKP KB 6. ülése olyan lehetőségeket adott a nemzeti bizottságoknak, hogy gyorsan és felelősségteljesen intézhessék az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Mit akarunk elérni? Elsősorban azt, hogy a kihasználatlan mezőgazdasági földterületek — amik a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a ko­máromi (Komámo), a galántai járáson kívül még mindenütt vannak — ne álljanak továbbra is ki­használatlanul a hosszadalmas ügyintézés miatt, hiszen a kertészek türelmetlenül várnak minden ár földre. S hogy úgy gazdálkodjunk a meglévő föld­alappal, hogy abból évről évre nagyobb haszna legyen mindnyájunknak. Mert csupán a 6. ötéves terv idején 83 ezer 700 hektárt veszítettünk a földalapból, így összesen 75 ezer 414 hektár termőfölddel rövidítettük meg magunkat! Megalkuvás nélkül felelősségre kell vonni azokat az üzemeket, vállalatokat — sőt szövetkezeteket is —, amelyek indokolatlanul, tartósan lefoglalják a termőföldet, vagy sok esetben olyan állapotban hagyják maguk után — például az építővállalatok —, hogy azt évekig nem lehet rendbe tenni. A tavaly érvénybe lépett kormányrendelet alapján a vállalatok által lefoglalt termőföld helyett eddig kihasználatlan területet kell termővé tenni, s csak ennek fejében kaphatják meg az építkezési enge­délyt. Fontos, hogy a nemzeti bizottságok ezt a rendeletet mindenütt következetesen érvényesít­sék is! Jelenleg Szlovákiában 1 lakosra csupán 0,30 hektár termőföld jut, ami valóban nagyon kevés, de ha végigmegyünk Szlovákián, sok helyen látunk domboldalakat, út, vasút, folyó menti földsávokat, üzemek körüli elhanyagolt területeket, amelyeket kevés fáradsággal is meg lehetne művelni. S a tapasztalatok azt mutatják, lenne is vállalkozó, hiszen a lakosság körében nagy az érdeklődés minden darabka föld iránt. Egyre többen kapcso­lódnak be országunk élelmiszer-önellátási prog­ramjának megvalósításába. Zöldséget, gyümölcsöt termelnek, állatokat nevelnek, takarmányt gyűjte­nek, főleg azokon a területeken, ahol a kaszálást, a szénagyűjtést nem lehet gépekkel végezni. 1982-ben a nemzeti bizottságok több mint 900 hektár földet bocsátottak a kiskertészek rendelke­zésére. A kisállattenyésztők 231 hektárt, az iskolák saját megművelésre pedig 3,26 hektárt kaptak. Ezeken a területeken idén is zöldség, gyümölcs terem majd. Az is fontos azonban, hogy ne csak a saját hasznunk szempontjából termesztett zöld­ség, gyümölcs kerüljön a piacra, hanem a közös­ség érdekeinek, igényeinek megfelelő választék is. Mert ha mindenki csak paprikát fog termelni, úgy megtelik vele a piac, hogy az értékesítés nehézsé­gekbe ütközik majd, s ezzel együtt a termelő munkája is kárba vész. Ugyanakkor másfajta zöld­ségekből hiány lesz. Ezeknek a gondoknak a kikü­szöböléséhez hozzájárulhatnak nőszervezetünk tagjai is, akik falujukban, környezetükben megma­gyarázhatják, milyen fontos a társadalmi érdek Szem előtt tartása. Örvendetes tény, hogy egyre több iskola termeli meg a diákok segítségével saját fogyasztásra a zöldséget. A hasznon kívül jelentős politikai nevelő célja is van ennek a kertészkedésnek, a diákok játszva sajátítják el a kertészeti munkákat, erősö­dik bennük a mezőgazdaság iránti vonzalom, be­csülni tudják majd a kitermelt értékeket. Nagyra értékeljük azoknak a nőknek, nőszerve­zetei tagoknak a munkáját is, akik az óvodai kertekben termesztenek zöldséget. így naponta friss zöldséget kaphatnak a gyerekek, sőt még befőzésre, télire is jut belőle. A termőföld kihasználása mellett arról sem sza­bad megfeledkeznünk, hogy társadalmi szinten biztosítsuk a termés folyamatos értékesítését. E téren még az elmúlt évben is merültek fel problé­mák. Nem sikerült megrövidíteni a zöldség, gyü­mölcs útját a termelőtől a fogyasztóig. A kereske­delem nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a termé­keket egyenesen a termelőtől vásárolja, helybeli piacokat létesítsen zöldség-, gyümölcsboltokat nyisson, ha erre igény van, s azokat helybeli, a szövetkezetek, kistermelők töltsék fel friss áruval. A helyzet javításához már most hozzá kell látnunk, még akkor is, ha tudjuk, hogy a télen már sokkal jobb volt az ellátás gyökérzöldségből, a nagyobb városokban kapni lehetett karfiolt, kelt, volt friss karalábé, retek, és folyamatossá kezd válni a salá­tával való ellátás is. Almából is volt elég. Persze arról is tudunk, hogy számos termelőtől ősszel nem vették át a termést, s a tél folyamán elég sok ment tönkre belőle. Ezeket a nehézségeket idén és a következő években ki kell küszöbölni, főleg a nemzeti bizottságok szigorúbb felügyelete és he­lyes hozzáállása segítségével kell olyan lehetősé­geket teremteni, hogy feldolgozásra kerüljön az a termés is, ami frissen nem fogy el, vagy nem vásárolható fel. Mustot, szörpöt, aszalt gyümölcsöt a kiskertészek helyi szervezetei, a nemzeti bizott­ságok üzemei is készíthetnek a fölös termésből. A választási programok megvalósításával együtt a Mindent az emberért mozgalom olyan lehetősé­geket tár a lakosság elé, amelyekben egyesíthető minden erő, minden elképzelés. Együttműködhet a lakosság, a kertészeti szövetség és nőszervezet tagsága, a szövetkezeti és vállalati dolgozókkal. Csupán a lakosság széleskörű bekapcsolásával, az egyéni és társadalmi érdekek szem előtt tartásával vehetünk tevékenyen részt komnunista pártunk programjának megvalósításában, amely mindany­­nyiunk javát, további fejlődését szolgálja. (nŐ3j

Next

/
Thumbnails
Contents