Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-03-29 / 14. szám
1 Köszöntjük 38 éve szabad fővárosunkat Bratislava ma az ország egyik legerőteljesebben fejlődő városa, a legutolsó, az 1980-as népszámlálás szerint 390 000 lakosa van. A század elején, 1910-ben 75 ezres lakosú városka volt. A háború után, majd azt követően, hogy fővárosi rangra emelkedett, hirtelen növekedni-duzzadni kezdett. Az újonnan létesült gyárakba, üzemekbe, hivatalokba, intézményekbe az ország minden részéből áramlottak az új honfoglalók. A város a szélrózsa minden irányába terjeszkedett, magába olvasztva a környező majorokat, falvakat, településeket. Az ezredfordulóhoz közeledvén napjainkban a főváros „mennyisé(nőé) gi" gondjai átminősülnek. Egyre többünknek fontos az is, hogy kialakítsa sajátos, megismételhetetlen és utánozhatatlan arculatát, immár világvárosi szinten. Ehhez azonban az kell, hogy a sokfélül ide származott, különbözően rétegezödő lakossága a magáénak s otthonának érezze—tudja a várost, s hogy haladó hagyományait őrizve—ápolva, ma és holnap a sajátjaként építse a város jövőjét. Ez a folyamat már elkezdődött. A város magvának restaurálásával párhuzamosan épülnek a nagyvárosokra jellemző aluljárók, amelyek biztonságosabbá és gyorsabbá teszik a forgalmat, a közlekedést. A Béke téri aluljáró presszójával, virág-, újság-, dohányboltjával már igazi nagyvárosi hangulatot áraszt, s a „tulajdonosok" jobbra változó szemléletmódját igazolja, hogy itt a telefonok és a mozgólépcsők mindig működnek ... Petrzalkán — Ligetfalun épülnek a főváros legnagyobb lakótelepei — a Hájé, Lúky, Dvory és a Centrum. Az építkezések befejezése után száznegyvenötezer embernek, kicsinek, nagynak, fiatalnak, öregnek otthona lesz. A bölcsődék, óvodák, iskolák, sétaterek, parkok, játszóterek és sportpályák — új nemzedékek birtokai. De a város azokról sem feledkezik meg, akik a romokon kezdték az újjáépítést: azokról, akik ma már nyugdíjasok. A nyugdíjasok otthona Dúbravkán a legkorszerűbb tervek szerint épült, kétszáznegyven idős embernek nyújt kényelmes, egészséges otthont. Posoniumtól, a római limeseket őrző erődítménytől, a középkori szölőmívelők és borkereskedők településein, a háromszáz éves koronázó városon keresztül két világháború zivatarában hosszú s göröngyös volt az út a felszabadításig és az újjáépítésig. Ha az SZNF-híd kilátójából körülnézünk, büszkék vagyunk a látványra : épülő-szépülő fővárosunkra!