Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-03-08 / 11. szám

a rothadt almákat sem gyerekek hajigáhák le a tizenkettedik­ről... , Egy másik fiatalasszony — két kicsivel van gyermekgondozá­sin — azt fájlalja, hogy a lakótársak között rossz a viszony. Néhány hónappal ezelőtt szemétkupacot fedezett fel a házmes­ter a tizenkettedik emeleten, s akkor őt vádolták meg. Még most is bántja, még mindig védekezik, hogy nem ő volt. . . — Azóta senki sem köszön. De hogyan bizonyíthattam volna be. hogy nem én hordtam oda? ... Én jobban szeretnék családi házban lakni. Ott van kert, fák, az ember nem hallja a szomszédokat... És a gyerekeknek is jobb lenne. Látta a homokozót? Egymás hegyén-hátán játszanak a gyerekek, alig fémek egymástól, és az a sok szemét körülötte. . . Miért nem takarítjuk ki? Nem volt még brigád .. . Volt? Hát... én nem tudtam . . . biztosan nem volt kiragasztva. . . Előre ki kellene ragasztani, legalább három-négy nappal előtte! Akkor biztosan elmennék! A gyűlésre is azért nem mentem, mert későn tudtam meg. hogy volt. Persze olyan emberekkel is találkozom, akiknek a házon belül is akad barátjuk. Hát még ha lenne valamilyen közös helyiség, ahol beszélgetni, pingpongozni lehetne! Helyiség van. A szárító, az alagsori folyosók egy része teljesen kihasználatlan, egy kerékpár, néhány papírdoboz árválkodik csak a sarokban. A „kisajátításhoz” viszont az összes lakó beleegyezése szüksé­ges, s vannak, akik nem hagyják jóvá. — Nemtörődömök a lakók — mondja Papp Lászlóné. a házmester, akit annyira sajnálnak a lakók, hogy fölöslegesen dolgozik, mossa a lépcsőházat, mert egy óra elteltével már szotyolás a felvonó .. . Papp Lászlóék is a „bevándoroltak" közé tartoznak, saját bevallásuk szerint sosem lesznek igazán városiak. — Ugye látni a különbséget? — kérdezik, miközben az ablakból az utcára mutatnak. — Ott, ahol rend van, az a városhoz tartozik. Mi meg „agrosztrojosok” vagyunk, és az illetékesek nemigen törődnek azzal, hogy milyen a portánk. Például ígéretet kaptunk, hogy a szemetet és kökupacot, amit összegyűjtöttünk, majd elviszik, és kapunk termőföldet. Még miiig sem hozták ... — A lakók? Van ilyen is. olyan is... Az egyik gyerek azt csinálta egy ideig, hogy bepisilt az ajtóközökbe, becsöngetett, majd elfutott. Ugyanezt a liftben is. . . Amikor szóltam az anyjának, mert magam is láttam a dolgot meg tanúk is voltak, még ő volt megsértődve! Vagy a múltkor az egyik lakó — amúgy pedig rendes gyerek — nem zárta be a kaput. Szóltam neki: hozassak talán négert? Nézett egyet, kérdezte, miért. Hát ki fogja becsukni azt a kaput, kérdeztem. Elcsodálkozott, azt mondja, hát amikor én bejöttem, akkor is nyitva volt. Hogy a huzat csapkodja, esetleg kitörik az üveg. az nem érdekes! Nem a sajátot éri kár! — Néhány szomszéddal azért jóban vagyunk. A fentiek ha akarnak valamit, lezörögnek a söprűnyéllel, s ugyanez megy fordítva. Ha pénzt kell kifizetni, csomagot átadni, valami hiányzik a füszerespoleról, vagy a gyerekre kell vigyázni, számíthatunk egymásra. Mindenkinek meg úgy sem lehet a kedvében járni, akár városban, akár falun lakik az ember. . . Későre jár az idő. Elköszöhünk, azon töprengve, mi kell hozzá, hogy a kapcsolatokra vágyó és azokat teremteni tudó embereket a betonfal se válassza el egymástól. fórum Kérdez: Végh Istvánná, kassai (KoSice) lakos Egyedül élő, idős nyugdíjas vagyok. Rádiókészüléke­mért 10.— Kcs. televíziómért pedig 25.— Kcs havi illetéket fizetek, mint bárki más. A minap azonban figyelmeztetett egy ismerősöm: rosszul teszem, hogy nem élek a törvény adta lehetőséggel, amely szerint a kis jövedelmű idős, vagy rokkant emberek kedvez­ményt kaphatnak, sőt bizonyos esetekben ingyen is használhatják rádió-, illetve televíziókészüléküket. Szeretném tudni, mi a kedvezményes illeték, vagy az ingyenes használat feltétele? Hogyan kell eljárnia annak, aki jogosult a részleges illetékre, vagy még azt sem köteles fizetni? Válaszol: Viera Karkuáová mérnök, a Posta- Vezérigazgatóság osztályvezetője Már 1975-től nem minden radio- es tevekeszulek-tu­­lajdonos köteles a teljes, sőt a részleges havi illetéket sem fizetni. Erre vonatkozóan a Szövetségi Postaügyi Minisztérium 1982 szeptemberében újabb rendeletet hozott, amely szerint 1982. december 1 -töl az előző rendelethez viszonyítva magasabb évi jövedelemmel bíró egyének is kaphatnak kedvezményt az illeték fizetésénél, vagy egészen mentesülhetnek alóla.- Az illeték fizetésének kötelessége alól az a rádió-, illetve telvíziótulajdonos mentesülhet, akinek az évi tiszta jövedelme nem haladja meg az 576Q.Kcs-t (házastársak esetében a 10 260 Kcs-t), vagy az, aki testi fogyatékosságából, betegségéből kifolyólag ál­landó gondozásra szorul és évi jövedelme nem több, mint az előbb említett összegek kétszerese, azaz 11 520 Kcs, házastársak estében 20 520 Kcs. A kedvezményes havi illeték egységes. A rádióért 5 Kcs, a televízióért 15 Kcs. Ilyen kedvezményt kaphatnak a magányos nyugdí­jasok, ha évi nyugdíjuk összege egyéb tiszta jövedel­mükkel együtt nem több, mint 10 560 Kcs és a házastársak, ha legalább egyikük nyugdíjas és kettő­jük évi jövedelme nem haladja meg a 18 000 Kcs-t. Az évi jövedelembe — amely tehát a kedvezmény egyedüli feltétele — nem kell beszámítani a gyermek­­gondozási segélyt, a tehetetlenségi nyugdíjpótlékot, más szociális juttatást, vagy az egy évben, hatvan napi munkával keresett bér összegét és a hetven évnél idősebb családtag jövedelmét sem. Amennyiben a kedves olvasó úgy gondolja, hogy az elmondottak alapján jogosult a kedvezményre, vagy egyáltalán nem köteles adót fizetni, forduljon a lakhe­lye szerint illetékes postahivatalhoz, ahol erre a célra szolgáló nyomtatványt kap. A posta egyúttal igazolja a nyugdíjasok nyugdíjból származó évi jövedelmének összegét és a kérvényt az esetleges további okmány­nyal (orvosi igazolás, a Szlovákiai Rokkantak Szövet­ségének ajánlása stb.) együtt továbbítja a Járási Postaigazgatóságnak, vagy az annak megfelelő szintű szervezetnek, amely illetékes a kérvény ügyében dön­teni. Köszönöm a tájékoztatást, amely — reméljük — segítséget nyújt azoknak a kisjövedelmű kedves olvasóinknak is, akik nem tudták, hogy a szociális gondoskodásnak ilyen formája is létezik nálunk. Mindenképpen jó lenne, ha a jövőben a hasonló intézkedésekről időben és szélesebb körű tájékoztatást nyújtanának az érin­tett szervek és szervezetek. BARANYAI LAJOS (nŐ9)

Next

/
Thumbnails
Contents