Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-03-08 / 11. szám
VIRÁGPOROS GYEREKEK” Könnyezés, köhögés, nátha. Együtt és külön-külön, egyre gyakrabban. Marcelka alig múlt kétéves. Közel tizenöt évi házasság után született. Csoda-e hát, ha a szülői féltésből, gondoskodásból neki az átlagosnál is többet juttat apuka, anyuka?! Anyuka, aki nemcsak a Duna partjára, hanem a város környéki hegyekbe, erdőkbe vitte sétálni, aggodalommal látta, hogy vissza-visszatér kislánya náthája, könnyezik, köhög. — Mitől? Szél, huzat, porszem? — Allergia — mondta az orvos. És a kislány szanatóriumi kezelését javasolta. A döntés nem volt könnyű. A mama rövid időre se akart megválni kislányától, akinek születésére oly hosszú ideig kellett vámiok. Mégis... A megfontolás győzött a szülői érzelmek fölött Marcelka azóta a szanatórium harminchat apró lakójának egyike. Szülei minden hétfőn elhozzák, és minden pénteken délután hazaviszik. Hogy mi az allergia, a túlérzékenység? Leegyszerűsítve: a szervezetnek a szokásostól eltérő válasza valamilyen külső behatásra. Leggyakoribb tünete a szénanátha, az ekcéma (bőrgyulladás), a légzőszervek gyulladása. A túlérzékenység tehát betegség, amely gyógykezelést igényel. Talán a legismertebb ingerlő, allergiás tüneteket kiváltó anyag (allergén) a virágpor. Ezért is becézik egymást a szanatórium lakói „virágporosoknak”. A természet iróniája, hogy épp a termékenységet hordozó virágpor — amely nélkül nem lenne gyümölcs, nem lenne méz — vált ki ,az emberi szervezetben ekkora bonyodalmakat. A szembe, az orr. a légzőszervek nyálkahártyájára tapadva parányi szemcsékre bomlik, és erős allergiás ingert vált ki. A zsírsejtek az idegen „betolakodók” ellen védekezve hisztamint bocsátanak ki, amely kiütéseket, viszketegséget, könnyezést okoz és a légcső összehúzódását idézheti elő. Az ingert kiváltó anyagok nemcsak az orron, szájon és szemen keresztül, hanem a bőrön át is bejuthatnak a szervezetbe. Hisz a bőr aránylag nagy felületen van a legközvetlenebb kapcsolatban az embert körülvevő környezettel. Ezért a túlérzékenység is sokszor épp a bőrön jelentkezik kiütések, viszketés stb. formájában, aminek a beavatatlanok sokszor nem is tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. Minél több ingerlőanyag — és minél többször — kerül az emberi testbe, a szervezet annál több ellenanyagot termel, és halmoz fel, ezért az ismétlődő esetekben a szervezet reagálása egyre erősebb, s a túlérzékenység megnyilvánulása is mind súlyosabb. Eleinte a szem csak könnyezik, később már be is dagadhat. A (nŐ4) légcső is jobban összeszűkül, nehezebb a légzés, sőt súlyosabb esetekben fuldoklás is előállhat. Az ok, hogy egyesek bizonyos anyagokra miért túlérzékenyek, mások miért nem, egyelőre ismeretlen. Ennyi tudással tarsolyunkban lépünk be a „virágporos” gyermekek szanatóriumába. amely Bratislavában a második ilyen jellegű intézet. Az apróságok (2-től 5 évig) a játékteremben új dalt tanulnak. A zene afféle kiegészítő gyógymód. Az itt rendezett kedves, hangulatos „gyerekdiszkókat” ritmikus mozgással kötik egybe, s a felnőttek nem győznek csodálkozni a gyermekek természetes ritmusérzékén .. . — No, gyerekek, ma ki kap injekciót? — kérdezi a főorvosnő. — Én! Én! Egyszerre öten-hatan is köré sereglenek. — Ivankó, Károlyka, ne csalj! Ti ma nem vagytok soron. — De én is akarok! Hihetetlen? Pedig így van. Soron kívül is akadna jelentkező, felnőtteket megszégyenítően, a kicsinyek között. A három kiválasztott már tűri is fel ingujját, s büszkén bizonygatják, hogy ők nem fognak sírni. Szavukat minden na- • gyobb nehézség nélkül megtartják . . . A bőr alá kis adag virágporoldatoi fecskendeznek. így készítik fel szervezetüket a közelgő tavaszi időszakra. A védekezés lényege, hogy a szérum segítségével a túlérzékenységet kiváltó anyagokat előre lekötik. így a természetes ingerlőanyagokra — főképp a fák és rétek virágzásakor — a szervezet reagálása már enyhébb. Hát Marcelka? Vajon ő hogyan érzi magát a szüleitől egy-egy hétre elszakítva? Az első hét nehéz volt. A kicsi a maga módján dacolt új környezetével, ahol már nem szülei egyetlenkéje volt, hanem csak egy a harminchat közül. Eleinte sértett önérzettel és öreges konoksággal utasította vissza az ételt is. Csak pénteken csillant fel a szeme, amikor szülei érte jöttek. De hétfőn reggel már ragyogó arccal érkezett és elsők közt ült asztalhoz. Azóta a nővérkék szerint nem is eszik, hanem — restellik kimondani is — valósággal fal. Hogy mi játszódott le a gyermeki lélekben a hétvégi röpke két nap alatt, valószínűleg örök rejtély marad . . . Az intézet folyosóin és termeiben nincsenek szőnyegek, függönyök. Mindenütt ragyogó a tisztaság. A legapróbb részecskéket is gondosan kiporszívózzák, a linóleumot pásztázzák, hogy a túlérzékenységet kiváltó portól mentesítsék a környezetet. A tornatermen, a hálószobákon és a játéktermen áthaladva egyetlen szó cseng a fülembe: allergia. Vajon mi az oka, hogy az utóbbi időben szaporodik? Dr. Mázorová főorvosnő sorolja a feltételezett okokat: első helyen szerepel az öröklött hajlam, továbbá a levegő, a talaj, a víz ipari szennyezettsége, az egyén közösségbe csöppenése (bölcsőde, óvoda, iskola), a szervezet védelmi rendszerének (immunitásának) zavara. Ez utóbbinál érdemes kissé elidőznünk. A csecsemő világrajötte után nem rendelkezik rögtön önálló védelmi rendszerrel a betegségek ellen. A szükséges ellenanyagokat (amelyek csak a 7. hónap körül kezdenek termelődni) az anyai szervezetből, főképp az anyatejen át kapja. A mesterséges csecsemőtáplálék ezeket az anyagokat nem tartalmazza, így az a csecsemő, aki nem szopik, élete első hónapjaiban aránylag védtelen az egészségére káros külső hatások ellen. /Vagy László felvételei
