Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-03-01 / 10. szám

JOGOK, TÖRVÉNYEK, RENDELETEK V levelezőink írják A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlo­vák Nemzeti Tanács által 1982 no­vemberében jóváhagyott törvény ér­telmében változik és módosul a nem­zeti bizottságokról szóló törvény, vala­mint a városi nemzeti bizottságoknak az államigazgatás egyes területeit érintő hatásköre. Ennek a sokak által úgymond „nagy újításnak” a céljairól és tartalmáról a jövőben részletesen szeretnénk informálni kedves olvasó­inkat. Ezúttal a nemzeti bizottságok engedélye alapján, a magánszemé­lyek által nyújtandó szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályok módosítá­sát ismertetjük. A hatékonyabb irányítás és a szol­gáltatások fejlesztésének rugalma­sabb elősegítése a CSKP KB 6. ülésén, valamint a köztársasági kormányok által jóváhagyott irányelvekkel össz­hangban, a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások javítása érdekében a ki­egészítő szolgáltatások különféle for­mái is alkalmazhatók. Mivel a szoci­alista szervezetek nem minden eset­ben képesek megfelelő mértékben el­látni a szolgáltatásokat, új alapelv lé­pett érvénybe, amely szerint a nemze­ti bizottságok magánszemélyeknek is engedélyezhetik a szolgáltatásnyúj­tást. Ez az alapelv természetesen nemcsak a nemzeti bizottságokról szóló törvényben kapott helyet, ha­nem a Polgári Törvénykönyvben is. Az ilyen szolgáltatások engedélyezését, a kérvények tartalmát, a szolgáltatást nyújtó személy kötelességeit, vala­mint az engedély visszavonását a köz­­társasági kormányok — a SZSZK-ban tehát a SZSZK kormánya — rendeletéi szabályozzák. A magánszemélyek által nyújtott szolgáltatásokra szóló engedélyeket, az érdeklődök kérvényei alapján, 1983 január elsejétől adják ki a nem­zeti bizottságok. Ezek az engedélyek azonban csak a SZSZK kormányren­delete által jóváhagyott szolgáltatá­sokra, vagyis a következőkre érvénye­sek: — kisipari és kézművesmunkakra, beleszámítva a lakások és környeze­tük karbantartását. A kormányrende­let értelmében kisipari és kézműves­munkák alatt értendő pl. a kőműves és festő-mázoló munka, asztalos és lakatos munkák, cipő-, textil- és kon­­fekciós termékek, gyermekkocsi, eser­nyő, varrógép, bőrdíszmű stb. javítása és felújítása stb. Ide tartozik a rende­lésre végzett szolgáltatás — ruhák, ágynemű stb. varrása is; — személyes szolgáltatásokra, mint a takarítószolgálat, teherhordás, ásás, révészet, de főleg a borbély és fodrász, valamint kozmetikai szolgál­tatások. Fontos tudni, hogy az otthon készí­tett vagy feldolgozott termékek eladá­sát szabályozó engedélyek összhang­ban vannak a SZNT belkereskedelem­mel kapcsolatos 130/1981-es számú törvénygyűjteményének idevágó sza­kaszaival, mivel az otthon történő áru­termelésnek is eladás a célja. Engedélyt csak a 18. életévüket betöltött, kellő szakképzettséggel rendelkező állampolgárok kaphatnak, de csak abban az esetben, ha a szol­gáltatásokat másodállásban végzik, esetleg háztartásbeliek, nyugdíjasok vagy a csökkent munkaképességűek. Olyan állampolgár is kaphat engedélyt azonban — ha a helyzetéből ez szük­ségszerűen következik —, akinek a szolgáltatások nyújtásáért kapott ösz­­szeg az egyetlen vagy túlnyomó rész­ben bérforrása. A kormányrendelet a kérvényekhez okvetlenül csatolandó­­kat is meghatározza. A személyi ada­tokon kívül a szolgáltatás jellege, a körzet, amelyben működni szeretne, a szakképzettséget bizonyító okmányok stb. szükségesek. A nemzeti bizottsá­gok az engedélyek kiadásánál és visz­­szavonásánál a jogi eljárásokról szóló törvények alapján döntenek, és az engedélyt — a legtöbb esetben — bizonytalan időszakra adják. Az enge­délyben a nemzeti bizottság határoz­za meg a következőket: — az engedélyezett szolgáltatások fajtáit; — a körzetet, amelyben a szolgál­tató működni fog, és ha ez célszerű, a szolgáltatásnyújtás idejét is; — azon családtagok nevét, akik se­gíteni fognak (ezek száma legföljebb öt lehet); — esetleg a szolgáltatásnyújtás más feltételeit is. Mivel a szolgáltatást nyújtó állam­polgár köteles bevételei alapján adót fizetni, a nemzeti bizottság az enge­dély megadásáról értesíti az adóztató szerveket. A SZSZK kormányrendelete termé­szetesen az engedély visszavonásá­nak feltételeit is meghatározza. Ak­kor lehet szó visszavonásról, ha az állampolgár nem él az engedély adta lehetőségekkel, annak ellenére, hogy erre nincs nyomós oka, nem tartja be az előírásokból eredő kötelességeit, vagy ha fő munkaadója ezt javasolja, mivel a szolgáltatások nyújtása gá­tolja munkája teljesítésében (ha a szolgáltatásokat másodállásban vég­zi). Az 1983 január elsejétől érvénybe lépett új jogszabálymódosítással egyidejűleg érvényüket vesztik a 20/ 1965-ös számú a nemzeti bizottsá­gok engedélye alapján magánszemé­lyek által biztosított egyes szolgálta­tásokról és javításokról szóló irányel­vek. dr. J. C. Szülök, nevelők, figyelem! "S Még emlékszem, hogy iskolás korom­ban sok leckét kellett bemagolnunk, ami bizony nem kevés kínnal járt. Az új nevelé­si koncepció megalkotóinak is lehetett hasonló tapasztalatuk, mert az önművelés egyéni és csoportos formáira, a megértés­re és nem a memorizálásra helyezik a hangsúlyt. Ennek a koncepciónak az egyik leghatékonyabb formája a könyvek közöt­ti, a könyvtárhelyiséget tanítási teremmé változtató oktatás. Egy ilyen óra körülbelül a következőkép­pen folyik: Verseket, meséket, regényrészieteket hallgatnak, olvasnak, majd (esetleg) tanul­nak meg a gyerekek. Ezekről az irodalmi művekről beszélgetnek, vitatkoznak is, s hogy még szorosabb legyen a kötődés, az iskolák évente többször szerveznek író-ol­vasó találkozót. Párkányban (Stúrovo) az egyik legsike­resebb író-olvasó találkozó a Tóth Elemér­rel való beszélgetés volt. A gyerekek ked­velik a könyveit. A költő közvetlen hangon beszélt fiatal olvasóival, egyenrangú part­nerként kezelve őket. S talán nem mondta hiába a kővetkezőket: „Ne csak kívül le­gyetek szépek, jól öltözöttek, de belül is. Bútorozzátok be a lelketeket". Persze, ehhez a szülők segítsége is szükséges. Arra gondolok, hogy hiába be­szélgetnek a gyerekek olvasmányaikról az iskolában, ha otthon, szüleikkel, nem vált­hatnak szót erről a témáról. Ehhez az elsődleges feltétel — természetesen —, hogy a szülök is ismerjék a könyveket. HAJTMAN KORNÉLIA Hogyan lehet eltölteni 50 880 órát ? Nagyida (Veiké Ida) lakosai a múlt év elején kötelezettséget vállaltak 50 880 brigádóra ledolgozására. A közelmúltban megtartott értékelés szerint vállalásukat jócskán túlteljesítették. S nem véletlenül. Amikor a helyi Magtermelő Állami Gazda­ság kérte a segítségüket, 18 hektár szá­lastakarmányt, 12 hektár cukorrépát és 518 mázsa szárított szénát gyűjtöttek be. A hnb, a tömegszervezetek, az állami gazdaság és a Kelet-szlovákiai Vasmű hozzájárulásával jelenleg is dolgoznak az alapiskola óvodává való átalakításán. S mert az sem mindegy, milyenek a falu utcái, amelyeken naponta végigmegy az ember, 5250 díszcserjét, 730 rózsabok­rot, 500 gyümölcsfát ültettek. Körülkerí­tették a temetőt és új aszfaltutat csinál­tak. Vállalásukban nagy szerepet játszott a takarékosság is, hiszen közel 60 tonna vas- és papírhulladékot gyűjtöttek, és 20 tonna szenet, 610 kWó villanyáramot ta­karítottak meg. Mindezt még felsorolni is sok. S ha hozzátesszük, hogy a népműve­lést irányító szervezetek révén 21 népsze­rűsítő kiállítást, 8 szellemi vetélkedőt, író-olvasó találkozókat, könyvkiállitásokat és emlékesteket rendeztek, valóban meg­érdemeltnek kell minősítenünk e nyilvá­nos elismerést. BASKÓ JÁNOS Amíg színes alakot ölt . . . Az érsekújvári (Nővé Zámky) Szakszerve­zetek Házában működő képzőművészeti szakkör tagjainak színvonalas munkáját már több kiállítás bizonyította. Legutóbb a kör legfiatalabbjai — öttől tizennégy évig —, mutatkoztak be textilkollázs, vízfestók, színes ceruza és egyéb technikával készült alkotásaikkal. Szocialista pedagógiánk egyik fontos feladata: az esztétikai érzék fejlesztése. Nem mindegy tehát, hogy a nevelő, a pedagógus, akinek alapvető a szerepe ebben a folyamatban, rendelke­­zik-e kellő képesítéssel, rátermettség­gel, az ügy iránti lelkesedéssel. A kiscso­portosok munkáit látva azonban nincs ok aggodalomra. Vezetőjük, Horváth Lidia rajztanámö érti a dolgát. Kép és szöveg: Dr. HOFER LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents