Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-03-01 / 10. szám

JOGOK, TÖRVÉNYEK, RENDELETEK

V

levelezőink írják

A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács által 1982 novemberében jóváhagyott törvény értelmében változik és módosul a nemzeti bizottságokról szóló törvény, valamint a városi nemzeti bizottságoknak az államigazgatás egyes területeit érintő hatásköre. Ennek a sokak által úgymond „nagy újításnak” a céljairól és tartalmáról a jövőben részletesen szeretnénk informálni kedves olvasóinkat. Ezúttal a nemzeti bizottságok engedélye alapján, a magánszemélyek által nyújtandó szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályok módosítását ismertetjük.

A hatékonyabb irányítás és a szolgáltatások fejlesztésének rugalmasabb elősegítése a CSKP KB 6. ülésén, valamint a köztársasági kormányok által jóváhagyott irányelvekkel összhangban, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások javítása érdekében a kiegészítő szolgáltatások különféle formái is alkalmazhatók. Mivel a szocialista szervezetek nem minden esetben képesek megfelelő mértékben ellátni a szolgáltatásokat, új alapelv lépett érvénybe, amely szerint a nemzeti bizottságok magánszemélyeknek is engedélyezhetik a szolgáltatásnyújtást. Ez az alapelv természetesen nemcsak a nemzeti bizottságokról szóló törvényben kapott helyet, hanem a Polgári Törvénykönyvben is. Az ilyen szolgáltatások engedélyezését, a kérvények tartalmát, a szolgáltatást nyújtó személy kötelességeit, valamint az engedély visszavonását a köztársasági kormányok — a SZSZK-ban tehát a SZSZK kormánya — rendeletéi szabályozzák.

A magánszemélyek által nyújtott szolgáltatásokra szóló engedélyeket, az érdeklődök kérvényei alapján, 1983 január elsejétől adják ki a nemzeti bizottságok. Ezek az engedélyek azonban csak a SZSZK kormányrendelete által jóváhagyott szolgáltatásokra, vagyis a következőkre érvényesek:

— kisipari és kézművesmunkakra, beleszámítva a lakások és környezetük karbantartását. A kormányrendelet értelmében kisipari és kézművesmunkák alatt értendő pl. a kőműves és festő-mázoló munka, asztalos és lakatos munkák, cipő-, textil- és konfekciós termékek, gyermekkocsi, esernyő, varrógép, bőrdíszmű stb. javítása és felújítása stb. Ide tartozik a rendelésre végzett szolgáltatás — ruhák, ágynemű stb. varrása is;

— személyes szolgáltatásokra, mint a takarítószolgálat, teherhordás, ásás, révészet, de főleg a borbély és fodrász, valamint kozmetikai szolgáltatások.

Fontos tudni, hogy az otthon készített vagy feldolgozott termékek eladását szabályozó engedélyek összhangban vannak a SZNT belkereskedelemmel kapcsolatos 130/1981-es számú törvénygyűjteményének idevágó szakaszaival, mivel az otthon történő árutermelésnek is eladás a célja.

Engedélyt csak a 18. életévüket betöltött, kellő szakképzettséggel rendelkező állampolgárok kaphatnak, de csak abban az esetben, ha a szolgáltatásokat másodállásban végzik, esetleg háztartásbeliek, nyugdíjasok vagy a csökkent munkaképességűek. Olyan állampolgár is kaphat engedélyt azonban — ha a helyzetéből ez szükségszerűen következik —, akinek a szolgáltatások nyújtásáért kapott öszszeg az egyetlen vagy túlnyomó részben bérforrása. A kormányrendelet a kérvényekhez okvetlenül csatolandókat is meghatározza. A személyi adatokon kívül a szolgáltatás jellege, a körzet, amelyben működni szeretne, a szakképzettséget bizonyító okmányok stb. szükségesek. A nemzeti bizottságok az engedélyek kiadásánál és viszszavonásánál a jogi eljárásokról szóló törvények alapján döntenek, és az engedélyt — a legtöbb esetben — bizonytalan időszakra adják. Az engedélyben a nemzeti bizottság határozza meg a következőket:

— az engedélyezett szolgáltatások fajtáit;

— a körzetet, amelyben a szolgáltató működni fog, és ha ez célszerű, a szolgáltatásnyújtás idejét is;

— azon családtagok nevét, akik segíteni fognak (ezek száma legföljebb öt lehet);

— esetleg a szolgáltatásnyújtás más feltételeit is.

Mivel a szolgáltatást nyújtó állampolgár köteles bevételei alapján adót fizetni, a nemzeti bizottság az engedély megadásáról értesíti az adóztató szerveket.

A SZSZK kormányrendelete természetesen az engedély visszavonásának feltételeit is meghatározza. Akkor lehet szó visszavonásról, ha az állampolgár nem él az engedély adta lehetőségekkel, annak ellenére, hogy erre nincs nyomós oka, nem tartja be az előírásokból eredő kötelességeit, vagy ha fő munkaadója ezt javasolja, mivel a szolgáltatások nyújtása gátolja munkája teljesítésében (ha a szolgáltatásokat másodállásban végzi).

Az 1983 január elsejétől érvénybe lépett új jogszabálymódosítással egyidejűleg érvényüket vesztik a 20/ 1965-ös számú a nemzeti bizottságok engedélye alapján magánszemélyek által biztosított egyes szolgáltatásokról és javításokról szóló irányelvek. dr. J. C.

Szülök, nevelők, figyelem!

"S

Még emlékszem, hogy iskolás koromban sok leckét kellett bemagolnunk, ami bizony nem kevés kínnal járt. Az új nevelési koncepció megalkotóinak is lehetett hasonló tapasztalatuk, mert az önművelés egyéni és csoportos formáira, a megértésre és nem a memorizálásra helyezik a hangsúlyt. Ennek a koncepciónak az egyik leghatékonyabb formája a könyvek közötti, a könyvtárhelyiséget tanítási teremmé változtató oktatás.

Egy ilyen óra körülbelül a következőképpen folyik:

Verseket, meséket, regényrészieteket hallgatnak, olvasnak, majd (esetleg) tanulnak meg a gyerekek. Ezekről az irodalmi művekről beszélgetnek, vitatkoznak is, s hogy még szorosabb legyen a kötődés, az iskolák évente többször szerveznek író-olvasó találkozót.

Párkányban (Stúrovo) az egyik legsikeresebb író-olvasó találkozó a Tóth Elemérrel való beszélgetés volt. A gyerekek kedvelik a könyveit. A költő közvetlen hangon beszélt fiatal olvasóival, egyenrangú partnerként kezelve őket. S talán nem mondta

hiába a kővetkezőket: „Ne csak kívül legyetek szépek, jól öltözöttek, de belül is. Bútorozzátok be a lelketeket".

Persze, ehhez a szülők segítsége is szükséges. Arra gondolok, hogy hiába beszélgetnek a gyerekek olvasmányaikról az iskolában, ha otthon, szüleikkel, nem válthatnak szót erről a témáról. Ehhez az elsődleges feltétel — természetesen —, hogy a szülök is ismerjék a könyveket.

HAJTMAN KORNÉLIA

Hogyan lehet eltölteni 50 880 órát ?

Nagyida (Veiké Ida) lakosai a múlt év elején kötelezettséget vállaltak 50 880 brigádóra ledolgozására. A közelmúltban megtartott értékelés szerint vállalásukat jócskán túlteljesítették. S nem véletlenül. Amikor a helyi Magtermelő Állami Gazdaság kérte a segítségüket, 18 hektár szálastakarmányt, 12 hektár cukorrépát és 518 mázsa szárított szénát gyűjtöttek be. A hnb, a tömegszervezetek, az állami gazdaság és a Kelet-szlovákiai Vasmű hozzájárulásával jelenleg is dolgoznak az alapiskola óvodává való átalakításán.

S mert az sem mindegy, milyenek a falu utcái, amelyeken naponta végigmegy az ember, 5250 díszcserjét, 730 rózsabokrot, 500 gyümölcsfát ültettek. Körülkerítették a temetőt és új aszfaltutat csináltak. Vállalásukban nagy szerepet játszott a takarékosság is, hiszen közel 60 tonna vas- és papírhulladékot gyűjtöttek, és 20 tonna szenet, 610 kWó villanyáramot takarítottak meg. Mindezt még felsorolni is sok. S ha hozzátesszük, hogy a népművelést irányító szervezetek révén 21 népszerűsítő kiállítást, 8 szellemi vetélkedőt, író-olvasó találkozókat, könyvkiállitásokat és emlékesteket rendeztek, valóban megérdemeltnek kell minősítenünk e nyilvános elismerést.

BASKÓ JÁNOS

Amíg színes alakot ölt . . .

Az érsekújvári (Nővé Zámky) Szakszervezetek Házában működő képzőművészeti szakkör tagjainak színvonalas munkáját már több kiállítás bizonyította. Legutóbb a kör legfiatalabbjai — öttől tizennégy évig —, mutatkoztak be textilkollázs, vízfestók, színes ceruza és egyéb technikával készült alkotásaikkal. Szocialista pedagógiánk egyik fontos feladata: az esztétikai érzék fejlesztése. Nem mindegy tehát, hogy a

nevelő, a pedagógus, akinek alapvető a szerepe ebben a folyamatban, rendelkezik-e kellő képesítéssel, rátermettséggel, az ügy iránti lelkesedéssel. A kiscsoportosok munkáit látva azonban nincs ok aggodalomra. Vezetőjük, Horváth Lidia rajztanámö érti a dolgát.

Kép és szöveg: Dr. HOFER LAJOS