Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-03-01 / 10. szám

A FEBRUÁRI GYŐZELEM 35. ÉVFORDULÓJÁN Ünnepi ülésen emlékezett meg a prágai. Kultúrpalota kongresszusi termében a CSKP Központi Bizottsága, a szövetségi és a cseh kormány, a Szövetségi Gyűlés, a Csehszlovák és Cseh Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága, a Nemzeti Front prágai városi és a közép-csehországi kerületi bi­zottsága, a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizott­ság és a közép-csehországi kerületi nem­zeti bizottság a Februári Győzelem 35. évfordulójáról. A résztvevők — prágai és közép-csehor­szági munkások, technikusok, fiatalok — viharos tapssal köszöntötték a párt és a kormányok vezető személyiségeit. A disz­­emelvényen foglaltak helyet továbbá a CSKP KB osztályvezetői, a szövetségi és a cseh kormány miniszterelnök-helyettesei, mi­niszterei, a Szövetségi Gyűlés és a Cseh Nemzeti Tanács tisztségviselői, a Nemzeti Front szerveinek, politikai pártjainak és társadalmi szervezeteinek képviselői, a népi milícia törzskarának tagjai, valamint más politikai és közéleti személyiségek. Ott voltak a szocialista országok cseh­szlovákiai nagykövetségeinek, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának és a hazánkban állomásozó középső szovjet hadseregcso­port parancsnokságának képviselői. Az ünnepi beszédet Gustáv Flusák elv­társ mondta. A harmincöt évvel ezelőtt lezajlott események méltatása után rátért a Győzelmes Február hagyatékának tovább­fejlesztésére, eszméinek érvényesítésére napjainkban. Ezzel kapcsolatban többek között hangsúlyozta: Büszkén soroljuk az eltelt 35 esztendő eredményeit. Figyelmünk azonban főleg a ma és a holnap feladataira irányul. Ez. elsősorban annyit jelent, hogy minden erét összpontosítanunk kell a Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusán ki­dolgozott, a XV. és XVI. kongresszusán továbbfejlesztett fö irányvonal megvalósí­tására. Ez a szocialista társadalom tovább­fejlesztésének, a szocialista országok kö­zösségének testvéri szövetségében, ha­zánk felvirágzására és boldog jövője meg­alapozására törekvő népünk békés, alkotó munkájának az irányvonala. Ez a politika biztosítja a párt és a nép forradalmi harcá­nak folyamatosságát, a marxizmus-leniniz­­mus alkotó érvényesítéséből, továbbfej­lesztéséből indul ki, és megfelel korunk új követelményeinek. A fejlődés teljes mér­tékben igazolta helyességét. Ezt a politikát a sajátjaként fogadta el a Nemzeti Front minden szervezete, és népünk is támogat­ja. Fö feladatunknak azt tekintjük, hogy a társadalom anyagi és szellemi erőforrásait még hatásosabban mozgósítsuk e politika további megvalósítására. Gazdasági területen politikánk magva a hatékonyság növelésének, a népgazdaság intenzív fejlődés útjára történő gyorsabb átállásának irányvétele. Aktívan kell keres­nünk az új utakat, általánosítva gyakorlati tapasztalatainkat és merítve a testvéri or­szágok tapasztalataiból is. Ünnepi nagygyűlést tartottak Bratislava­­ban is, a Szakszervezetek Házában a szlo­vák főváros és a nyugat-szlovákiai kerület dolgozói és fiataljai a Februári Győzelem 35. évfordulója alkalmából. Jelen voltak a CSKP érdemes tagjai, a népi milícia, a Csehszlovák Néphadsereg és a Szlovák Bel­ügyminisztérium képviselői, gazdasági, kulturális és közéletünk kiváló dolgozói. A nagygyűlést Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratislavai váro­si pártbizottság vezető titkára nyitotta meg. Ünnepi beszédet Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a Szlovák Nemzeti Front KB elnöke mondott. Lenárt elvtárs többek között kiemelte: „Számunkra, a Szlovák Szocialista Köztár­saság lakosai számára különösképpen ér­dekes elgondolkodni legújabb kori törté­nelmünk fölött, mivel itt a legszembetű­nőbbek, a legkifejezőbbek azok a változá­sok, amelyeket Február idézett elő népünk életében. Igaz, sokat közülük alig tudato­sítunk. Teljesen magától értetődőnek te­kintjük, hogy Szlovákia ma a szocialista Csehszlovákiában korszerű, gazdaságilag és kulturális szempontból harmonikusan fejlődő köztársaság. Olyan országban élünk, amelynek fejlett az ipara, a mező­gazdasági nagyüzemi termelése, amely­ben teljes a foglalkoztatottság és a munka mentesült a kizsákmányolástól. Magától értetődőnek tekintjük azt a körülményt, hogy a dolgozók legszélesebb rétegei számára hozzáférhető lett a műve­lődés és a kulturális értékek, talaját veszti a maradiság, a babona és országunk tár­sadalmi életét jellemzi a mély demokratiz­mus. Életünkből eltávolítottuk az osztály- és a rendi határokat, nincsenek már nagy különbségek nemzeteink és nemzetisé­geink gazdasági, szociális, politikai és kul­turális fejlődésének lehetőségeiben. Mindez megfelelőképpen tanúskodik an­nak az útnak, a helyességéről, amelyen 1948 felejthetetlen februárja után léptünk ki. Nemzeteink és nemzetiségeink tudatá­ba és szivébe örök időkre bevésődött az az igazság, hogy Csehszlovákia dolgos népe februárban azért arathatott dicső győzelmet, mivel szövetsége a Szovjetuni­óval meggátolta az imperialisták közvet­len beavatkozását belügyeinkbe. Őrülünk annak, hogy napjainkban, az átélt próba­tétek után, a csehszlovák-szovjet kap­csolatok még őszintébbek és szilárdab­bak, együttműködésünk még szélesebb és fejlettebb. Bratislavában a Februári Győzelem 35. évfordulójának ünnepségei a Klement Gottwald emlékmű megkoszorúzásával kezdődtek (nős) A kanadai kormány az ál­lami költségvetés módosítá­sát kővetően bejelentette, hogy kénytelen jelentős mértékben korlátozni az ál­lami intézmények alkalma­zottainak számát. Az állami hivatalokból összesen 5000 személyt bocsátanak el lép­csőzetesen, csökkentik a munkanélküli és egyéb se­gélyeket, valamint az egész­ségügyre és a lakásépítke­zésre szánt költségvetését. A szakszervezetek sztrájkok­kal tiltakoznak. Felvételün­kön a posta alkalmazottai­nak sztrájkja Torontóban. Salvadorból szinte naponta érkeznek hírek a hazafiak és a junta hivatalos fegyveres erő­inek összecsapásairól. A Fara­­bundo Marti Felszabadítási Szervezet gerillái csaknem az egész Morazán tartományt a ke­zükben tartják, elfoglalták már a főváros, San Salvador egyes pe­remvárosait is, de ezekből takti­kai okokból visszavonultak. Az elmúlt hetekben ádáz harcok folytak az Usultán tartománybeli Berlin város birtoklásáért. A jun­ta bombázói és aknavetői szinte rommá lőtték a várost (felvéte­lünkön), de a hazafiakat nem sikerült megállítaniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents