Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-03-01 / 10. szám

1. Csak az első hét nehéz ... 2. Felnőtteket felülmúló bátorsággal 3. Hogy könnyebb legyen a légzés 4. Dr. Mázorová, a főorvos és jóbarát 5. Hangulatos „gyerek-diszkó” Tehát az anyatej, a szoptatás hiánya is egyik oka lehet a túlérzékenység terjedé­sének. A szanatórium lakói részben a civili­záció áldozatai is. Egészségügyünk em­beri és társadalmi megfontolásból vette szárnyai alá a rászoruló gyermekeket. A főorvosnőn kívül egy pedagógus, egy rehabilitációs nővér és további kilenc nővér gondoskodik róluk éjjel-nappal. Újdonság, hogy a szanatóriumban be­vezették a szerdai látogatást. így a gye­rekeknek (és bizonyára a szülőknek is) némileg lerövidül a heti távoliét. Hétfőn még azt számolgatják, hányat alszanak a szerdai látogatásig, szerdán pedig már a pénteki hazamenetelig. Ettől az újítástól eleinte kissé féltek, hogy a gyermekek ottlétét a szülők megjelenése megzavar­hatja. Nem így történt. A szerda délutá­ni séta és cukrászdái látogatás után a gyermekek könnyek nélkül vesznek bú­csút — két napra — szüleiktől, s élik tovább kis közösségük életét. S a főorvosnő és a nővérkék, akik a rájuk bízott gyermekekről gondoskod­nak? Némelyikük anya otthon is, s itt sem könnyebb a szerepük. Beszélgetés közben többször is hallom tőlük: „az én szanatóriumom”, „az én gyerekeim”. Nem, nem sajátították ki a társadalmi tulajdont, a szülőket sem fosztják meg gyermekeiktől. Csak a „miénk” néha általánosságba olvadó fogalmát váltot­ták fel a jóval pontosabb „enyémmel”. Az erdő alatt, de háztömbök rengete­gében, óvodának szánt épületben, a reg­geli tornával kezdődően egész nap pezs­gő élet folyik. A zsivaj csak a közösen nézett esti mese után halkul el. Az éjszakai csendet itt-ott a gyerekek hor­kolása. töri meg. Ez is a túlérzékenység kísérő jelensége — a nyálkahártya duz­­zadtságának következménye. De egyszer — mire felnőnek — talán lesznek csendes álmaik, éjszakáik, hi­szen orvostudományunknak előbb­­utóbb segítségére siet a valóban ember- és természetközpontú környezetvéde­lem, amely a túlérzékenység — e civili­zációs betegség — felszámolásához elen­gedhetetlen. NÁDASDI ÉVA fórum----­Kérdez: Bartha Károlyné, bratislavai lakos Túl vagyok már a hetedik X-en. Idős korom ellenére gyakran — ha nem is naponta — utazom a fővárosban autóbuszon, villamoson vagy trolibuszon. Nem ismerem az utazás díjszabására vonatkozó valamennyi előírást. Nem szeretnék szégyenben maradni, ha jön az ellenőr, ezért mindig jegyet váltok. A közelmúltban azonban egy hozzám hasonló korú utas fölvilágosított, hogy feleslegesen lyukasz­tok jegyet, ugyanis a városi közlekedés díjazására vonatkozó új előírás szerint ingyen utazhatok minden tömegközlekedési eszközön. Szeretném tudni, hogy tényleg így van-e? Válaszol: Marián Ost­rovsky, a Bratislavai Váro­si Közlekedési Vállalat utasforgalmi ellenőrző osz­tályának vezetője Tekintettel arra, hogy Szlovákia városaiban nem volt egy séges a városi tömegközlekedési eszközökre vonatkozó díj­szabás, a Szlovák Árhivatal 570 — C/1982-es számú határozata alapján 1983. február 1 -tői vállalatunk is módosí tóttá Bratislavában az erre vonatkozó előírásokat. A változta­tást az 1983. január 11 -i ülésén hagyta jóvá a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság Tanácsa. Az új előírások értelmében: — a gyermekek tízéves korig ingyen utazhatnak valameny­­nyi városi tömegközlekedési eszköz minden útvonalán; — megszűntek a két útvonalra szóló, 20,— Kcs-s diák havibérletek, melyek helyett az alapiskolák, szakmunkáskép­zők, közép- és főiskolák diákjai 35,— Kcs-s havibérletet válthatnak, amely valamennyi útvonalra érvényes; — megszűntek a hetven éven felüli bratislavai lakosok szabadjegyei. Az ellenőrnek ezentúl csak a személyazonos­sági igazolványt kell felmutatni. Jelentős változás, hogy ez az előírás nem csupán a fővárosi lakosokra érvényes, hanem minden más városból, a vidékről Bratislavába érkező hetven éven felüli utasra. Tehát a kedves kérdező és minden hetven éven felüli ember nyugodtan utazhat ingyen Bratislavában a városi közlekedést szolgáló tömegközlekedési eszközökön. Ezen kívül: — azok a 65—70 év közötti nyugdíjasok, akiknek a havi nyugdíja nem haladja meg a 900,— Kcs-t, tekintet nélkül keresetükre 35,— Kcs-s engedményes havi bérletre jogosul­tak, amely valamennyi városi tömegközlekedési eszköz útvo­nalára érvényes. Az ilyen bérlet kiváltásához csak személy­azonossági igazolvány és a posta — egy hónapnál nem régebbi keltezésű — nyugdíjösszegröl szóló igazolása szük­séges; — a 65 évnél fiatalabb rokkantak, akik rokkantsági segélye (esetleg keresetükkel együtt) nem több 900,— Kcs-nál, szin­tén jogosultak a 35,— Kcs-s minden útvonalra érvényes havi bérletre. Ennek kiadásához az illető személyazonossági iga­zolványa, a rokkantsági segélyének összegét feltüntető pos­tai, valamint a keresetéről szóló munkaadói igazolás szüksé­ges. Végül szeretném felhívni azoknak az idős embereknek a figyelmét, akik az elmondottak alapján ingyen, vagy kedvez­ményes bérlettel utazhatnak a városi tömegközlekedési esz­közökön, hogy a „Városi szállítási szabályzat" értelmében rájuk is vonatkozik a jegy, vagy bérlet nélkül utazóra érvényes szabály. Ötven Kcs bírság pedig még a jól kereső embernek sem lehet közömbös, hát még egy idős nyugdíjasnak! Ezért ne feledjék magukkal hordani a 70 éven felüliek a személy­azonossági igazolványukat, a bérlettulajdonosok pedig a ha­vi bérletüket. Köszönöm a tájékoztatást! A helyi tömegközlekedési eszközökön — Szlovákia valamennyi városában — 1985 végéig fokozatosan érvényesítik az új előírásokat. Ezúton is szeretnénk felhívni a nemzeti bizottságok dolgozóinak figyelmét, hogy időben tájékoztassák »változásokról a lakosságot. Baranyai Lajos nos,

Next

/
Thumbnails
Contents