Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-02-08 / 7. szám

V házunk tája A tavalyi bőséges termésnek köszönhetjük, hogy amerre csak nézünk — zöldséges boltja­inkban és a piacon — mindenütt találunk almát. Itt van tehát az alkalom, hogy heti étrendünket — akkor is, ha csak a vacsora készül otthon — ízletessé tegyük néhány almás étellel, cseme­gével. A tapasztalt kertészkedő már tudja, hogy palántát csak annak érdemes nevelnie, aki a vetés, a keltetés, a tűzdelés alapfeltételét, a jól előkészített táptalajt biztosí­tani tudja, különben a gyenge, a fejletlen, hibásan kelt és nevelt palánta ültetése, lassú növekedése több kiadást, mint hasznot jelent. Aki még nem próbálta önmaga bekeverni, előkészíteni a táptalajt, ilyenkor már ne is kísérletezzen vele, próbáljon a kertészetekből szerezni a palántanevelő ládákba földet. A magkereskedésekben kapható magvakon hozzávetőleges pontossággal fel van tüntetve, mit mikor vethetünk. A lehető legegyenleteseb­ben szórjuk a magvakat, a túl aprókat ujjaink közé csippentve, vagy keménypapírból, óvatosan, nem túl mélyre, viszont a föld felszínén se maradjanak. Vékony rétegben a magvakra hintjük a földet (pontosabban az előkészített táptalaj egy kis részét), majd óvatosan, nem túl erősen lenyomjuk az erre a műveletre előkészített sima deszkalapocskával. A kikelt növényeket, miután gyökerük és levélzetük elérte a megfelelő nagyságot, óvatosan és gondosan áttűzdeljük a további fejlődésük­höz szükséges távolságra, hogy a fóliába vagy a szabad földbe való kiültetéshez megerősödjenek. Ha többféle zöldség-virágmagvat vetünk egyszerre, rögzítsük a ládá­hoz a fajtát feltűnően jelző zacskókat, hogy kiültetéskor véletlenül ne keverjük össze pl. a paprikafajtákat, vagy a más és más öntözést kívánó kényesebb zöldségfélék palántáit. Kísérletezni érdemes, még a lakásban is, ha elég világos, ha egyenletesen meleg. De túl erős palántákat táptalaj nélkül az ilyen vetésből ne várjunk! Első kísérle­tünket leghasznosabb az igénytelenebb metélöhagymá­­val végezni. Munkánk „gyümölcsét", ha a munka fokoza­tait betartjuk (vetés, keltetés, majd tűzdelés), a metélő­hagyma zöld száracskáit viszonylag rövid időn belül fogyaszthatjuk. (nŐ2p

Next

/
Thumbnails
Contents