Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-10-12 / 42. szám

r

Valamikor, dédanyáink idejében a lányok késő éjszakáig hímeztek, varrtak, hogy mire férjhez mennek, elkészüljön a kelengye. A törülközőket, a párnahuzatokat, a tálcakendőket is hímezték, sőt a nagy, igényes díszítésű tálalóabrosz sem hiányozhatott a hozományból. Ma ilyen terítővei csak az a háziasszony büszkélkedhet, aki a megkímélt régi térítőt még használni tudja, vagy kitartó munkával újat készít. Mert a 160 X 110 cm-es (kihúzható asztalra 200 cm X 110 cm) abrosz kivarrása bizony nem kevés időt vesz igénybe. Viszont — amint képeink is tanúsítják — megéri, mert a tarka népi hímzés szemet gyönyörködtető látvány. Nagylyukú panamára keresztöltéssel, piros-fekete mulinéval hímezzük. Mivel a terítő gazdagon hímzett, egyszerű tálalóedényeket igényel. Sima vonalú, egyszínű csészéket és teáskannát — ha reggelihez terítünk —, és természetes anyagból — gyékényből, kukoricaháncsból, vékony vesszőből — font kenyereskosárkát.

Ahol kellőképpen tudnak vigyázni az igényes kézimunkára, nemcsak terítőabrosznak használhatják.

Állandó dísze lehet az étkezősaroknak. A sarokpadra ebben az esetben a terítő motívumaival párnát és dísztörülközőt is hímezhetünk.

Nem fontos felhasználni minden munkadarabon valamennyi motívumot, lehet a térítőnek (dísztörülközőnek) csak a széle hímzett, vagy csak lapjára eső

"gyes kezek

része és a négy sarka. A keresztszemes hímzés technikai kötöttsége — amint látjuk — korántsem jelenti azt, hogy ezek a hímzések kevésbé szépek, érdekesek és változatosak, mint a szabadrajzú hímzések. Lényegében ugyanazok a díszítőelemek jelennek meg itt is, csak egyszerűbbek, erősen stilizáltak.-ze-