Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-10-12 / 42. szám
házunk tája Kelben sült nyúl Hozzávalók: 1 nyúl hátulja, 10 dkg füstölt szalonna, 1 fej kelkáposzta, 1 kanál zsiradék, 1 gerezd fokhagyma, 2 dl tejföl, só. A kicsontozott nyúlcombból formás darabkákat vágunk, jól kivetjük, és mindegyiket megtűzzük füstölt szalonnával. A kelt leveleire szedjük, leforrázzuk sós vízzel, és iecsöpögtetjük. Mindegyik húsdarabot egy kellevélbe göngyöljük, megtüzzük és forró zsiradékban, kevés vízzel puhára pároljuk. Ráöntjük a tejfölt és sütőben átpirítjuk. Csirkemáj gombával Hozzávalók: 40 dkg csirkemáj, 10 dkg vöröshagyma, só. bors. 15 dkg gomba. 1 kanál liszt, 1 csomag zöldpetrezselyem. 10 dkg zsiradék. A zsiradékon megpirítjuk a vöröshagymát, majd hozzáadjuk a gombát, megfűszerezzük, és néhány perc múlva hozzáadjuk a csirkemájat, és puhára pároljuk. Zsírjára pirítjuk, meghintjük 1 kanál liszttel, felengedjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje, átforraljuk. c SZAKÁCSKÖNYVÜNKBE-----------------------------------------------------------------------------------Almapüré (pulykához, vadszárnyashoz) Az almát leöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, és citromhéjjal meg cukorral ízesítjük. Addig forraljuk, míg nagyon puha lesz. majd lemixeljük, annyi lével, hogy sűrű mártást kapjunk. Hidegen tálaljuk. Almahab Hozzávalók: 1 kg alma, 1 tojás, vaníliás porcukor, 5 dkg dió. Az almát meghámozzuk, megfőzzük, áttörjük. A tojással és a cukorral együtt, habverővel kb 15 percig verjük, míg habossá nem válik. Talpas poharakba osztjuk, és tetejét durvára vágott dióval hintjük meg. Káposztás lángos A hagyományosan készített lángostésztába 1 /2 kg megreszelt. besózott, zsiradékban megpirított és törött borssal ízesített káposztát gyúrunk — a tésztába nem teszünk zsiradékot. Megkelesztve, vékonyra nyújtva bő, forró olajban kisütjük. Paprika, vegyes csalamádéval töltve Hozzávalók: 2,5 kg paprika, 1 fej káposzta, 2—3 db uborka. 2—3 db paradicsompaprika, 1,3 dl ecet. 1 kanál só, babérlevél, bors. cukor, koriander, 2 dl olaj. A káposztát, az uborkát, a paradicsompaprikát vékony szeletekre vágjuk. Megsózzuk, állni hagyjuk. Azután a kicsumázott paprikába töltjük a csalamádét és az egészet leforrázzuk az ecetes lével. Kicsit állni hagyjuk, majd üvegekbe rakjuk. A salátalevet újra felforraljuk, utána lehűtve az üvegekbe öntjük. Tetejére egy ujjnyi vastagon olajat öntünk, majd lekötjük. Csipkebogyóíz nyersen Az érett, megmosott és megtisztított bogyókat felvágjuk. magvait kikapatjuk. a húsát pedig ledaráljuk. Amennyi súlyú a darált pép, ugyanannyi cukorral összekeverjük, majd 24 órán át hűvös helyen tartjuk. Ezután jól kikeverjük, főzés nélkül üvegekbe rakjuk, a tetejére kevés szalicilt teszünk és lekötjük. Csi pkebogy ószörp A frissen szedett bogyókat megmossuk, összezúzzuk. Egy liter gyümölcsre 2 liter vizet öntünk, lassú tűzön felmelegítjük, és két napig állni hagyjuk. Közben többször megkeveijük. Két nap múlva szitán leszűrjük, és minden liter léhez 80 dkg cukrot és késhegynyi borkősavat adunk. A cukrot nagyon kevés vízzel sziruppá főzzük, habját leszedjük, feloldjuk benne a borkősavat, és a gyümölcsléhez keverjük. Üvegekbe töltjük és fogyasztáskor tetszés szerint hígítjuk. (A szűrőben maradt bogyókból áttörve, cukrozva lekvárt főzhetünk). juk. Tárolásra a laza fürtű, kemény bogyójú csemegeszőlő felel meg legjobban. A tartósítás feltétele a rothadás elkerülése. A kamrát fertőtlenítsük, meszeljük át. Az eltartásra szánt fürtöket nézzük meg, a hibás szemeket vágjuk ki ollóval. Penészes fürtöket még gondos tisztogatás után se tároljunk. A legegyszerűbb, ha a fürtöket egymás mellé sorolva zsinegre kötözzük, így néhány kilót is lógathatunk a kamrában. A másik módszer: mivel a letermett vesszőt amúgy is megmetszszük, a fürtöt rövid csappal vágjuk le. Befőttes üvegbe öntsünk vizet, ebbe állítsuk a vesszőt, majd aggassuk fel a kamrában. Fényt nem igényel, levegős, szellős helyet annál inkább. A fürtöket hetente nézzük át, ha itt-ott rothadást észlelünk, távolítsuk el a fürtöt. Bőven termett az idén mindenféle zöldség. A kezdő kertészkedőknek a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller, a feketeretek, a cékla — és a burgonya — tárolása azonban gondot okoz, sokan panaszkodnak, hogy pincében megrothad, elvermelve megfagy a burgonya és a gyökérzöldség. Az említett zöldségféléket lehetőleg száraz időben szedjük fel, s gondosan tisztítsuk meg a földtől. A petrezselyem és a zeller ún. hajszálgyökereit le kell vágni, zöldjét óvatosan, kézzel úgy letördelni, hogy a zsenge, középső levélkék megmaradjanak. Erről hajtatható télen a zöldpetrezselyem. A sárgarépa leveleinek csonkját is hagyjuk a gyökéren, semminthogy belevágjunk a gyökérbe. Ha erre nem ügyelünk, zöldségünk megrothadhat. A zellernél viszont a kiálló, földdel teletapadt gyökérrészek okozhatnak rothadást, ezeket éles késsel le kell metélni. A tárolásra így elkészített zöldséget ha lehet, a délelőtti óráktól estéiig, zöldjével letakarva szikkasszuk a levegőn, hogy ne kerüljön túl sok nedvességtartalommal a homokba, vagy a verembe. A kisebb mennyiséget sötét pincében akkor helyezhetjük el, ha.itt egyenletesen alacsony a hőmérséklet, s magas (r\Ö22) A csemegeszőlőt nem kell egyszerre leszedni. Az érett fürtök tovább eltarthatok a tőkén, mint a kamrában. Persze, egy idő múlva a bogyók túlérnek, megtöppednek. sőt le is peregnek. Ezt azonban nem szabad kivárni. A szőlőt lehetőleg száraz, napos időben kezdjük szedni. Ha valamilyen okból mégis esős, hűvös időben vagyunk kénytelenek szüretelni, a leszedett fürtöket tartsuk 1—2 napig száraz, szellős helyen, hogy a rothadást megelőzzük. Általános szabály, hogy a levágott fürtöket minél kevesebbszer vegyük kézbe. Ezzel megőrizzük a viaszréteg sértetlenségét, amitől nemcsak hamvas a fürt, hanem ami a romlását is akadályozza. Szőlőt több-kevesebb sikerrel karácsonyig is eltarthatunk, ha fűtetlen, de fagypont alá nem süllyedő hőmérsékletű kamrába rak-KORSZERŰ HÁZTARTÁS a levegő páratartalma. A lécládákba, polcokra rakott zöldség fásodhat és összefonnyadhat, ha száraz a pince. Csakis tiszta es frissen beszerzett homokba rakhatjuk a zöldséget, pl. amiben már tároltunk zöldséget, azt ki kell cserélni. Van. aki prizmázza a zöldséget burgonyát, vagy a ládákat rakja prizma alakban egymásra, s az egészet vastag szalmaréteggel és földdel takarja le. A szabadföldi prizmázásnál. „vermelésnél” kertünk, házunk tája talajának ismeretében, pl. hogy nem jön-e fel télen talajvíz, nem teszi-e hozzáférhetetlenné a hó, nem fut-e oda az eső. ássunk mélyebb vagy kevésbé mély vermet, vagy vegyük igénybe tavaszig nélkülözhető melegágyunkat. Vastag szalmaréteggel béleljük ki, az ide elraktározott egészséges gyökérzöldséget lehetőleg ne keveijük össze akkor sem. ha egy verembe tesszük, fedjük be vastagon szalmával, borítsuk be deszkával és rétegezzünk rá földet úgy, hogy a zöldség levegői kapjon. Ennél a módnál, ami a legegészségesebben megőrzi a zöldséget, legnagyobb veszély a rágcsálók verembe jutása, ezért ellenőrizzük a szellőzést, s hogy nem férkőzött-e oda az egér. KERTESZKEDOKNEK
