Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-10-12 / 42. szám
Ikuckó KULCSÁR FERENC kell Behúnyod a szemed, kitárod a karod, aztán azt mondod jó hangosan: — Repülök! Repülök!! Repülök!!! Addig kell mondanod, amíg a házak, a rétek meg a tavak nem kezdenek el úszni alattad. A többi már magától megy, csak előbb még el kell döntened, milyen madár akarsz lenni. Én mindig gólya szerettem lenni, mert nekem az volt a legigazibb. Áprilisban hazajöttem Afrikából, kiráztam tolláim közül a tavaszt, aztán meg kelepeltem. A napot is majdnem lenyeltem, annyira kelepeltem. Ha eluntam a kelepelést, úsztam egyet a levegő langyos vizében, akár egy világbajnok az úszómedencében. Föntről minden érdekesebb: a rét egy kis hímzett terítő, a lakótelep pirinyó kockavár, az országutak kék hajszalagok. A tó olyan, mint egy kislány szeme, zöld pöttyök a fák, a gyerekek meg rohangáló hangyák. Azért jó repülni, mert akkor igazándiból gyerek lehetsz. repülni? Labdázhatsz a napkoronggal, leszállhatsz a tévétoronyra, átruccanhatsz a he tedik faluba esküvői menetet nézni. És ami a fö, nem kell hajtási engedély, sem drága benzin az utazáshoz. Csak behúnyod a szemed, kitárod a karod, és azt mondod: — Repülök! Repülök!! Repülök!!! Addig kell mondanod, amíg a falvak, a mezők, a városok nem kezdenek el úszni alattad. A többi már magától jön, csak előbb még el kell döntened, milyen madár akarsz lenni. Mert a gólyán kívül lehetsz még ... Nem mondom meg, milyen madár lehetsz még a gólyán kívül, mert te igen sok madarat ismersz, s neked kell eldöntened, melyik szeretnél lenni. Ebbe senki nem szólhat bele. ? Mit? Hogy repülőgép is lehetnél? Hát persze. De az már egy másik mese, végképp nem illik ide. Hazudócska (ERDÉLYI SZÁSZ NÉPKÖLTÉS) mikor a bolhát jármozták mikor a kakas fejős volt s a szénát szúnyoggal hordták s a fán bivaly kukorékolt akkor volt vidám világ akkor volt vidám világ templomtetőn ló vágtatott s a malomkő úszni tudott akkor volt vidám világ Kányádi Sándor fordítása ® Q? 0 o O t) Í9SÍ Nagyon örülünk, hogy az iskolanyitás alkalmával adott feladatunkkal, a szlovák-magyar szótár „helyesbítésével" sokan birkóztatok meg sikerrel. Reméljük, hogy a nyelvművelő buzgalom megmarad bennetek továbbra is! Könyvjutalomban az alábbi nyelvészkedö olvasóinkat részesítette a szerencse: Csicsaí Erika, Komárom (Komámo): Oláh Katalin, Léva (Levice); Gálik Renáta, Ipolyszalka (Salka); Horkay Tamás, Nagykapos (Veiké Kapusany); Diószegi Anasztázia, Királyhelmec (Kráíovsky Chlmec). Mai számunkban egy képzeletbeli levél mondatát kell megírnotok nekünk, mégpedig a mellékelt képrejtvények alapján. „Mióta (...1. BŐM képrejtvény), szorgalmasan próbál az (. .. 2. képrejtvény), dolgoznak a (... 3. képrejtvény)". Egészítsétek ki a mondatot, s küldjétek be címünkre: A Nő szerkesztősége 812 03 Bratislava, Martanovicova 20. A borítékra írjátok rá: Kuckó. ARANY LÁSZLÓ A macska egér, kérte a macskát, adja vissza neki a farkincáját, de az nem adta. — Hozz nekem tejet a tehéntől, akkor visszaadom a farkincádat. Elment az egér a tehénhez. — Tehén, adj nekem tejet, tejet adom cicának, cica visszaadja farkincámat. — Nem adok addig — mondja a tehén —, míg nekem a kaszástól szénát nem hozol. Elment a kis egér a kaszáshoz. — Kaszás adj nekem szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ad nekem tejet, tejet viszem cicának, cica visszaadja farkincámat. — Nem adok addig, míg nekem a sütőtől kenyeret nem hozol. Elment a kis egér a sütőhöz. — Sütő, adj nekem kenyeret, kenyeret viszem kaszásnak, kaszás ad nekem füvet, füvet viszem tehénnek, tehén ad nekem tejet, tejét viszem cicának, cica visszaadja farkincámat — Nem adok addig — mondja a sütő —, míg nekem a disznótól szalonnát nem hozol. Elment a kis egér a disznóhoz. — Disznó, adj nekem szalonnát, szalonnát viszem sütőnek, sütő ad nekem kenyeret, kenyeret viszem kaszásnak, kaszás ad nekem füvet, füvet viszem tehénnek, tehén ad nekem tejet, tejet viszem cicának, cica visszaadja farkincámat. Itt is volt, ott is volt, édesapámnak is volt, édesanyámnak is volt, nekem is volt, neked is volt a világon egy macska. Ez a macska egyszer tejet evett egy tálból; odamegy egy kis egér, csak nyalogatja, csak nyalogatja a tál szélét. Mondja neki a macska: — Ne bolondozz ám, egér pajtás, ne nyalakodj, mert majd bekapom a farkincádat! A kis egér nem hitte, csak nyalakodofí, a macska bekapta a farkincáját Rítt-sírt a kis — Nem adok addig — mondja a disznó —, míg nekem fától makkot nem hozol. Elment a kis egér a fához. Amint ott nézeget fel keservesen, hogy mi módon kellene onnan makkot hozni le, hirtelen egy szem makk leesett a kis egérnek a fejére esett, úgy megütötte, hogy mindjárt megdöglött bele. Ha a kis egér /neg nem döglött volna, talán az én mesém is tovább tartott volna. (nőle)
