Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-10-05 / 41. szám

li lünk meg, mert talán a legokosabb számítógép sem tudná kiszámítani, hogy hányszor kattannak a fényképezőgépek, hány kilométernyi filmszalag örökíti meg a város szívét — az Alepxanderplatzot.­­Az ,,Alex" — így becézik a berliniek — úgy látszik sohasem néptelenedik el. Itt mindig van forgalom, van tömeg, az Alexen randevúzik a város apraja­­nagyja, itt mindig lehet kávézni, egy jót falatozni, vásárolni, az apró szuvenírektől nercbundáig min­dent, lehet esténként szerelmesen andalogni vagy az ódon Mária-templomban orgonahangversenyt hallgatni. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke így jellemezte Berlint: „Szó szerint a romokból feltámadva a ma Berlinje egyre inkább a szocializmus győzelmének szimbó­lumává válik német földön. Berlin mint a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa a szó legiga­zibb értelmében egy feléledő, felfelé törekvő vá­ros." LÁNG ÉVA 1. Kismamák, turisták kedves pihenőhelye a város szívében, a tévétorony lábánál 2. Kora délutáni forgatag az „Alexen" 3. Sétahajózni kell! — tartják a berliniek. A Fehér Flotta 41 gőzössel áll a hétvégi kirándulók rendelkezésére. 4. A berlini városháza 5. A sok emlékmű közül egyike a legkedvesebbek­nek Heinrich Zille (1858-1929) szobra. A berlini proletariátus festője volt, vázlatain, akvarelljein tovább élnek a régi Berlin halaskofái, az utcai antikvárius, az aszfaltkoptató, a kis külvárosi varrónő.,. Vadházasság esküvővel A szerelmi kalandjairól híres Zeusz aligha gondolhatta, hogy Görögország­ban egykor majd éppen a házasság lesz az a botránykő, amely miatt már-már ölre mennek a tekintélyes egyházatyák, többségük a XX. század végén is paráznaságnak minősíti az egyház által nem szentesített házastársi együtt­élést, a polgári házasságot... — Ma reggel megjelent nekem a Szent­lélek — közölte Ambroziosz püspök az egyházi méltóságokkal. — Hiába minden — súgta nekem —, határozzatok el bármit, az érsek úgyis megtorpedózza. Mindenki tudja, hogy együttműködik az ateisták, a marxisták kormányával! Az egyház áruló­ja, a házasság sírásója ö. Szerafim érsek, a görögországi ortodox egyház feje ezek hallatán még megőrizte nyugalmát. De amikor Ambroziosz az ál­lamfőt, Karamanliszt bűnözőnek, Papand­reu miniszterelnököt gyilkos ateistának, kormányát pedig istentelen marxistának nevezte, az érsek úgy látta, cselekednie kell. Nem is vesztegette az időt: villámgyors kézzel csapott le Ambrozioszra. és dühöd­­ten dbálni kezdte a szakállár RAJTAKAPOTT PÁROCSKÁK A Szent Zsinat ülésterme mintha valami futballmeccs lelátójává változott volna — számolt be á fejleményekről a To Vima című lap. Tisztességben megőszült püspö­kök ráncigálták egymás szakállár más egy­­háznagyok pedig nem kevesebb dühvei igyekeztek szétválasztani a csuhás civako­­dókat. Mikor végre helyreállt a teremben a béke. az érsek kész volt kapitulálni. A püspökök tanácsa egyhangúlag úgy dön­tött: az egyház által nem szentesített házas­ság nem más. mint paráznaság és házas­­ságtörés. A papság olyan reformtervvel fordult szembe, amelyet a lakosság széles körei támogatnak. A terv lényege: a házasságtö­rést nem tekintik többé bűntettnek, és megszüntetik az egyházi esküvő jogilag kizárólagos érvényét. A görög büntető törvénykönyv 357. cik­kelye szerint a házastársi hűtlenség egyévi börtönbe kerülhet. Akit házasságtörés mi­att elítéltek, nem köthet házasságot szerel­mével. A görög baloldal szerint a házastársi hűtlenség büntetőjogi üldözése a közönsé­ges zsarolás eszköze, csak arra jó, hogy az emberektől pénzt csikarjanak ki. Athén­ban kereken hetven magánnyomozó iroda főként azzal foglalkozik, hogy házasságtö­­rőket figyel meg. A múlt évben húszezer ilyen ügyből kétmillió nyugatnémet már­kának megfelelő bevételük volt. A házas­ságtörés miatt indított perekben bizonyíta­ni kell. hogy a nemi aktus megtörtént. Ezért aztán a magándetektívek lehallgató­készülékekkel, magnetofonokkal, teleob­­jektíwel felszerelt fényképezőgépekkel cserkészik be áldozataikat. Előfordul, hogy a megcsalt férj barátai, rokonai, vagy akár szolgálatkész rendőrök segítségével elhur­colja a rajtakapott párocskát, és beviteti a legközelebbi rendőrőrszobára. 1981. de­cember elején a kormányzat bejelentette, hogy nem fogja többé büntetni a házassá­gon kívüli szerelmi kapcsolatot. Ez felbő­szítette az egyházat: „A család ezzel meg­kapja a kegyelemdöfést!" Ám még na­gyobb nehézségeik támadtak a szocialis­táknak akkor, amikor megkérdőjelezték az egyháznak azt az évszázados előjogát, hogy anyakönyvi hatóságként működjék. Bölcs Leó bizánci császár 893-ban kötele­zővé tette az egyházi házasságkötést. Az egyház az ő rendeletére hivatkozott, vala­hányszor fölmerült a gondolat, hogy az egyházi mellett a polgári házasságkötést is be kell vezetni. Ma Görögország az egyet­len európai állam, amely nem ismeri a polgári házasságkötést. Ez nagy nehézsége­ket okoz a külföldön élő görögök, a ven­dégmunkások százezreinek. Külföldön kö­tött polgári házasságuk a hazájukban ér­vénytelen, az abból született gyermekeiket otthon törvénytelennek tekintik. A csak polgári házasságot kötő férj után a feleség, az apa után a gyermek nem örököl. Ha a házasságot nem áldotta meg az egyház, a görög férfi nőtlennek számít. A görög családjogi rendelkezéseket nemcsak azért indokolt az európai joghoz igazítani, mert Görögország az Európai Gazdasági Közösség teljes jogú tagja kíván lenni. Nemcsak az ateisták, a görög liberá­lisok is már régen azon a véleményen vannak, hogy az egyházi házasságkötés kizárólagos jogi érvényessége ellenkezik az alkotmányban biztosított lelkiismereti sza­badsággal. A PÉNZNEK TÖMJÉNSZAGA VAN A Papandreu szocialista kormánya által javasolt házasságjogi reform értelmében a görögök először választhattak a polgári és az egyházi házasságkötés között. Egy újabb törvénytervezet most kötelezővé kí­vánja tenni a polgári házasságot. Az egy­házi esküvő viszont önkéntes lesz. Szerafim érsek a püspökeivel ellentét­ben a reform első változatával még egyet­értett volna, most azonban kiátkozással fenyeget minden görög ortodox hívőt, aki csak polgári házasságot köt. Nemcsak elvekről, pénzről is szó van. A szentségek kiszolgáltatásából befolyó egy­házi bevételek egyharmada a házasságkö­tésekből származik. Az esketési ceremónia A. B és C kategóriájú lehet, a gyertyák, a virágok és a kórus külön pénzbe kerülnek, és ha valaki mindezen felül is hajlandó fizetni, az esküvő még hosszabbra nyúlhat és az áldás még bőségesebb lesz. A költség tízezer nyugatnémet márkának megfelelő összeg. A szocialistákat nem nagyon zavarják az egyház fenyegetőzései. Alexandrisz igazságügyi miniszter kijelentette: mint minden érdekcsoportét, az egyház állás­pontját is figyelembe veszik, de az állam semmiképp sem kíván vitázni törvényho­zási jogköréről az egyházzal. Az állam, amely még bízik az egyházna­­gyokkal való megegyezésben, tart a kezé­ben egy-két ütőkártyát. Minthogy a püspö­köket az állam fizeti, hatvanöt éves koruk­ban nyugdíjazhatja őket. Ez annyit jelente­ne, hogy a hetvennyolc ortodox püspök kétharmada kénytelen lenne megválni tisztségétől. Még fájdalmasabban érintené az egyhá­zat, ha a szocialisták megvalósítanák ko­rábbi terveiket, és államosítanák az egyház vagyonát. Az állam után ugyanis az egyház a legnagyobb vállalkozó és földbirtokos Görögországban. (n ő 9

Next

/
Thumbnails
Contents