Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-26 / 5. szám

lemmel, hiszen a világ élelmiszertermelése is lényegesen nagyobb lesz a mainál. A holland wageningeni egyetemen készült tanulmány szerint például a Földön évente 32 milliárd (!) tonna gabona termelhető. (Tehát a jelenlegi termelésnek a huszonötszöröse!) Ezzel szemben Harrison Brown amerikai tudós azt állítja, hogy amennyiben jövőre a világ megkétszerezné a gabonatermelést, az sem változtatna az éhező tömegek helyzetén, mivel a jelenlegi elosztási szerkezet változatlan marad. A kérdés megoldása tehát nem elsősorban a termelt mennyiségtől, hanem attól függ, hogy hol és mit termelnek, valamint. hogy ebből ki húzza a hasznot.

A XX. század első negyedében a világ népessége 360 millióval nőtt, az utolsó negyedében viszont 2,2 milliárddal fog növekedni. Ennek fő okát a csecsemőhalandóság csökkenésében, és az átlagéletkor emelkedésében kell keresni. Hogy a jövő népességprognózisai megvalósuljanak, ahhoz persze a családtervezésnek is sok köze van. A családtervezés elterjesztése érdekében folyó fáradozások világszerte sikerrel jártak. A döntő motívum mégis a társadalmi háttérben, illetve abban keresendő, hogy a fejletlen világban az emberek számára még ma is a sok gyerek jelenti az öregkor viszonylagos nyugalmának biztosítékát

Persze az előre jelzett növekedési ütemben már egy csekély változás is

könnyen megváltoztathatja a világ népességnövekedése „megállásának" a címben jelzett dátumát és ugyanígy természetesen a világ lakosságának számára vonatkozó előrejelzéseket is. Az ENSZ fentiekben ismertetett prognózisának e „közepes variánsa" mellett van egy „alacsony variánsa" (eszerint 2060-ban a Földnek 8 milliárd lakosa lesz), és egy „magas variánsa" is. amely szerint a népesség száma 14,2 milliárddal 2130-ban fog „tetőzni". Már a következő évtizedekben eldől, hogy az emberiségnek a három közül melyik variánssal kell számolnia.

Ekográfia —

pillantás a születés előtti időbe

A helyiségben egy terhes nő fekszik az ágyon, a mellette ülő orvos óvatosan egy kicsi készüléket helyez fedetlen hasára. Ahogy a készülék a helyére kerül, egy apró képernyőn árnyképek jelennek meg. Először csak homályos jelek, melyek — követve az orvos magyarázatát — később értelmet nyernek. Egyszer karrá, másszor lábacskává változnak, vagy egy éppen ujját szopó kisgyermek profiljává. Hihetetlenül gyönyörű látvány, ahogy a gyermek még születése előtt ilyen élethűen és teljes egészében megjelenik. Ez az első hatás, melyet az ekográfia kivált bennünk.

Az ekográfia (visszhangirás) a születés előtti élet tanulmányozásánál alkalmazott egyik legújabb módszer, melyet csak az utóbbi években kezdtek alkalmazni Olaszországban. Marcello Casini, a római egyetem tájbonctani tanszékének rendes tanára, aki egyik úttörője e technikának, így nyilatkozott a NŐI DONNE hasábjain: Az ekográfia teljes mértékben ártalmatlan, ezt az Egyesült Államok-beli alkalmazása (1950-től) bizonyítja, valamint hogy a Szovjetunióban is számos betegség diagnosztikálásának legkiválóbb segédeszkö-1. Ekográfiai vizsgálaton

2. Korán felismerhető a terhesség

3. A hangképen egy magzat profilja

4. Hihetetlenül gyönyörű látvány

zévé vált. Maga az ötlet nagyon régi, hiszen már a hippokratészi iskolák idején alkalmazták a betegek vizsgálatánál a perkussziót (kopogtatást), vagyis az ekográfia kezdetleges formáját. Ha ujjunkkal megkopogtatjuk például a mellkast, hangokat keltünk, és fülünkkel felfogva e „visszhangot", következtetni tudunk arra, milyen lehet a közeg összetétele, amelyen a hang keresztülhatolt. A perkusszió végül is napjainkig alkalmazásban van. Az ekográfiában most a hang helyett ultrahangot alkalmazunk, tehát egy rövidebb hullámhosszú hangot, sokkal magasabb hatásfokkal, és az emberi fület speciális mikrofon váltotta fel. amely a zörejeket képpé alakító elektronikus szerkezethez továbbítja a „válaszokat". Az ekográfia tehát nem más, mint a hang képe. A képernyőn látható fehér, fekete, szürke foltok a valóságban a suttogás, a kiáltás, a halk beszéd és a csend. Ha helyesen alkalmazzák, az ekográfiával válik a szervezet struktúrájának és a diagnózisoknak pontosabb megállapítása. A nőgyógyászat területén is kiemelkedő eredményeket érnek el vele. Elsősorban a precíz diagnózisban: már a terhesség második hónapjának elején megállapítható vele a méhen kívüli terhesség, igy azonnali beavatkozással kiküszöbölhető az anya

2

életét fenyegető veszély. A teljesen normálisan zajló terhességnél is általános ellenőrző módszerré válhat.

Az első ellenőrzés a terhesség 16. hetében lehetővé teszi a magzat komplett vizsgálatát, a mérések sorozatával ellenőrizhető, hogy szabályosan fejlődik-e. Ebben az időben már meg lehet számolni a kéz- és lábujjakat, és főképp: fel lehet fedezni az esetleges rendellenességek jeleit. Egy előzetes diagnózis a súlyos rendellenességekről módot ad az azonnali terhességmegszakításra.

A második ellenőrzésre alkalmas időszak a 34. vagy 36. hét. Ez ideális periódus a gyermek nemének megállapítására, ellenőrizhető a fejlődés szabályossága, szabad-e a köldökzsinór, milyen a placenta állapota és a végső helyzete a szülés előtt. Ez a vizsgálat lehetővé teszi a gyermek születés előtti megfigyelését, ellenőrizve agyát, szivét, tüdejét, máját, az összes fontos szervet, mely nagymértékben befolyásolja a gyermekről való gondoskodást születése után. Sikerülhet például az agyvízkór (hidrokefalusz) kisebb jeleit fellelni, mely klinikailag csak az első életév után diagnosztikálható, így egy azonnali gyógymóddal elkerülhető a gyermek súlyos szenvedése.

Az ekográfia fontos szerepre lehet az anyák megnyugtatása Minden nő, aki gyermeket vár, ősi félelmet táplál magában, hogy méhében egészséges magzatot vagy rendellenes életet hordoz-e. Ez a félelem néhány esetben kórossá válhat és súlyos pszichózishoz vezethet. Az ekográfiai vizsgálat az utolsó hónap kezdetén a legkedvezőbb arra, hogy az anyát a legnagyobb mértékben megnyugtassa: méhében egészséges életet hordoz, s igy készülhet fel a szülésre.

Feldolgozta: GOGH VILMA 4