Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-09-21 / 39. szám

MEGYERI ANDREA

Az

üzenet

Mindig mély tiszteletet ébreszt bennem, ha féltve őrzött régi képeket, újságokat és egyéb dokumentumokat foghatok a kezembe. Nehezen érthettem volna meg a Nő, akkor még Dolgozó Nő indulási körülményeit, ha nem lapozom át a Nőmunkás megőrzött, sokszor a cenzúrától fehér foltos számait. És párhuzamosan a Proletárka, a Rozsévacka testvérlapjaink bekötött évfolyamait. Női sajtónk elődei abban a nehéz időben indultak, amikor a burzsoá köztársaság nem törődve a dolgozók alapvető szociális és politikai követeléseivel, a munkanélküliek százezreit indította világgá szülőföldjéről, a jobb megélhetés reményében. S ahogy lapozgatom a megsárgult újságokat, határozottan érzem a Rozsévacka, a Proletárka, a Nömunkás eg\ közös vonását: olvasótáboruk o\yai volt, akár egy nagy család. A levelezői a tollat fogó egyszerű dolgozó nő szinte összekötötték az egész országc a legkisebb faluktól a fővárosig .. . Ü nepek, évfordulók kapcsán sokszor radoztunk már azon, hogy felkutassu még élő, emlékező egykori írókat, s; kesztőket, lapterjesztőket, olv; kát . Persze éppen azokat vitte tő

1. Jozka Jabűrková. Véra Merhautová bronzszobra Prágában

2. Az Ostrava—Vítkovice-i szülői ház

3. A legismertebb képe

4. Jozefina Palecková (Jabűrková), 1942. A ravensbrücki halottlevél.

Archív felvételek